Már a GDP is az esőt várja - az aszály tovább ronthatja az idei növekedést

Kritikus szárazság alakult ki Magyarország jelentős részén, amely komoly veszélyt jelent az alapvetően szántóföldi növénytermesztésre épülő hazai mezőgazdasági termelésre.

Bár tavasszal és május elején még volt csapadék, a téli hónapok csapadékhiánya és az utóbbi hetekben kitartó szárazság, valamint egyre nagyobb hőség miatt a talaj mélyebb rétegei is kiszáradtak, ami súlyosbítja a jelenlegi helyzetet.

Évek óta kirívó csapás

A probléma ráadásul már rendszeressé vált az elmúlt években: a szinte menetrendszerűen érkező nyári aszály mellett már a téli csapadék- és hóolvadék-hiány is egyre több évben okoz problémát, amely így tartós szárazságot eredményez. Nincs ez másként az idei évben sem, a száraz tél és a mostani aszályos időszak között leeső tavaszi csapadék nem volt elegendő arra, hogy megmentse az idei évet.

Jelenleg is napról napra romlik a helyzet, különösen az Alföldön, és mivel a következő napokban sem várható jelentős csapadék, a körülmények további romlására lehet számítani.

Az elmúlt évek statisztikái is már aggasztó képet mutattak: az emlékezetesen száraz 2022-es évben az ország 85 százalékát, összesen 78,7 ezer négyzetkilométert érintett a brutális aszály. Bár 2023 ebből a szempontból kedvezőbb volt, 2024-ben ismét visszatért a szárazság, az ország 80 százalékán - igaz, a 2022-es kár nagyobb volt, mert akkor sok helyen már jóval érés előtt be kellett tárcsázni az elszáradt növényeket.

Idén június végére ismét olyan súlyossá vált a helyzet, hogy szakértők szerint megismétlődhet a 2022-es katasztrofális év.

Ráadásul a nyár még csak most kezdődött - a jellemzően legforróbb és legszárazabb nyári időszak még ezután következik. Ma a jelentős agrárportfólióval rendelkező K&H Bank is közleményben figyelmeztetett a bajra. Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője kifejtette:

Úgy tűnik egyre nő a kockázata, hogy 2022-es évihez hasonló aszállyal kell 2025-ben is szembenéznünk. Vízügyi és meteorológiai adatok alapján 100-110 mm csapadék hiányzik Magyarországon a talaj felső 1 méteres rétegében, mely főleg a kukorica és napraforgó vetéseket veszélyezteti. A 90 napos csapadékmérleg is 50-100 mm-rel kisebb értéket mutat az elmúlt évek átlagaihoz képest.

A szakember kiemelte azt is, hogy az aszály most országos szinten mindenhol jelentkezik és az őszi vetésű növények esetén is okozhat komolyabb mennyiségi és minőségi problémákat. Ami a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központ (ECMWF) várakozásait illeti Közép-Európára vonatkozóan, az idei év júliusa, augusztusa és szeptembere is meleg, száraz, aszályos időjárást projektál - tette hozzá.

Nem tudtunk előrelépni az öntözésben

Mindeközben az öntözött mezőgazdasági területek nagysága alig változott az elmúlt másfél évtizedben. 2011 és 2023 között évente 100-120 ezer hektár között ingadozott a legalább egyszer öntözött mezőgazdasági terület nagysága. Kiugró volt a 2022-es aszályos év, amikor rekordot döntött az öntözött terület nagysága, meghaladva a 133 ezer hektárt.

Fontos kiemelni, hogy ez az adat a legalább egyszer öntözött területekre vonatkozik, a rendszeresen öntözött termőterület ennél is kisebb, évente hozzávetőleg 80-90 ezer hektár között alakul. Ez az arány – figyelembe véve Magyarország területi és vízügyi adottságait – rendkívül kedvezőtlen, amit a szakmai szereplők régóta elégtelennek tartanak - ennek ellenére érdemi előrelépés nem történt az elmúlt évtizedekben

Ez tehát csak a magyar termőterület hozzávetőleg 2-3 százalékát jelenti.

Két héten múlik minden?

Két hete van a kukoricának, ha a következő két hétben nem lesz érdemi eső, akkor a kapásnövények közül a kukorica nagyon megszenvedi az aszályt, a napraforgónál ez inkább másfél hét lehet

- mondta el a Portfolio-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette:

Ha ebben az időszakban jönne érdemi csapadék, akkor a kukorica várható termése így is 20 százalékkal kisebb lenne, mint normál körülmények között, ha viszont nem lesz eső, akkor akár a termés fele is kieshet.

A kalászosok, így az árpa és a búza esetében ekkora bajt nem okoz az aszály, de problémák így is vannak. Az árpa aratása már helyenként megkezdődött, a búza esetében ez a következő napokban indul. Az olajosmagvak körében fontos alapanyagnak számító – bár idén a korábbiakhoz képest jóval kisebb területen termesztett - repce is a betakarítás előtti fázisban van már. A búzára jelenleg nem is aszály, hanem inkább a hőség jelenti a nagyobb veszélyt.

