Szerda késő este jelent meg az a rendelet, amely az extraprofitadók 2024-re történő kiterjesztését tartalmazza. Ennek tartalma alapján pedig azt mondhatjuk, hogy lesznek olyan szektorok, amelyeket kellemetlen meglepetés ér.
Az idén egyelőre felültervezettnek tűnnek a költségvetés társasági adóból származó bevételei, de a Pénzügyminisztérium által most bemutatott 2024-as büdzséterv még magasabb tételekkel számol. A különbségre részben magyarázatot adhat a globális minimumadó jövő évi kötelező bevezetése, de bőven lehet ebből még kellemetlen meglepetés.
A Magyar Közlöny szerda esti számában több érdekes kormánydöntés is megjelent. Ezek közül talán a legkevésbé meglepő az extraprofitadók módosítása, ugyanis ennek a főbb tartalmát már a napokban ismertette a kormány a jövő évi költségvetés kapcsán. Mindenesetre érdekes, hogy a 2024-es büdzsét megalapozó adótörvények egy része rendeleti úton jelenik meg és nem kerül a parlament elé. Az új extraprofitadó-szabályok többek között kimondják, hogy a bankok megfelezhetik az extraprofitadó-terhelésüket aktív állampapírbefektetéssel, a biztosítók adófizetési kötelezettsége viszont nem változik, és közben a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs emelkedik.
A viszonylag nyugodt április után a májusi hónap sem tartogatott magában nagy veszélyeket, a befektetések piacát az amerikai hírek és a mesterséges intelligencia mozgatta leginkább. Az európai piac azonban még nincs teljesen biztonságban, egyre nő ugyanis annak az esélye, hogy a kontinens gazdasága recesszióba süllyed. A magyar piacon az MNB kamatcsökkentése volt a legjelentősebb esemény, kérdés azonban, hogy a jegybank hogyan fog hozzáállni a későbbi intézkedésekhez. A modellportfólióban tovább csökkent a pénzpiaci eszközök aránya, az alapkezelők az előző hónapokhoz hasonlóan inkább a kötvényeket részesítették előnyben.
A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.
Ha 2023-ban a becsültnél magasabb lesz az infláció, akkor - az előző évekhez hasonlóan - nyugdíjkorrekciót hajt végre a kormány. Többek között ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára Komjáthi Imre, MSZP-s képviselő kérdésére.
Több ezer mesterséges intelligencia által generált, valóságosnak tűnő videó bukkant fel a közösségi médiában, amelyeken vezető amerikai politikusok láthatóak olyan kijelentéseket téve, amelyek sosem hangzottak el. A jelenséget deepfake-nek hívják, vagyis olyan videós és hanganyagokról van szó, amelyeket több ezer órányi felvétel feldolgozásával generálnak AI-szoftverek. Az elemzők aggódnak, ugyanis néhány videó annyira élethű, hogy az akár hatással lehet a 2024-es amerikai választások kimenetelére is.
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. A pénzromlás ugyanakkor minden országban megugrott, az egyre népszerűbb vélekedés szerint a "profit vezérelt infláció miatt" is. A vállalatok azonban csak akkorát tudnak emelni az árakon, amekkorát a fogyasztók elviselnek. A dezinflációs folyamat már látszik, de a következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a megugrott infláció visszatér-e az árstabilitást jelentő szintekre. (2. rész)
A kormány azt vállalta, hogy ritkán látott mértékben féken tartja a költségvetés kiadásait jövőre, ám vannak olyan területek, amelyek elsőbbséget élveznek és ennek megfelelően a kormány ezekhez a célokhoz látványosan több forrást rendel, mint 2023-ban tervezte. Ezek közül is kiemelkedik a honvédelmi kiadások ügye, a Honvédelmi Alap keretösszege például 55%-kal emelkedik. Emiatt talán ezt a területet lehet a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesének tekinteni. Nem véletlen, hogy ezen tétel mellett összességében mérsékelt kiadásnövekedést tervezett be a kormány a 2024-es költségvetésbe, ugyanis vannak olyan - a kormány ráhatásától független - költségtételek, amelyek egész egyszerűen kiszívják a büdzséből a mozgásteret: ilyen a kamatkiadások hatalmas növekedése, de a rezsicsökkentés is nagyon sokba kerül még mindig.
