Ausztriának sürgősen egyénileg kell oltási igazolványt bevezetnie, mert ennek európai változatára még sokáig várni kell, és az kezdetben valószínűleg amúgy is szövevényes szabályozásokat tartalmaz majd - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden sajtótájékoztatóján.
Válságok voltak, vannak, és lesznek is. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, mennyire súlyos pusztítást végeznek a gazdaságban. Az elmúlt 100 év legdurvább példáját az 1929-33-as események adták, amit méltán neveztek el a nagy gazdasági világválságnak. Hogy mi zajlott le akkor, az történelem, és mindenkinek érdemes tisztában lennie vele. De az igazán fontos kérdés az, hogy mégis miért történt mindez, és mitől volt ez a válság annyira súlyos, hogy embermilliókat tegyen tönkre szerte a világon. Az alábbi cikkben ennek járunk most utána.
A Berkshire Hathaway második számú vezetőjének, Charlie Mungernek (aki 97 évesen 7 évvel idősebb Buffettnél) szombati éves közgyűlésén tett megjegyzése megragadta a pénzügyi sajtó és a távolról figyelő Berkshire-részvényesek figyelmét: Ha valami történne Buffettel - viccelődött Munger -, akkor a Berkshire alelnökét, Greg Abelt választanák vezérigazgatónak.
Már januárban is meg lehetett figyelni azt a jelenséget, hogy sok egyedi részvény először egy óriásit emelkedik, majd hirtelen nagyjából ugyanannyit vissza is esik. Mindez hatalmas forgalom és felfokozott tőkepiaci közösségi média aktivitás mellett zajlik. Miért alakul ki hétről hétre újabb és újabb részvényekben ez a pilótajátékszerű folyamat? Erre keres magyarázatot a mai írás.
A friss közvélemény-kutatási felmérések szerint Boris Johnson brit kormányfőnek nem kell tartania attól, hogy lakásfelújításának kétes pénzügyi finanszírozása körül kialakult botrány túlságosan beárnyékolná a kormányzó konzervatívok jövő heti szereplését a helyhatósági választásokon. A közvélemény figyelmét ugyanis inkább a lendületesen haladó oltási program köti le, amelynek eredményeképpen a felnőttek kétharmada már megkapta az első adag vakcinát. A lakás-gate ügyében már három vizsgálat is elindult, amelyek még hónapokig is eltarthatnak, ami kellő muníciót adhat az ellenzéki Munkáspártnak a botrány napirenden tartására. Hosszú távon az lehet a fő kérdés, hogy a toryk számára eljön-e majd az a pillanat, amikor már tehertételnek tekintik Boris Johnson személyét, akinek vezetésével 2019 végén négy évtizede nem látott győzelmet arattak a parlamenti választásokon.
Áprilisban is folytatódott a globális rali a tőkepiacokon, általánosságban elmondható, hogy a tavaly év végén megnyitott részvény-, nyersanyag- és kriptodeviza-pozíciókon szépen lehetett keresni, kevés olyan fontosabb tőzsdei instrumentum van, amelynek esett volna idén az ára, közéjük tartozik az arany és az ezüst, néhány mezőgazdasági nyersanyag és a hosszú amerikai állampapírok.
Az elmúlt évszázad válságaival veti össze a koronavírus-járvány okozta gazdasági károkat a kormány friss konvergenciaprogramja, amely megbecsüli azt is, hogy milyen pályán lábalhatunk ki a krízisből.
Ma természetesnek vesszük, hogy a hétvége két napból áll, pedig csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1981 áprilisában jelent meg Magyarországon az a kormányrendelet, amely a szabad szombat bevezetéséről rendelkezett. Mi előzte meg ezt a döntést a Kádár-korszakban? Ki és mikor találta fel a kétnapos hétvégét? Mennyit dolgozunk ma, és lehetnek-e még hosszabbak a hétvégéink a jövőben? A szabad szombat magyarországi bevezetésének 40. évfordulója alkalmából ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Kérelemmel menthető ki a beszámolók, illetve az azokhoz kapcsolódó bevallások május 31-ei határidejének elmulasztása az idén - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
Nagy volt a mozgolódás áprilisban a hazai irodapiacon: bérleti szerződést hosszabbítottak a Kálvin Square irodaházban, valamint a myhive Thirteen | Globe és a Dél-Pesten található Office Campus irodaházban is. Szintén meghosszabbodott az egyik bérlő szerződése a myhive Greenpoint 7 irodaházban, de új cég is érkezett, csak úgy mint a Balance Office Park toronyépületébe és a myhive Haller Gardens irodaházba. Az irodapiac mellett a logisztikai ingatlanoknál is létrejöttek új bérleti megegyezések. Összefoglaltuk, hogy milyen bérleti tranzakciók zajlottak le 2021 áprilisában.