Azokkal a búzákkal lesz probléma, amik a július 5-e és 10-e környékén érnének. Ezek, tehát a közép-középhosszú érésű fajták esetében meg fognak rekedni a szemek, kisebbek lesznek, ami akár 20 százalékkal kisebb tömeget is jelenthet a kényszerérés miatt.

Meglátszik majd a növekedésen is?

A látszólag agrártermészetű probléma ráadásul a hazai GDP alakulása szempontjából is jelentős kérdéssé vált. Az elemzők az elmúlt hetekben egyre visszafogottabb gazdasági növekedést jeleztek előre, mára a piac leginkább 1 százalék körüli - jellemzően az alatti - bővülést vár a magyar gazdaságtól. Tegnap kiadott jelentésében jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is.

Az idei évben a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél alacsonyabb, 0,8%-os GDP-bővülés várható

- írta a jegybank közleménye. Három hónappal korábban még 2,4% volt az idei évre vonatkozó sávelőrejelzés (1,9-2,9%) közepe. Bár a kormány még tartja a 2,5%-os GDP-növekedési előrejelzését, nagyon valószínű, hogy hamarosan a kabinet is követi a jegybankot.

A mezőgazdaság súlya kicsi a GDP egészét tekintve, hozzávetőleg 3-4 százalék, ezért elvileg nem kellene, hogy nagyon befolyásolja a növekedést az agrártermelés ingadozása. Ha például 10 százalékos elmozdulás van a mezőgazdaságban, az is ennek megfelelően csak 0,3-0,4 százalékként jelenik meg a GDP növekedési adatban.

Ami ugyanakkor különlegessé teszi a mezőgazdaságot, hogy nagyon érzékeny az időjárásra. A magyar agrárium ráadásul kifejezetten növénytermesztési bázisú, ezért időnként nagy kilengések tudnak lenni a mezőgazdasági teljesítményben

- hívta fel a figyelmet Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. Hozzátette:

Ezek a nagy kilengések akár több tíz százalékos elmozdulást is tudnak jelenteni az agrárszektor teljesítményében, így már a 3 százalék körüli gazdasági súly is azt jelenti, hogy érdemi hatása lehet a mezőgazdaságnak a GDP növekedésére vagy csökkenésére.

Át kell gondolni a jövőt

Nagy kérdés, hogy mit lehet tenni a mára szinte évről évre visszatérő aszály hatásainak enyhítésére. Az öntözés megvalósítása kézenfekvő megoldásnak tűnne és valóban lehetne növelni a jelenleg nagyon alacsony arányt ezen a téren. Bár az ágazati szakértők véleménye megoszlik abban a tekintetben, hogy elvben mekkora területet lehetne öntözni Magyarországon, abban megegyeznek, hogy a jelenlegi terület többszörösét, legalább 400-500 ezer hektárt be lehetne vonni a rendszeresen öntözött területek körébe - megfelelő fejlesztések révén ennél akár jóval többet is.

Figyelembe véve a hazai termőterület nagyságát, amely mintegy 4,5 millió hektár, az öntözés felfuttatása ugyan nagy segítséget jelentene, de generális megoldást reálisan nem.

Egyre több ágazati szereplő sürgeti a hazai vetésszerkezet heterogenitásának növelését. A jelenlegi, főként kukoricára, búzára, árpára, valamint repcére és napraforgóra épülő monokultúrás gazdálkodás hosszú távon egyre nehezebben fenntartható. A megváltozó időjárási körülmények miatt az ágazat egyre nagyobb válságban van, amelyről Petőházi Tamás a közelmúltban az Agrárszektor Alapvetés podcastjában is részletesen beszélt.

Az alternatív növények termesztésére való átállás azonban jelentős piaci kihívást jelent a gazdálkodók számára.

Több uniós tagállamban, például Olaszországban és Franciaországban is sikerrel álltak át a kukoricatermesztő gazdák a klimatikus viszonyok változása miatt a cirok termesztésére. Ez utóbbi növény lényegesen jobban bírja a forró és száraz nyarakat, ráadásul sokoldalúan felhasználható, takarmányként és emberi fogyasztásra is alkalmas, jó beltartalmi értékekkel bír.

Magyarországon is bővül a ciroktermesztés, ez azonban még mindig nem éri el a 100 ezer hektárt sem.

A lassú előrehaladás legfőbb oka a piac megszervezésének lassúsága: a termelők stabil termékpályára várnak, mielőtt belevágnak a váltásba, a felhasználók - elsősorban a takarmánykeverők - pedig stabil kínálatot szeretnének látni. Ezen a téren volt tehát előrelépés az elmúlt években, de a folyamat lassan halad, a cirok ma is inkább csak színesíti a vetésszerkezet összképét, átfogó megoldást nem jelent.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.