W alakú gazdasági kilábalás, az új makropálya miatt alapvetően átíródó 2021-es költségvetés, tíz évnyi adósságcsökkentési munka eltűnése, reális makrogazdasági előrejelzések a kormány részéről, magabiztos finanszírozás jövőre is - többek között ezekről beszélgettünk legújabb makrogazdasági podcastunkban Virovácz Péterrel, az ING Bank senior közgazdászával és Weinhardt Attilával, a Portfolio senior elemzőjével, akiket a legutóbbi hazai államháztartási fejlemények és kilátások miatt hívtunk fel.
A koronavírus-válság és az EU 2021-2027-es költségvetése és mentőcsomagja körüli vétóvita háttérbe szorított egy hosszú távon legalább annyira jelentős döntést, amely hosszú vita végére tehet pontot: Olaszország is beadta a derekát az ESM reformja körüli vitában és a jövő januári aláírás után megindulhat a módosított szerződés ratifikációs folyamata. Ezzel az eurozóna stabilitása jelentősen megnő.
Az elemzők által vártnál gyorsabban emelkedett a Conference Board gazdaságkutató intézet amerikai makrogazdasági folyamatokat 3-6 hónapra előre jelző indexének növekedése novemberben. A jövőbeli várakozások viszont enyhén romlottak.
Az eurózóna 117 nagybankja várt az Európai Központi Bank tegnapi döntésére, amelyet este nyilvánosságra is hoztak: szigorú feltételekkel, de újraindulhat az eurózónában a banki osztalékfizetés és sajátrészvény-vásárlás.
Hamarosan magunk mögött tudhatjuk 2020-at – az évet, amelyre sokáig emlékezni fogunk. Az idei év rég nem látott mértékű és teljesen sajátos jellegű gazdasági válságot hozott, és a fontos piacbefolyásoló eseményekből (amerikai elnökválasztás, brexit, EU költségvetési alku, még nagyobb volumenű pénznyomtatás) sem volt hiány. Reméljük, hogy a következő év már unalmasabb lesz, de januártól is lesz mire figyelnünk a világgazdaságban – a Fitch Solutions elemzésében összegyűjtött nyolc olyan tényezőt, amelyek a jövő évet dominálhatják.
A jegybank heti állampapír-vásárlásainak összegét rugalmasan alakítja, a vásárlásokat a hosszabb futamidőkre koncentrálva - áll a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának mai közleményében, melyben a kamatdöntés háttrét ismerteti. Az MNB üzenetét erősíti, hogy a dokumentum a széles mozgásteret hangsúlyozza: "a jegybankmérleg nagysága az elmúlt években szűkült, megfelelő beavatkozási potenciált teremtve a gazdasági kihívások tartós kezelésére." A jegybank a közleményben nem tett utalást arra, hogy csütörtökön változtatna az alapkamattól eltérő, a tényleges irányadó kamat szerepét betöltő betét kamat szintjén. Csupán azt jelzi, hogy "ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn." A közlemény azt is tartalmazza, hogy a legfőbb inflációs kockázat a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés erősödése. Ez arra utal, hogy a jegybank fokozottan figyel a forint gyengülésének elkerülésére. Ez a kijelentés inkább héja hangvételűvé teszi a közleményt, amit tovább erősít annak a kiemelése, hogy a rövid hozamok (ami az év elején túlzottan alacsonynak bizonyult a forint stabilitása szempontjából) befolyásolása továbbra is kiemelt figyelmet érdemel.
A mai kamatdöntés után sajtótájékoztatót tart az MNB teljes vezetése – derül ki a délelőtt küldött meghívóból. Alapesetben a szakértők nem számítottak komoly eseményre a Monetáris Tanács mai ülésén, a sajtótájékoztató viszont arra utalhat, hogy mégis születtek lényeges döntések.
2020 októberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 16,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, közölte a KSH. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 5,3, az egyéb építményeké 26,5%-kal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a szeptemberihez mérten 1,3%-kal nőtt.
Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, új felügyeleti iránymutatást tett közzé december 2-án a moratóriumok által érintett hitelek céltartalék-követelményeire vonatkozóan az Európai Bankhatóság (EBA). Megkérdeztük az MNB-t, ez miként fogja érinteni a hazai törlesztési moratóriumban, illetve annak meghosszabbításában érintett magyarországi hitelekre vonatkozó céltartalékolási követelményeket a bankoknál. A vállalatok esetében még mindig nem jelent meg a törlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló szabályozás - úgy tűnik, a felügyeletnél is várják már ennek megjelenését.
Ugyan közeledik a karácsony, de a héten sem fogunk unatkozni, jön ugyanis a jegybankok nagy hete. Itthon persze elsősorban az MNB döntésére figyelünk majd, de a nemzetközi piaci hangulatot nagyban meghatározhatja a Fed lépése is, a briteknél pedig a Brexit vet egyre nagyobb hullámokat, melyekre a Bank of England is reagálhat.
A bankok 2018. január 1-je óta alkalmazzák az IFRS 9 sztenderdet a hitelportfólió értékvesztésének meghatározására. Ebben a várható hitelezési veszteségek számszerűsítésekor a múltbeli veszteségekre vonatkozó tapasztalataik mellett a várakozásaikat is figyelembe veszik. A jelenlegi járványhelyzetben az értékvesztés-számítások jelentős mértékben függenek a jövőbeli várakozásoktól, kulcsfontosságú, hogy milyen makrogazdasági szcenáriók mentén számolnak a bankok. A vizsgált bankok beszámolójából az derül ki, hogy továbbra is nagy a jövőt illető gazdasági bizonytalanság, bár már vannak biztató jelek - írják elemzésükben Schmiedt-Simon Eszter és Danyi Bernadett, a KPMG szakértői.
Gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a hosszú távú eredményes felzárkózás kulcstényezője a termelékenység növelése. Korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások mellett kizárólag ez képes biztosítani a hosszú távú, fenntartható fejlődést egy gazdaság számára. De mi is pontosan az a termelékenység? A termelékenység azt mutatja meg, hogy egységnyi erőforrás felhasználásával mennyi hasznos eredményt tudunk létrehozni. A Magyar Nemzeti Bank új kiadványának, a Termelékenységi jelentésnek a célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről. Ennek érdekében a termelékenységnek 4 pillérét különbözteti meg: a munkatermelékenységet, az innovációs-, a digitalizációs- és az ökológiai hatékonyságot. Valamennyi termelékenységi pillérben jelentős növekedési tartalékok vannak hazánk esetében, amik megfelelő szakpolitikával felszabadíthatóak, hozzájárulva ezáltal a hosszú távú fenntartható növekedéshez.
Erősen indult a november a régiós devizák számára, viszont szemben a világ vezető részvényindexeivel, az erősödés hamar kifáradt a forint, a zloty és a cseh korona számára. Felmerül tehát a kérdés, hogy tényleg ennyit áraznának a régiós devizák a koronavírus-válságból való kilábalást ígérő oltóanyagok érkezésének híréből?
A koronavírus pályája miatt a harmadik negyedév lehetett a legerősebb negyedéve idén a magyar bankszektornak, erről tette közzé ma statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. 305 milliárd forintos nyereséget és 7 százalékos tőkearányos megtérülést értek el a bankok szeptember végéig, ami (a válság miatt várható hitelezési veszteségekre képzett) céltartalékok nélkül csaknem a duplája lehetett volna, és meghaladná a nyereség a tavalyi szintet is. A profit csaknem kétharmadát az OTP gyűjtötte be. Mivel januártól a veszélyeztetett ügyfelek egy része, majd júliustól az egésze kikerül a moratóriumból, szép lassan kiderül, mennyire céltartalékoltak túl vagy alul a bankok.
Az elmúlt évtizedben sokat erősödött a kockázatkezelés jelentősége és súlya a pénzügyi szektorban. A világ egyik legnagyobb befektetési bankjának életében Magyarország is főszerepet játszott ebben a folyamatban. A Morgan Stanley budapesti központjában 2008-ban alig 10 fővel kezdte meg a működését a kockázatkezelési részleg, míg ma több mint 400 pénzügyi szakember, közgazdász, matematikus dolgozik a legkorszerűbb technológiákra épülő kockázati modellekkel, kockázatelemzéssel és stressz-teszteléssel a Duna-parti irodában, illetve jelenleg javarészt home office-ban. A vállalat risk management részlege az elmúlt 12 évben folyamatosan bővült és most, a járványügyi korlátozások alatt is várják a tehetségeket a sokszínű, nemzetközi csapatba.
A koronavírus-járvány okozta válság, valamint az arra adott kormányzati reakciók miatt úgy megváltozott a 2021-es költségvetés, hogy arra alig lehet ráismerni. Számításaink szerint a jövő évi hiány könnyedén elérheti a GDP 8%-át is, az eredetileg törvénybe iktatott 2,9% GDP-arányos érték helyett.
Mi lesz a vétóhelyzet megoldása, kimarad Magyarország a helyreállítási alapból? Merre tovább forint és OTP? Mik a legfontosabb kockázatok 2021-ben a részvénypiacokon? Mi a fantázia a kriptodevizákban? A Concorde Értékpapír és az Accorde Alapkezelő szakemberei beszéltek egy mai online sajtóeseményen a legfontosabb tőkepiaci témákról.
Izgalmasnak ígérkezik az év vége, hiszen néhány napon belül az Európai Központi Bank (EKB), a Fed és az MNB is kamatdöntő ülést tart. Ráadásul a háromból legalább két döntés érdekesnek is ígérkezik, hiszen az EKB szinte biztosan további lazítás felé mozdul majd, és akár az MNB is változtathat a monetáris kondíciókon. A kamat változtatása mellett mindhárom esetben jönnek a friss makrogazdasági előrejelzések, vagyis a válságból való kilábalást is értékelik majd a jegybankok.
Különösen a nyugdíjpénztárakban és egyéb nyugdíjprogramokban lévő megtakarítások sínylették meg a tavasszal kirobbant koronavírus-válságot, az OECD friss elemzése szerint számos országban visszaesett a tagi hozzájárulás mértéke, és több olyan döntés született, amelyeknek a nyugdíjas években lesz meg a böjtje. Az állami nyugdíjrendszerek többnyire nagyobb sokkok nélkül átvészelték az utóbbi hónapokat, a munkahely-támogató intézkedések egyelőre megmentették a nagyobb hiányoktól az állami nyugdíjkasszákat. Átmenetileg, de enyhülést hozott az állami nyugdíjak tekintetében az idősek többlethalálozása is, ennek azonban nem lesz olyan nagy és sokáig tartó pozitív hatása a nyugdíjrendszerre, ahogyan azt sokan gondolták.