Május elsején indul a koronavírus elleni védőintézkedések feloldásának negyedik fokozata, ami a korábbi lépcsőfokokhoz képest látványos változásokat hoz: nemcsak az intézkedések tartalmában, hanem abban is, hogy azok nem vonatkoznak mindenkire egységesen. Megmutatjuk, milyen körülmények között fogunk élni mától néhány héten át.
A 2008-as pénzügyi válság szó szerint eltörpül amellett, hogy 1929 és 1933 között mi történt. Az Amerikából kiinduló világégés embermilliók munkáját vette el, a hozzá kapcsolódó pénzügyi, társadalmi és emberi veszteségeket pedig alig lehet felfogni. Ez volt a fejlett világ legmélyebbre lerántó, leghosszabban elhúzódó, és az országhatárokon leginkább átnyúló válsága. Már csak ezért is mindenkinek meg kéne ismernie ezt a történetet, de valójában ez a válság még ennél is jobban keresztbe tett az emberiségnek: a munkanélküliek szenvedését és dühét meglovagolva jutottak a nácik hatalomra 1933-ban. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy pontosan mi is játszódott le a történelem ezen sötét időszakában, egy folytatásban pedig eláruljuk, mi okozhatta ezt az egészet.
Szlovákiában az euróbevezetés után jelentős mértékben lassult a gazdasági növekedés, de ehhez kevés köze volt magának az eurónak. Sőt, az euróbevezetés érezhető mértékben segítette a gazdaság fejlődését, de a pozitív hatások nagy része már a bevezetés előtt érvényesült. Szlovákia lassulását a strukturális reformok hiánya, az alacsony beruházási ráta, a nemzetközi összevetésben gyenge oktatás és az EU-s pénzek adta lehetőség elvesztegetése okozta. A szlovák közgazdász-társadalom egyetért abban, hogy az euró bevezetése jó ötlet volt, a nyílt és integrált gazdasági adottság miatt nem lett volna érdemes kimaradni. A Szlovákiával szomszédos országok is hajlamosak előzetesen túlbecsülni az euróbevezetés hatásait, holott a felzárkózásra az aktuális devizánál sokkal fontosabb tényezők hatnak. Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, aki a fentiek mellett beszélt a Next Generation EU várható hatásairól és az EKB jelenlegi monetáris politikájáról is. A közgazdász szerint rövid távon senki ne számítson arra, hogy a központi bankok kivonulnak a kötvénypiacokról.
Az elmúlt héten mi is írtunk róla, hogy a korábbi tervektől eltérően - miszerint új lakásonként minimum 1,5 parkolóhelyet kellett volna építeni - a megjelent új kormányrendelet kimondja, hogy a lakás és üdülő önálló rendeltetési egysége után a helyi építési szabályzatban meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani, de az kötelezően legfeljebb egy személygépkocsi elhelyezését írhatja elő. Vitézy Dávid, a BFK vezérigaztagtója előremutatónak nevezte a döntést.
A BÉT akvizíciós csapata, folytatva a hagyományt, a 2019-es számok alapján ismét megvizsgálta a tőzsdeképes hazai középvállalatok tulajdonságait. A vizsgálat alapján 536-ra emelkedett a tőzsdeképes középvállalatok száma. Fontos év a 2019-es, hiszen talán utoljára láttunk ilyen számokat ezektől a cégektől, egy dolog biztos, változni fog a gazdaság szerkezete, és azok jöhetnek ki jól majd ebből a helyzetből, akik stabil tőkeerős lábakon állnak, van stratégiájuk, amit egy mindenre felkészült, erős szervezet támogat.
Egy amerikai hadihajó figyelmeztető lövéseket adott le az iráni Forradalmi Gárda három hajójának, amelyek túl közel hajóztak hozzá és egy amerikai járőrhajóhoz a Perzsa(Arab)-öbölben - közölte szerdán az amerikai haditengerészet.
A napokban adja át a Polgári Ipari Park 4500 négyzetméter területű ’C’ csarnokát az Infogroup, majd egy újabb 5500 négyzetméteres csarnok fejlesztésébe kezd. Az épülő ’D’ csarnokra máris előbérleti megállapodást kötött a Gebrüder Weiss logisztikai cég.
Az Óbudai-szigeten hasznosulhatnak a most elbontott Déli összekötő vasúti híd elemei - tette közzé Vitézy Dávid, közösségi oldalán. A projekt tervezésében Bús Balázs, korábbi óbudai polgármester javaslatai is segítettek újszerű megoldásokat találni.
Január 1-jétől indult Magyarország legnagyobb otthonteremtési programja, amelynek részeként az új építésű ingatlanok vásárlására vagy építtetésére a korábbi 27%-ról 5%-ra csökkent az áfa, amely alapjaiban változtatta meg az ingatlanpiaci kilátásokat. A kisebb áfa azonban nem biztos, hogy sokáig lehet érezhető a vételárakban, ugyanis a családtámogatásai kedvezmények a keresletet is élénkítik, amely jelentősen feltornászhatja az árakat.