Lakáshitelesek tömegei számára sorsdöntő BUBOR-adatok láttak ma napvilágot: az MNB monetáris szigorítása révén 6,5 éve nem látott szintre emelkedtek a bankközi kamatok Magyarországon. A gyakran változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők vannak a leginkább kitéve ennek, egy 10 milliós tartozás esetében az októberi törlesztőrészlet 3-6 ezer forinttal is magasabb lehet az előzőnél, és számításaink szerint 10%-os emelkedés sem elképzelhetetlen.
Ahogyan a mindennapi életben, úgy a gazdaság tekintetében is egyre több szó esik a negyedik hullámról. A világgazdaság egészének nem áll túl jól a szénája az alacsony átoltottság miatt és ez egy kis nyitott gazdaságnak nem igazán jó hír. A belső piacra termelő gazdaság viszont immunisabb lehet a Covid újabb hullámával szemben.
Az utóbbi időszak mozgalmas napjai után a hónap vége kicsit csendesebb lesz a makroadatok szempontjából. Ezzel együtt érkeznek fontos statisztikák, melyek meghatározhatják például a jegybankok monetáris politikáját, az eurózónában és a tengerentúlon is inflációs mutatókat ismerhetünk meg.
Hogyan kezelték a bankok a covid-válságot, miben voltak jobbak, mint a pénzühgyi válság idején? Mire számítanak a magyar bankok a moratórium kapcsán? Millyen újdonságokat hoz a banki digitalizáció, és hogyan veszik fel a bankok a versenyt a monopolhelkyzetben lévő bigtechekkel, ha utóbbiak belépnek a bankok piacára? Erről volt szó a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett Közgazdász-vándorgyűlés bankvezéri kerekasztal beszélgetésén.
Ma tartja szeptemberi kamatdöntő ülését a Fed, és a döntésről szóló közleményt magyar idő szerint este ismerjük meg. Az amerikai jegybank szeptemberi ülését a szokásosnál sokkal nagyobb várakozás övezi. Válaszút előtt áll ugyanis a jegybank: az biztos, hogy hamarosan el kell kezdenie a szigorítást, de a nagy kérdés, hogy mikor fogja. A várakozások igen szélsőségesek, a vélemények három irányba szóródnak: (1) a Fed már ma bejelentheti az eszközvásárlási program kivezetésének (tapering) ütemezését, (2) csak utalást tesz ara, hogy a jövőben elkerülhetetlennek látja a tapert, (3) meglehet, hogy még utalás szintjén sem hozza szóba a QE fékezését. Azért sem könnyű megmondani, mire számítsunk ma, mert a reálgazdasági adatok is kifejezetten zavarosak és nehezen értelmezhetőek, miközben váratlan események okoznak zavart a piacokon is. De nemcsak az esetleges taper talk miatt lesz izgalmas a ma este, érkezik friss GDP- és inflációs előrejelzés, valamint új dotplot, ami a döntéshozók jövőbeli kamatvárakozásairól árulkodik majd.
Ha vetünk egy pillantást a makrogazdasági helyzetre, akár még örülhetnénk is: az egy évvel ezelőtti sokkból majdnem teljesen felállt a fejlett világ, az Egyesült Államok már elérte a válság előtti szintet, az eurózóna pedig meglepően gyorsan nőtt a negyedik negyedévben. Ezzel az eurózóna is elérheti idén a 2019 végi kibocsátási szintet. Itt viszont vége is az ünneplésre okot adó tényeknek: az amerikai gazdaság a válság előtti szint elérése után lelassult, és a harmadik negyedéves részadatok sem túl rózsásak. Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza szerint ez nem meglepő, mert tulajdonképpen a visszaesés ledolgozása gyerekjáték volt ahhoz képest, ami most következik,a válság előtti trend elérése nehezebb lesz, mint gondoljuk. A lassulás orvoslására nem jó a korábbi recept, a gazdaságpolitikusoknak a strukturális kihívások közepette valóban be kell vetni minden tudásukat. Az eddig viszonylag világos jegybanki kilátások pedig messze nem olyan egyértelműek, és láthatunk még meglepetéseket idén bőven a Fedtől és az EKB-tól is.
Extrém mozgásokra figyelmeztet a pénzügyi piacokon az MBMG Group tanácsadócég alapítója. A CNBC által megszólaltatott stratéga szerint itt az ideje, hogy a befektetők a partvonalra helyezkedjenek és a készpénz felé súlyozzanak át.
Két év után ismét összegyűlt élőben az ingatlanszakma, a 2021-es Property Investment Forum egész napos programjai során rengeteg szakmai beszélgetést és előadást hallgathatott végig a közönség, a szünetekben és a nap zárásaként tartott állófogadáson pedig a networkingé volt a főszerep. Íme egy képes cikk arról, hogy hogyan telt a szeptember 15-e az ingatlanpiac szakértőivel a PIF-en.
Az utóbbi hetekben több cikk is napvilágot látott a szigorodó monetáris politika törlesztőrészletekre gyakorolt, „pokoli” hatásáról. Az alapkamat növekedése valóban megemeli a törlesztőrészleteket azon adósok esetében, akik nem védekeztek fixálással a kamatkockázat ellen az elmúlt években. Ezen hitelek esetében e hatás mértéke leginkább a hátralévő futamidő nagyságától függ: minél több év van hátra még az adósságszolgálatból, annál nagyobb mértékben emelkedik a törlesztőrészlet egy kamatemelkedés hatására. Miközben az egyes érintett adósok esetében ez magasabb törlesztőrészletekben tükröződik, a makrogazdaság szempontjából ugyanakkor egyértelműen kijelenthető: a változó kamatozású hitelek mára korántsem jelentenek akkora kockázatot, hogy „pokoli” helyzetre kelljen készülnünk.
