Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Masterplast és a Market Építő Zrt. A vállalatvezetők ünnepélyes keretek között írták alá azt a megállapodást, amelyben főként a magyar és kelet-közép európai piaci igények ellátását biztosító kőzetgyapot hőszigetelőanyag gyárak létesítését célozzák. Ez jelentős lépés a magyar tulajdonú építőanyag-gyártás erősítése felé – közölte mai sajtótájékoztatóján a két vállalat. Tibor Dávid, a Masterplast elnöke elmondta, hogy ezzel a korábban bejelentett, előkészítési fázisban lévő kőzetgyapot gyár mellett egy második gyár is lesz.
Patrióta szabályozásra helyezi a hangsúlyt a kormány az állami beruházásokat szabályzó, és a magyar építésgazdasági kerettörvény létrehozásakor. Részben elkészült már a szabályozás, amelynek kialakítása során, a bürokrácia felszámolásával, a beruházások gyorsításának lehetőségére törekedtek - derül ki Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettesének beszéféből az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) évzáró közgyűlésén. Decembertől a Minisztérium közlekedésfejlesztési feladatokkal bővült, ami többek között a vidéki mobilitás, az ingázás megfelelő megteremtését is magába foglalja. A szakmai fórumon Koji László, az ÉVOSZ elnöke nehéz 2023-as évet prognosztizált az építőipar számára: bár folyó áron az infláció miatt nem lesznek rosszak az építőipari számok, építési volumenben 20-25%-os visszaesés várható.
Várhatóan novemberben is tovább emelkedett a magyar infláció, mely már az utóbbi két hónapban is 20 százalék felett volt. A Portfolionak nyilatkozó elemzők szerint viszont már közel lehet a tetőzés, továbbra is arra számítanak, hogy az év végén vagy 2023 elején látjuk majd a csúcsot, ahonnan lassú csökkenés jöhet. Az üzemanyagok árstopjának tegnap esti eltörlése természetesen az inflációra is hatással lehet, megdobhatja a rátát.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával elkészült és útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi kisműhold. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi majd a világűrbe az USA-ból, a pályára állítás várható időpontja 2023 májusa lesz.
Gyakorlatozás közben lezuhant egy MiG-21 vadászgép az észak-horvátországi Szlatinához (Slatina) közeli erdőben, Verőce-Drávamente megyében. A délutáni hírek arról szóltak, hogy az egyik pilótával sikerült felvenni a kapcsolatot, a másik után még kutatnak. A helyi horvát sajtó kedd este jelentette: mindkét pilóta életben van.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár újonnan indított angol nyelvű podcastműsorában vendége volt, ahol többek között téma volt a magyar hadsereg fejlesztése az ukrajnai háború árnyékában, köztük a légvédelem és a légierő 2028-ig tartó beszerzései is – írta meg a vg.hu.
Újabb előrejelzést tett közzé az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association), amely 8 kelet-európai ország építési piacát kutatja. Délkelet-Európában ezek alapján zsugorodás várható 2024-ig, de mivel a régió a 2016-2021 közötti bőséges építkezés utáni időszakon van túl, a piac az előrejelzések szerint a csúcsról jön lefelé, így a várható 3%-os csökkenés nem számít drámainak. Dráma a kelet-európai régióban van, mely 2018-ban érte el a csúcsot, és a piac körülbelül 10%-kal a csúcsszint alatt volt még az ukrajnai háború kezdete előtt is. Ukrajna nélkül a régió várhatóan 2023-ban éri el mélypontját. A Magyarországra vonatkozó előrejelzés pedig még ennél is pesszimistább, még úgy is, ha 2023-tól az uniós források kifizetésre kerülnek.
Mivel az előző világválságot részben szabályozási hiányosságok idézték elő, a világ jegybankjai igyekeztek tanulni az esetből: újabb és újabb szabályokat hoztak, hogy megelőzzenek egy következő hasonló helyzetet. Mindez viszont mára már-már túlbiztosította a bankrendszert.
A Credit Suisse "határozottan stabil" - mondta Axel Lehmann elnök hétfőn az SRF svájci műsorszolgáltatónak, hozzátéve, hogy a bajba jutott banknál stabilizálódott az ügyfélpénzek kiáramlása - írja a Reuters.
"Elveszett évtized" előtt állhat növekedési szempontból a brit gazdaság, ha a kormány nem cselekszik - mondta Tony Danker, a Brit Iparszövetség (CBI) vezérigazgatója hétfőn.
Október végén hirtelen befékezett az otthoni napelem-telepítések hazai piaca, miután kiderült, alapjaiban változik meg a felhasználóknak kedvező visszatáplálási lehetőség. Az iparági szakértők szerint csak úgy lehet az épületek energiafüggőségét és kiszolgáltatottságát csökkenteni, hogyha az ingatlanok decentralizált mini erőművekké válnak, saját tárolókapacitással. Erre kínál megoldást a 2017-ben alapított Chameleon Smart Home legújabb fejlesztése.
Veszítjük el az egyik legfontosabb erőforrásunkat, a termőföldet - figyelmeztetett a Portfolio-nak adott interjújában Áder János. A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a föld minőségének megóvását támogatnunk kell hazai és uniós forrásokból is. Mindezek mellett Áder Jánossal beszélgettünk az alapítvány szemléletformáló tevékenységéről, az oktatási feladatairól, a startupokat támogató tevékenységéről, valamint az általa alapított tőkealap befektetéseiről, de kifejtette álláspontját az aktuális energetikai ügyekről is, mint a napelemek hálózatra csatlakozási stopja, valamint a fakivágások kérdése.
