A jövő év legnagyobb technológiai részvénykibocsátását viheti véghez a kínai okostelefon-gyártó, a Xiaomi. A Reuters értesülései szerint a cég jövő pénteken találkozik bankokkal, hogy előkészítse a 2018-as tőzsdére lépését.
Miután Magyarország tejesítette az euró bevezetéséhez a szerződés szerint szükséges (de mára világossá vált, hogy nem elégséges) maastrichti kritériumokat, újra felmerült az euró bevezetésének kérdése. Persze leginkább csak szakmai körökben, hiszen a kormány egyelőre nem mutat érdeklődést a közös európai fizetőeszköz átvétele iránt, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon szigorú feltételekhez kötötte a csatlakozást.
A Föld lakosságának többsége már ma is városokban él, az urbanizáció pedig tovább folytatódik. Az energia legnagyobb részét ugyancsak a városok használják fel, de a károsanyag-kibocsátásban is a városoké a vezető szerep. A jövőben emiatt az energia-felhasználásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén is radikális változásokra lesz szükség, ennek alapján indult útjára a Smart City (Okos Város) koncepció, melynek lehetőségeit a napokban egy budapesti rendezvényen mutatták be.
A világ 70 éve tanúja a mesterséges intelligencia fejlődésének. Az elmúlt években mindennapi életünkben is megtapasztalhattuk a mesterséges intelligencia hangsúlyos, mégis visszafogott jelenlétét okos telefonjaink keresőrobotjaiban, a vásárlássegítő rendszerekben, az orvosi észlelésben, a hang- és arcfelismerés terén, és még sok helyen másutt. A mesterséges intelligencia jövőbeli hatásairól beszélt Derek Woodgate a the Futures Lab elnöke és vezető jövőkutatója a T-Systems Symposium 2017 rendezvényén.
Az önvezető autók forradalma közelebb van, mint hinnénk, az új "robotok" jogi szabályozása illetve az önvezető autók beillesztése a mindennapi közlekedésbe egy sor fontos kérdést vet fel. Zara Orsolya, a téma szakértője osztja meg gondolatait a témáról az alábbi cikkben.
A közös pénz mindenekelőtt politikai kérdés. Egyszerre eszköze és szükséges eleme a lassú, de folyamatos európai integrációnak. Az integrációnak, amit sokan vitatnak, de amivel szemben egyelőre Európa népeinek békéjét, szabadságát és jólétét hosszútávon biztosító hihető alternatívát nem állítottak. A közös pénz szükségességének elfogadása mellett még mindig lehet vitatni létrehozásának időpontját, intézményrendszerét, a résztvevő országok körét. Ezek érdekes, sőt fontos, de ma már inkább csak elméleti jelentőségű viták. Az euró létezik, 19 ország hivatalos fizetőeszköze, és túlélt egy komoly válságot.
Továbbra is magas fordulatszámon pörög a francia kormányzati energiapolitika; a kabinet két folyami gát lebontásáról hozott meg egy évek óta húzódó döntést az előző héten, és egy jelentős, 10-12 milliárd eurós épületenergetikai tervet is bejelentett, amelyet a következő öt évben valósítana meg. Mindemellett a háttérben továbbra is intenzíven dolgoznak az EDF és nukleáris ágazata konszolidációján, értesülések szerint az egyik megoldási lehetőséget az üzletág egy "német típusú" leválasztása jelentheti.
A címben szereplő kemény állítások Bob Lutz szájából hangzottak el azt követően, hogy a Tesla múlt pénteken bemutatta elektromos kamionját és legújabb sportautóját. A General Motors korábbi alelnöke egy sor olyan másik kijelentést is tett a vele készült interjú során, amelyekkel szintén nem értünk egyet. Ezeket igyekszünk tételesen cáfolni alábbi cikkünkben és több érdekességre is felhívjuk a figyelmet.