Az elmúlt másfél év központi témáját tagadhatatlanul a koronavírus, annak hatásai és kezelési lehetőségei jelentették. Láthattuk az azonnali gazdasági beszakadást, a globális ellátási láncok összeomlását, az infláció világszintű meglódulását, vagy a szinte soha nem látott gazdasági visszaesést, majd egy jelentős visszapattanást. Most azonban a központi kérdés már sokkal inkább a körül forog, hogy mi lesz a jövőben. Véget ért-e a válság? Hogyan tovább? Visszaáll-e a válság előtti stabil helyzet, vagy egy teljesen új világ kapujában állunk?
Infláció, szuperciklus, zöldpénzek, örökké tartó kockázatok. Csak néhány apróság azok közül, amik komoly hatással lehetnek makro oldalon a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacra. Hogyan erősítik vagy esetleg oltják ki ezek a hatások egymást? Milyen gazdasági folyamatok hatnak leginkább a hazai fejlesztésekre és befektésekre? A Property Investment Forum 2021 konferencia Makrogazdasági kitekintő beszélgetésében ezeket vitatták meg a szakértők.
Az átoltottság növekedésével és a járvány lecsengésével párhuzamosan megindult a gazdaságok válságból való kilábalása. Ugyanakkor ennek vannak mellékhatásai is. A gyors újraindulás eredménye, hogy átmenetileg több piacon is hirtelen túlkereslet jelent meg, amelyre a kínálat nem tudott azonnal reagálni, ami így az árak emelkedését eredményezte. Ez, kiegészítve az energiaáraknak az alacsony bázisból következő, jelentős emelkedésével, az infláció felpörgéséhez vezetett világszerte. Erre a helyzetre a jegybankoknak a monetáris kondíciók szigorításával kellene reagálniuk, mégis azt láthatjuk, hogy a régiós jegybankok lépéseiket tekintve két részre szakadtak.
Jövő héten a Fed, az azt követő héten pedig a Magyar Nemzeti Bank tart kamatdöntő ülést, és mindkét esemény nagy izgalmakkal kecsegtet. A ma kezdődő hét viszont nem dúskál majd az eseményekben, így lesz alkalmunk felkészülni a hónap eseményekben gazdag második felére.
Kritikus szakaszhoz értek a 2022-es minimálbérrel kapcsolatos hazai fejlemények. Egyre biztosabb, hogy 200 ezer forint lesz a bruttó minimálbér jövőre, erről már a jövő héten egyeztetnek Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának résztvevői. Közben az is eldőlni látszik, hogy a kormány hogyan kompenzálja a nagy béremelés miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásokat. Ennek kapcsán bemutatjuk, hogy a bruttó 200 ezer forintos minimálbér esetén mennyi marad a dolgozók zsebében és ez mennyivel lehet több az idei évhez képest.
Idén a kitűzött 7,5%-os GDP-arányos hiánycél teljesülni fog a Magyar Nemzeti Bank friss elemzése szerint. A jegybank szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy bár a tervezettnél sokkal jobb gazdasági növekedés idén javítja a büdzsé bevételi számait, azonban az így keletkező plusz összegeket a kormány el is költi, főként a gazdaság újraindítására. A jegybank előrejelzésének másik olvasata így is összefoglalható: idén már nem nagyon van szabad mozgástér a gigantikus év végi fiskális kiköltekezésre. Mindezek mellett az MNB közgazdászai azt is kiszámolták, hogy a nyugdíjprémiumra kifizetett idei összeg több mint a duplája lehet az eredeti terveknek.
Oroszország és Fehéroroszország megegyezett a két állam közötti integrációs folyamat mélyítéséről, amelynek keretein belül többek közt egy egységes olaj- és gázpiac is kiépítésre kerül – írja a Reuters.
Londoni makrogazdasági elemzők szerint a közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon várhatóan nem a koronavírus-járvány alatt felhalmozódott megtakarítások, hanem a jövedelmek várható erőteljes emelkedése lesz a lakossági fogyasztás élénkülésének elsődleges hajtóereje.
A globális beszállítói láncok összeomlása elsőként az autóiparban hozott kényszerű leállásokat, de mára a számítógépgyártókon át a bútorgyártókig szinte minden szektort elért. A beszállítói láncok megroppanása, ami több vállalatnál hazavágta a termelést, mára olyan szintet ért el, hogy veszélyezteti a gazdasági növekedést a járvány utáni fellendülés közepette és felfelé hajthatja az inflációt. A fogyasztók kereslete ugyanis visszatért, viszont a kínálat szűkös.
Mindenki a jegybankok szigorítására vár, amely érdemben mozdíthatja majd a devizaárfolyamokat is. A dollár a világ vezető devizája, és amennyiben a Fed hamarabb lép a szigorítás útjára, mint a többi vezető jegybank, az relatív dollárerősödést válthat ki. A Fitch Solutions elemzői szerint viszont nem kell aggódni, a dollár árfolyamában nem számíthatunk nagy kilengésekre a következő időszakban. Ez lökést adhat a feltörekvő piacoknak is, amelyek egyébként is jelentős kilábalási szakaszba lépnek.
