A Hertz bejelentette, hogy százezer Teslát vásárol, ami szép bevételnövekedést hozhat az amerikai autógyártónak, de nem csak az autókölcsönző megrendelése segít, a Bloomberg arról ír, hogy a Tesla bevételeit idén év végén megtolhatja az is, hogy a Jaguar Land Rovernek (JLR) is segít a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelésben.
Szinte minden évben szárnya kelnek pletykák a rettegett észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun egészségi állapotát illetően és sokan ilyenkor már egyenesen a kommunista vezető halálát vizionálják. Bár ezen hírek eddig mindig hamisnak bizonyultak, okkal merül fel a kérdés, hogy Kim Dzsongun esetleges halála esetén ki követhetné őt a „trónon”. Sokan a diktátor húgában, Kim Jodzsongban látják a lehetséges utódot, aki eddig szürke eminenciásként vett részt az államügyek intézésében. De ki ő valójában, akiből még akár Észak-Korea következő vezetője is lehet?
Ma délelőtt rövid időn belül nagyot esett a BUX index értéke, hirtelen 2 százalékkal került lejjebb, majd szinte azonnal vissza is ugrott, közben az OTP részvényeinek piacán hatalmas volt a forgalom, és ott is hirtelen jelentős esést láttunk. Nem adathibáról van szó, a villámszerű leszúrás mögött az OTP tranzakciója áll.
Kábítószer-kereskedelem és kábítószer birtoklásának bűntette miatt emelt vádat a Keszthelyi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki a menetrend szerinti autóbuszjárat sofőrjével, annak tudta nélkül szállíttatott kokaint egy ismerősének Budapestről Zalacsányba.
Moldova gázellátása eddig teljes egészében a Gazpromtól függött, de most megpróbál máshonnan is földgázt beszerezni. Egyelőre nem sikerült megújítani az orosz gázóriással lejárt szerződést, a szállítások visszaestek, Moldova ezért 30 napos szükségállapotot hirdetett ki. Sokan úgy vélik, a háttérben a Kreml gyakorol nyomást, mert nem tetszik neki az új moldovai vezetés EU-párti irányvonala.
Hiába nőnek ki gombaként a földből az új lakások, hiába nőnek évről évre a reálkeresetek, a fiatalok számára manapság ugyanolyan reménytelennek tűnik az első lakás vásárlása, mint korábban. Ugyan a fizetések elbírnák egy jelzáloghitel törlesztését, a hitelhez szükséges önerőre nagyon sokáig tart félretenni. Ezen a helyzeten segítene az MNB csütörtökön belengetett könnyítése, mely a hitelfedezeti mutató (HFM) emelésével csökkentené a lakáshitelhez szükséges önrész arányát. A bejelentés után most megnéztük, hogy egy magasabb HFM esetén minimum mekkora önerő mellett tudnánk hitelből megvenni egy átlagos új és használt lakást Budapesten és vidéken.
A központi irányítású tervgazdaságokban nem ritka a hiány jelensége, most azonban a piaci viszonyok között működő országok is megismerkednek ezzel a jelenséggel. Ugyanis már nemcsak a magas áremelkedés jellemzi a Covid-válságból való helyreállást, hanem egyre jellemzőbbek a várólisták és a mennyiségi korlátok. De vajon mi lehet a megoldás erre a problémára?
Elnyomó. Disztópikus. Orwelli. Nagyjából ezekkel a jelzőkkel szokták illetni a Kínai Népköztársaság állami megfigyelő- és értékelő rendszerét, a társadalmi kreditrendszert. Miközben a Kínai Kommunista Párt embereket tilt el a tömegközlekedéstől, oktatástól, hitelfelvételtől alacsony kreditpontszámuk miatt, a Nyugat internetezői röhögnek az egészen és szabályos mémhadjárattal parodizálják ki a XXI. század talán legfélelmetesebb digitális disztópiáját.
Rengeteg Facebook- és Twitter-felhasználót dühít a közösségi oldalak által alkalmazott cenzúra. Van, hogy egy teljesen ártalmatlan mémért, fotóért, esetleg egy kicsit csípősebb megjegyzésért hetekre tiltják a közösségi oldalak az embert, ami kifejezetten frusztráló tud lenni. Donald Trump elnök is így érez, akit azután radíroztak le az internetről, hogy beszédét követően támogatói megostromolták a Capitoliumot. Hiába lehet, hogy legalább a Facebook feloldja majd Trump tiltását, ezt nem várja meg az ex-elnök, helyette inkább új közösségi oldalt indít. Messze nem Trump az első befolyásos személy, aki a szólásszabadságot zászlajára tűzve új közösségi oldallal száll szembe a big techek cenzúrájával és nem is ő lesz az első, aki ezzel kudarcot fog vallani. A projekt végkimenetele borítékolható: elárasztják az új közösségi oldalt a dzsihadisták, a nácik és a pornó, az üzemeltetőknek pedig választaniuk kell: vagy elkezdenek ők is cenzúrázni, vagy elvesztik az összes „normális” felhasználójukat. Ha pedig van cenzúra és nincs szólásszabadság, akkor miért is ne használná az ember a Facebookot?
Legalább nyolcféle madárinfluenza van, amelyek az emberre is halálosak, és ezek a világ állattenyésztő telepein keringenek - hívja fel a figyelmet a The Guardian cikke, amely szerint ezek a fertőzések akár a Covid-19-nél is rosszabb lehetnek.