Az Európai Tanács uniós ügyekért felelős minisztereinek találkozóján végül nem került napirendre a 2024-es magyar uniós elnökség elvétele. Az EU-tagállamokat képviselő reprezentatív poszttól leginkább a berlini kormány és az Európai Parlament tiltaná el az Orbán Viktor vezette magyar kabinetet, de a Portfolio úgy tudja, a tagállamok erős többségében fogalmazódtak meg aggályok. A magyar kormány szerint erre nincs jogi lehetőség, valamint csak politikai támadásról van szó, a svéd elnökség pedig most nem akart vitát nyitni a kérdésről. Technikailag van mód arra, hogy a soros tanácsi vezetést elveszítse Magyarország, amire kész terv is van. Viszont sokkal mélyebb konfliktusra utal az, hogy az EU történetében először merül ez fel, és épp a régen sokkal elnézőbb németek lépnek.
Nemcsak az extraprofitadók - eredeti ígéretekkel szemben történő - fenntartása és a jegybanki veszteségtérítés elmulasztása a legnagyobb érdekesség a kedden beterjesztett 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban. A 242 oldalas dokumentum egy eldugott szeletéből ugyanis kiderül: takarékossági intézkedésekről is döntött a kormány.
A Spanyolországban kiírt előrehozott választások nagy hatással lehetnek az Európai Unióra is, mivel az ország lesz az EU Tanácsának a soros elnöke júliustól - írja a Bloomberg.
Az első negyedéves növekedési adatok láttán német banki közgazdászok csökkentették idei GDP-növekedési előrejelzéseiket, és recesszióra számítanak az egész évre vonatkozóan.
A Magyar Biztosítók Szövetségének Ügyvezető Elnöksége továbbra is kéri a szektort terhelő jövő évi tervezett, megemelt bevételi előirányzat számainak a biztosítási ágazattal egyeztetett felülvizsgálatát - derült ki a MABISZ közleményéből.
Az Európai Unió Tanácsa csaknem megkettőzte, 295 millió euróra (mintegy 112 milliárd forint) emelte a Moldovának szánt, egy évvel ezelőtt jóváhagyott makroszintű pénzügyi támogatás összegét - tájékoztatott az uniós tanács kedden.
Az előzetes közlésnek megfelelően Varga Mihály pénzügyminiszter kedden hivatalosan is beterjesztette a parlamentnek a 2024-es költségvetést. Vagyis a kormány minden kockázat, valamint a 2023-as büdzsé elcsúszása ellenére ezúttal is bevállalta a korai költségvetés-alkotást, annak minden hátrányával. A hab a tortán, hogy a jelenlegi változatában még törvénysértő is a törvényjavaslat: nem számol a jegybanki veszteségtérítés kiadásával, és ebből kifolyólag azt is mondhatjuk akár, hogy csak azt a látszatot kelti, hogy ez egy kész költségvetés. Gyorsértékelésünkben összefoglaljuk a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, részletes elemzéssel hamarosan jövünk.
Kína jelenleg a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-termelője, 2050-re azonban elérheti a nettó nulla kibocsátást, ha a következő három évtizedben mintegy 38 ezer milliárd dollár értékben valósít meg károsanyag-mentesítéssel kapcsolatos beruházásokat – írja a Bloomberg.
Az AutoWallis múlt héten tette közzé első negyedéves számait, amelyeket a Concorde friss elemzésében értékelt. Az erős első negyedéves számokat követően az elemzőház felfelé módosított az idei, valamint a jövő évre vonatkozó várakozásait, és ezzel párhuzamosan megemelte célárát, míg az ajánlása továbbra is vétel a részvényre.
Idén az erős nominális GDP-növekedés biztosan megment attól, hogy emelkedő pályára álljon az államadósság, azonban ennek elsődleges oka a magas infláció lesz. A 2024-es év már sokkal nagyobb kérdőjeleket tartogat, ha nem sikerül eléggé felpörgetni a gazdasági növekedést és fennmaradnak a költségvetésben most körvonalazódó kockázatok, akkor akár aggódhat is a kormány az adósságráta miatt. Ez pedig a piaci megítélésünk vagy a hitelminősítésünk szempontjából nem lenne kedvező hír.
Tajvan ellenállóbbá akarja tenni a szigetet a kommunikációs zavarokkal és a digitális infrastruktúrát érintő támadásokkal szemben. A szigetországot ugyanis földrengések és egy Kína részéről indított támadás is fenyegeti, amelyek fokozzák ezeket a kockázatokat - Bloomberg.