Az EKB nem veszi figyelembe a saját közgazdászainak modelljeit és előrejelzéseit, és azért emeli a kamatokat, mert félti a saját reputációját - írja Erik Nielsen, az UniCredit vezető közgazdásza egyik elemzésében. Nielsen szerint az EKB közgazdászai világosan látják az infláció szerkezetét, amely döntő részben továbbra is átmeneti, kínálat által hajtott. Az UniCredit vezető elemzője szerint ilyen infláció esetén nem kell tovább emelni a kamatokat, mert azzal felesleges károkat okoz az EKB a kontinens gazdaságának. Csakhogy erre nincs esély, az EKB továbbra is határozottan fog emelni, és ezen a helyzeten csak ront a kormányok fellépésének módja és mértéke az energiárakkal szemben.
Londoni pénzügyi elemzők legfrissebb előrejelzése szerint várhatóan csökken 2023-ban a világkereskedelmi áruforgalom értéke, elsősorban az amerikai és az európai import valószínűsíthető visszaesése miatt.
Bár a legtöbb nő számára nagyon kecsegtetőnek tűnik 40 éves jogosító idő (munkával és gyerekneveléssel szerezhető szolgálati idő) megszerzése után rögtön nyugdíjba menni, korántsem biztos, hogy ezzel minden érintett jól is járt. A nyugdíjak ugyanis évente csak az infláció mértékével nőnek, a keresetek azonban a gazdasági növekedéshez és a gazdaságpolitikai döntésekhez igazodva ettől eltérő - 2014 és 2021 között átlagosan háromszor akkora - mértékben nőttek. Így ha egy hölgy a korhatára betöltése előtt három évvel kérte a kedvezményes nyugdíját, akkor annak összege a következő három évben csak a rendszeres nyugdíjemelések révén, az inflációval egyező mértékben nőhetett. Ha viszont végig dolgozott volna a korhatára betöltéséig, akkor a keresete az utóbbi években jellemzően háromszor olyan gyors ütemben nőtt volna. A korhatára betöltésével igényelt öregségi nyugdíja alapjául szolgáló nettó havi átlagkeresete összege ennek következtében is jelentősen magasabb lehetett volna, miközben a szolgálati ideje hosszának növekedése miatt évente 2 százalékponttal nőhetett volna a korhatára betöltésével megállapított nyugdíja összege. Ebben a tükörben egyértelműnek látszik, hogy rosszul jártak azok a nők, akik a 2011-ben bevezetett kedvezményes nyugdíjukat a lehető legkorábbi időponttól igénybe vették. Ha a nemzetgazdasági nettó átlagkereset nagyobb mértékben nő, mint az infláció, akkor a keresetek gyorsabb növekedése miatt a nyugdíjasok és az aktív keresők tényleges vásárlóereje közötti olló gyorsan nyílik, vagyis a nyugdíjasok relatív elszegényedése felgyorsul. Minél korábban igényelte a kedvezményes nyugdíját egy nő, annál korábban találta magát ezen az utóbbi évtizedben évről-évre meredekebb csúszdán. A helyzet azonban a 13. havi nyugdíj visszavezetése, majd az idén elszabaduló infláció miatt megváltozott, és 2022-ben már kifejezetten előnyös lehet a Nők40 halasztás nélküli igénylése, különösen, ha a nyugdíj mellett továbbra is dolgozni kíván valaki.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
A Grupa Lotos csoport akvizícióját véglegesítő korrekciós intézkedéseket, valamint a Mol-csoporttal a töltőállomások egy részének átvételéről kötött megállapodást követően az Orlen-csoport piacra lépett Magyarországon. Az Orlen a jövőben összesen 143 hazai töltőállomást vesz át, ebből 79 már most a csoport tulajdonába került, ezek jelenleg Lukoil márkanév alatt üzemelnek. A teljes arculatváltás várhatóan jövő év márciusáig valósul meg, ennek során a töltőállomások az Orlen arculati szabványainak és a vállalatcsoport piros-fehér színű dizájnjának megfelelő külsőt kapnak. A fennmaradó 64 töltőállomás átvételére és átnevezésére 2024 közepéig fokozatosan kerül sor. Eközben az Orlen-csoport Szlovákiában 39 töltőállomást vesz át a Mol-csoporttól, így a vállalat a szomszédos országban összesen 91 töltőállomást fog üzemeltetni 2023-ban. Az Orlen így mindkét piacon a négy legnagyobb szereplő egyikévé válik, olvasható a vonatkozó sajtóközleményben.
Új, a magyar nyilvánosság előtt eddig még nem bejelentett fontos vállalásokat tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé a lakossági és céges napelemek/naperőművek terén, amelyek összességében több százezer ember/cég életére lesznek hatással a következő években. Mindennek közérthető formája abból a bizottsági anyagból derült ki, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Brüsszelben, miután hivatalosan is elfogadták a magyar helyreállítási tervet.
Évekig tartó növekedés után a támogatások kifutása és az áramdíj emelkedése miatt két év alatt a felére csökkenhet az elektromos autók részaránya a németországi értékesítésekben Ferdinand Dudenhöffer autóipari szakértő csütörtökön publikált előrejelzése alapján.