A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés ismét Le Pent indítja Emmanuel Macron ellen, a bevándorlásellenes francia politikus pedig hamarosan Magyarországra látogat, hogy találkozzon a miniszterelnökkel.
Pénteken meghaladta a 2%-ot a piaci várakozások kulcsfontosságú mutatója a Reuters hírügynökség szerint. A piaci szereplők 2014 óta először most arra számítanak, hogy az infláció a belátható jövőn belül eléri az EKB célszintjét (a jegybank véleménye ettől eltér).
A 2020. első félévi Covid-sokk hatásából ébredve az év második felében elképesztő növekedésnek indult globálisan az M&A tranzakciók piaca. A pozitív trendek, a növekvő befektetési kedv és az optimista várakozások bizakodásra adtak okot 2021-re vonatkozóan. Így is lett.
A CFTC amerikai derivatív és árupiaci felügyelet rekordösszeggel, mintegy 200 millió dollárral jutalmazta azt a korábbi Deutsche Bank alkalmazottat, aki a Libor bankközi kamatláb manipulálásának felderítésében segített a hatóságnak.
Tegnap a forint féléves mélypontra gyengült az euróval szemben, de a jelek szerint ez sem fogta meg, a ma reggeli kereskedésben tovább gyengült, a délelőtti órákban pedig már markánsabb leértékelődést látunk. Nem magyar specifikus a történet, a régiós devizák is gyengültek. Azután Virág Barnabás szavaira hirtelen erősödésbe kezdett a forint, de ez a lendület nem tartott sokáig, délután és este ismét jelentős gyengülést mutat.
Németország mellett Franciaország az Európai Unió másik vezető hatalma: míg előbbiben nemrég zajlottak le a választások, és úgy néz ki, bár vége a Merkel-korszaknak, a német Európa-politikában nem lesz gyökeres változás, addig Franciaországban fél év múlva jön az elnökválasztás, és akár olyan jelölteknek is esélyük van győzni, akik teljesen más irányba fordíthatják az ország és ezzel részben Európa szekerét. Egyre több jelölt jelenti be indulását, miközben Emmanuel Macron regnáló államfő még hivatalosan nem szállt ringbe, ahogy egyelőre a jobboldali Republikánusok sem döntötték el, kit indítanak. Bár a közvélemény-kutatások sokáig azt mutatták, hogy 2017 után újra Macron és a jobboldali radikális Marine Le Pen csaphatnak össze a második fordulóban, időközben feltűnt az elnökválasztás sötét lova, Eric Zemmour publicista, aki bevándorlás-ellenességével és erőteljes kijelentéseivel máris felkavarta az állóvizet, és egyes kutatások szerint Le Pent megelőzve esélye lehet a második helyre – már amennyiben tényleg elindul. A baloldali jelöltek jelen állás szerint nem tudnak majd érdemben beleszólni a versenybe, viszont egy republikánus jelölt komoly kihívást intézhet Macron ellen. Persze erre már az elnök is készül.
Az utóbbi időben egyre többen hangsúlyozzák egy közös európai haderő létrehozásának szükségességét, melynek oka egyrészt a biztonsági kihívások komplexitásának növekedése, másrészt pedig az, hogy sokan úgy vélik, Európa nem támaszkodhat kellően Amerika segítségére. Egy közös haderő csírái már több helyen látszódnak, azonban minimum évtizedeknek kell eltelniük ahhoz, hogy tényleges szintet lépjen az integráció ezen a téren. A folyamatot ugyanis egyszerre lassítják a tagállamok közti politikai ellentétek, valamint az, hogy az uniós intézmény- és döntéshozatali rendszer sem alkalmas jelen formájában egy közös védelmi politika vezetésére. Többek közt ezekről beszélget a Portfolio Globál podcastjában Orosz Márton és Huszák Dániel, valamint Palkovics Máté, a Portfolio elemzői.
Az OTP Bank romániai leányvállalata elérte a 4 százalékos részesedést a román bankpiacon, így jó irányba halad afelé, hogy teljesítse a célul kitűzött 5 százalékos részesedés megszerzését - jelentette ki csütörtökön egy online sajtótájékoztatón Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
A német védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer szerint Európának el kellene felejtenie azt, hogy képes egyedül megvédeni magát az Egyesült Államok és a NATO támogatása nélkül – írja a Politico.
Az elmúlt hetekben több olyan eseményre is sor került, amelyek a tervek szerint tovább erősítik Magyarország pozícióját a 250 milliárd euróra taksált európai akkumulátorpiacon: a Hungarian Battery Day alkalmával megalakult a Magyar Akkumulátor Szövetség és nyilvánosságra hozták a Nemzeti Akkumulátor Stratégia alapját jelentő dokumentumot. Utóbbi kiemelt célja, hogy a nagyvállalatok mellett helyzetbe hozza a magyar kkv-kat, egyetemeket, valamint a kutatás és fejlesztést. Ha sikerrel járunk, hazánk Németországgal kerül egy ligába az akkumulátorgyártásban - állította a velük készített interjúnkban Kun Róbert, a Természettudományi Kutatóközpont (TTK), Anyag- és Környezetkémiai Intézet, Szilárdtest Energiatárolók Kutatócsoportjának vezetője és Vígh Zoltán, a JÁK Elektromobilitási Klaszter ügyvezetője, akik maguk is aktív résztvevői voltak az új stratégia megalkotásának.