Madár István kétrészes vitaindítója (nov. 6. és nov. 15.) meggyőző módon tárgyal pro és kontra sok mindent, ami figyelembe veendő az euró övezethez való csatlakozás időzítésekor. Abban is igaza van, hogy az euró bevezetéséhez szükséges - ahogy ő nevezi - öt legfontosabb "érettségi feltétel" (fiskális mozgástér megteremtése, bérkontroll, makrostabilitás, makroprudenciális szabályozás, hatékony és transzparens állami intézmények) lehető leggyorsabb teljesítése akkor is indokolt, ha belátható időn belül mégsem akarjuk bevezetni az eurót.
Több mint 34 milliárd eurós (10,6 ezer milliárd forint) fejlesztési programot indít a Volkswagen AG (VW), hogy lépést tartson az autóipar átalakulásával - közölte pénteken a német gépjárműgyártó csoport
Minden idők egyik legnagyobb utasszállító repülőgép megrendelését kapta az Airbus a Dubajban rendezett légiipari kiállításon: 430 repülőgépet rendeltek tőle, összesen közel 50 milliárd dollár értékben.
A világ olajkeresletére csekély hatással lesz az elektromos autók növekvő szerepe a közlekedésben, az olajvegyipari és közlekedési célú felhasználás viszont az elkövetkező két évtizedben is növekedni fog - állapítja meg a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kedden kiadott World Energy Outlook 2018 kiadványa.
Még gyorsabb a digitális támadók térnyerése a bankokkal szemben a pénzügyi szolgáltatások területén, mint azt a McKinsey két évvel ezelőtt előrejelezte. Főleg a marzsok szűkülésének eredménye, hogy a globális bankszektor tőkearányos megtérülése 8,6%-ra csökkent 2016-ban, a bevételek növekedése pedig 3%-ra lassult. Mintegy 700 milliárd dolláros profitnövelési lehetőség rejlik a bankok számára a digitalizációban, de reálisan ennek csak a fele jöhet nekik össze, így 2025-re még borúsabbak a banki kilátások. Egy átlagos univerzális bank csak akkor lesz képes a tőkeköltségét érdemben meghaladó megtérülésre, ha a banki szolgáltatásokon messze túlmutató, ügyfélélményre építő ökoszisztémá(ka)t épít maga köré. Kínában találhatók erre nagyon jó, főleg bankszektoron kívüli példák.
A világ egyik legnagyobb autóipari beszállítója, a német Continental azt tervezi, hogy beszáll az elektromos autók akkumulátorainak gyártásába - mondta el Elmar Degenhart vezérigazgató az Atomobilwoche című lapnak. A társaság egyik akkumulátorgyártó üzeme Európában épülhet fel, a magas villamos energia árak miatt azonban biztosan nem Németországban - mondta a Continental-vezér az interjúban, akinek szavai arra utaltak, hogy a vállalatnál mérlegelhetnek egy lehetséges kelet-európai - lengyel- és magyarországi megvalósítási helyszínt is.
Mintegy harmadával csökkentenék Európában az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek átlagos széndioxid-kibocsátását 2030-ra a 2021-es szinthez képest az Európai Bizottság (EB) szerdán bemutatott javaslatcsomagja értelmében. A csomag az elektromos autózás terjedését támogatja, igaz a Bizottság is tisztában van vele, hogy egy ilyen autó sokkal kevesebb alkatrészből állítható elő, így a csomagnak lényeges hatása lesz az autóipari foglalkoztatásra is.
Nicolas Hulot francia környezetvédelmi miniszter kedden bejelentette, hogy Franciaország nem tudja a lakossági energiaellátásban 2025-ig 50 százalékra csökkenteni a nukleáris energia arányát, ahogy azt az energetikai átmenetről szóló törvény előírja.
Miközben a nukleáris energia továbbra is a legfontosabb eleme a Roszatom stratégiájának, az orosz állami atomóriás energiaportfoliójának diverzifikálása érdekében mind nagyobb szerepet szán a megújuló energiaforrásoknak és az energiatároló megoldásoknak. A társaság a szélenergiában máris jelentős tényezőnek számít az orosz piacon, de a tervekben emellett a napenergia és az energiatárolás is kiemelten szerepel, amelynek jelentőségét a jövő energiaellátása szempontjából a Roszatom szerint nem lehet túlértékelni, és ami szerinte "mindent megváltoztathat".