Az eddig BBB– osztályzatról BB+ fokozatra vágta Oroszország hitelminősítését a Standard&Poor's. A lépés azt jelenti, hogy mostantól az S&P-nél befektetésre nem ajánlott kategóriába került az ország. Ukrajna szintén leminősítést kapott.
A szakmának fontos felelőssége, hogy aki Ukrajnából érkezik és munkát szeretne, adjunk nekik – jelentette ki Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének elnöke pénteken, a Budapesten megrendezett 7. Országos Építőipari Szakember Találkozón.
Boris Johnson brit miniszterelnök a House of Commonsban tartott beszédében az Egyesült Királyság valaha volt legnagyobb szankciós csomagját jelentette be – írja a Politico.
Három amerikai tisztviselő a Newsweeknek azt nyilatkozta, néhány napon belül az oroszok kezére kerülhet az ukrán főváros, Kijev, ami azt jelenti, hogy az ellenállás nagyon gyorsan megszűnik ezután.
Az Ukrajna elleni orosz invázió kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy előfordulhat-e, hogy Oroszország tényleg nem áll meg, miután lerohanta Ukrajnát és elindul nyugat felé, célba véve Lengyelországot, Romániát, netán Magyarországot. Eddig úgy tűnik, ettől nem kell tartani. Vegyük sorra röviden annak az okait, hogy miért.
Telefonos beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnök Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, mely során a most elindult Ukrajna elleni invázió okairól is beszélt - írja a RIA Novosztyi.
Az elmúlt időszakban ellentétes tendenciák jellemezték az európai bérek alakulását. Közeledett egymáshoz az egyes európai országok átlagkeresete, ugyanakkor az országokon belül nőtt a bérek egyenlőtlensége. A növekvő országon belüli bérkülönbségeket többségében a cégek közötti bérkülönbségek növekedése okozta, miközben a cégeken belüli bérkülönbségek inkább csökkentek Wouter Zwysen, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója által publikált tanulmány alapján.
Oroszország elismerte a két szakadár kelet-ukrajnai terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, Vlagyimir Putyin pedig felhatalmazta az orosz hadsereget, hogy bevonuljon Ukrajnába. Az események nem kis riadalmat idéztek elő a tőzsdéken, tegnap reggel már-már pánikszerű eséseket is láttunk, a 10 százalékos OTP-zuhanás azért nem mindennapos. Nap közben azonban megnyugodtak a kedélyek, visszapattantak az árfolyamok, és összességében ma sincs rossz hangulat a tőzsdéken. De miért nincs?
Az elmúlt 10 évben közel harmadával csökkent a biztosítók tulajdonában lévő alapkezelők kezelt vagyona, miután egyre nagyobb versenyt támasztanak a független szolgáltatók a piacon – számol be a hírről a Financial Times.
A Covid-19 válságot követő, megnövekedett államadósságterhekkel jellemezhető időszakban különösen megnőtt a monetizálás, azaz az adósságok jegybankok által történő finanszírozásának vonzereje a fejlett országok körében. Az adósság kezelésének alternatív lehetőségeihez képest (pl.: adósságátstrukturálás, magasabb adók kivetése) kétségtelenül kényelmesebb megoldás a jegybankok segítségül hívása, azonban a gazdaságban jellemzően nincs ingyenebéd. A gazdasági fejlemények pedig egyre inkább arra engednek következtetni, hogy a számlát rövidesen meg kell fizetni. Ennek tételei az infláció, illetve az infláció által indukált jegybanki szigorítás okozta potenciális pénzpiaci turbulenciák lehetnek.
Egy a napokban, a vezető streaming szolgáltató platformján megjelent dokumentumfilm a műfaj keretei között is nagy részletességgel tárta fel a Boeing 737 MAX repülőgépének hibájából adódó két szerencsétlenség okait és következményeit. A végső motivációt a gyártó belső működésének a hiányosságaira a negyedéves jelentésekben kimutatható profit szinte gátlástalan hajszolása jelentette. Azonban a film nem igazán emeli ki azt, hogy a hasonló visszaélések az utasok és a piac bizalmával hosszútávon olyan kockázatot jelentenek száraz üzleti szempontból is, amelyet nem érdemes vállalni. A Boeing tragikus esete egyben azt is jelenti, hogy a tisztességtelen működést előbb-utóbb a részvénypiac is megbünteti, így a felelős vállalatirányítás és a tudatosság az összes stakeholderrel szemben elkerülhetetlen bármely menedzsment számára, még akkor is ha csak a rideg üzleti tényezőket nézzük, és ha egy társaság a nyilvános piacon szeretné megmérettetni magát.
Tavaly november eleje óta közel 18, az elmúlt három napban 9 százalékot esett az OTP árfolyama. Nyilvánvalóan negatívan hat az orosz-ukrán konfliktus, a nemzetközi tőkepiaci hangulatromlás, és a technikai kép is alaposan elromlott.
A bérvita újabb szakaszához érkeztünk (lásd itt és itt). A munka mint termelési tényező kapcsán felsejlő problémák, ellentmondások (legyen szó a teljesítmény és ellenértéke közötti paritásról, vagy éppenséggel a mögöttes statisztikák koherenciájáról) a korábbi viták inkonkluzivitása folytán persze szükségszerűen törnek újra és újra a felszínre.
Egy újszülött, de dinamikusan növekedő piacra lépett be a 2010-es évek közepén a Foxpost, amely észt licenszet, magyar menedzsmentet és tőkét egyesít magában. A csomagautomatás megoldás prognózisuk szerint hamarosan népszerűbb lesz a házhoz szállításnál is – lévén olcsóbb, egyszerűbb és környezettudatosabb kézbesítést tesz lehetővé.
Nagy átalakuláson megy keresztül a vagyonkezelői piac és a befektetők összetétele is, egy friss felmérés szerint három olyan csoportot lehet kiemelni, akik jelentősen átszabják a befektetések eddigi világát.
Az elavult nemzetközi utalási rendszerek ma már igen nehezen tartanak lépést az egyre bővülő nemzetköz kereskedelmi volumennel, a transzparencia hiánya és a tranzakció során felhalmozódó rejtett költségek pedig komoly anyagi károkat okoznak a kereskedő vállalatoknak. Az alacsony hatékonyság és a túlbürokratizáltság enyhítésére már számos megoldás született, amelyek még nem terjedtek el széles körben. Tekintve, hogy a jelentős pénzmozgásokban rejlő üzleti lehetőségeket számos feltörekvő vállalat felfedezte, erre talán már nem is kell olyan sokat várni. Mutatjuk, mi a gond a határon átlépő fizetésekkel, és milyen megoldások léteznek a hatékonyabbá tételükre.
Kétszázkilencven éve, 1732. február 22-én született George Washington, az Egyesült Államok első elnöke. A britek a Gergely-naptár kései bevezetésével okoztak változást Washington születésnapja bevezetése esetében.
2022. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 7,4%-os volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5%-os volt. A friss KSH-adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció.
A magyar jegybankelnök friss, Facebookon megjelent értekezésében úgy vélekedik, hogy túl hosszú ideig tartott, amíg a Fed és az EKB korrigálta az áremelkedés félreértelmezését és most mindkét nagy központi bank igyekszik visszanyerni a szakpolitikai hitelességét.