Miért fontos a hely a körforgásos átmenetben?
KRTK blog

Miért fontos a hely a körforgásos átmenetben?

Varjú Viktor, KRTK
|
Bodor Ákos, KRTK
|
Grünhut Zoltán, KRTK
A hatvanas és 70-es évek környezetvédelmi mozgalmainak egyik fő témája a Föld erőforrásainak túlhasználata volt, a körforgásos gazdaság is ebben az időben jelent meg. A koncepció az elmúlt évtizedben egyre inkább előtérbe került reagálva a fenntarthatósági kihívásokra. Az erőforrás-hatékonyságra való törekvés a globális geopolitikai változások révén fokozódott, és az olyan válságok, mint a Covid-19 világjárvány, előtérbe helyezte a körforgásos gazdaságra való áttérés értékét.

1 2

krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.
Miért fontos a hely a körforgásos átmenetben?

A körforgásos gazdaság azonban összetett fogalom, amely gondos, többdimenziós megközelítést igényel. A fogalom összetettségét mutatja, hogy rengeteg különböző definíciót találunk a szakmailag lektorált cikkekben, szakpolitikai dokumentumokban és tanácsadói jelentésekben. Mivel a körforgásos gazdaság nemcsak az anyagáramlásokat elemzi, hanem azt is figyelembe veszi, hogy a társadalmi jelenségek hogyan befolyásolják a körforgásra való áttérést, így a körforgásos átmenet sajátosságainak megértéséhez, a valódi átmenet sikerességéhez elengedhetetlenül szükség van a társadalom- és bölcsészettudományi (SSH) diszciplínák közreműködésére.

A fenntartható, körforgásos viselkedés beágyazása a gyakorlatba, a rutinba és a kulturális normákba az átmenet alapvető eleme. A normákban és értékekben bekövetkező változások egy rendszer újonnan kialakult sajátosságait jelentik, és a (kollektív) gyakorlatok változásainak értékelésével és vizsgálatával, valamint a szereplők szerepének, kapcsolatainak és ágenseinek vizsgálatával ragadhatók meg.

A H2020 REPAiR projekt keretében – számos kutatási kérdése mellett – az érdekelt felekre és elkötelezettségükre összpontosítottunk öt városi térségben, mivel ez az a lépték, ahol a hulladékgazdálkodási (közszolgáltatás) általában zajlik, és ahol a körkörös átmenet megvalósulhat. Ezen érdekelt felek és az általuk végzett elköteleződések feltárása érdekében egy átfogó kérdőíves felmérést dolgoztunk ki, amely segít a lehetséges akadályok és az átmenetet lehetővé tevő tényezők legfontosabb aspektusainak azonosításában. A tesztelt kérdőív egyben egy újszerű módszer is, amely segít az érdekeltek véleményét és magatartását meghatározó tényezők megértésében. Jelen írásunkban bemutatjuk, hogy a társadalmi-térbeli kontextus milyen hatással van az érdekelt felek felfogására, hozzáállására. A kutatás és a tanulmány szakpolitikai célja, hogy hangsúlyozza a körforgásos átmenet kulturális beágyazottságának fontosságát.

A kutatás öt különböző várostérség érintett feleinek nézőpontján keresztül kívánja értékelni a hulladékgazdálkodás javulására, a körforgásos gazdaságra való átállás társadalmi dimenzióját öt fő szempont alapján: finanszírozás, szabályozás, végrehajtás tényezői, infrastruktúra és technológia, valamint a szakpolitika kialakítása. Ez utóbbi szempont a stratégia kialakítására és a döntéshozatalban való együttműködésekre világít rá.

Az ehhez az íráshoz kapcsolódó öt város más és más szocio-kulturális közeget képvisel. Amszterdam élen jár a körforgásos gondolkodásban, Gentnek a növekvő népességgel és népsűrűséggel kell szembenéznie, Nápolyban a Camorra okozta földek elszennyeződése és rehabilitáció a legnagyobb kihívás, Łódź a logisztikai infrastruktúra, a növekvő területhasználat és a mezőgazdasági érdekek kereszttüzében áll, míg Pécs – bár éllovas a zöld átmenetben – a központosítás kihívásaival küzd.

A közel harminc perces kérdőíves lekérdezésekben a H2020 REPAiR helyi partnerei segítettek, ahogy az érdekelt felek (regionális, helyi hatóságok; a hulladékgazdálkodásban és kapcsolódó iparágakban működő ipari szereplők; kutatók; civilek) kiválasztásában is.

Financiális aspektus

A hulladékgazdálkodást általában három forrásból finanszírozzák: közpénzekből, szolgáltatási díjakból és a vállalati szektor hozzájárulásából (amely végül beépül a termékek árába). A hulladékáram átalakulásával a szolgáltatási struktúra is változik. Európában a begyűjtési szolgáltatás jellemzően az önkormányzatok feladata (amely kiszervezhető). A begyűjtés feltételeit nemzeti (vagy páneurópai) jogszabályok határozzák meg, de a műszaki feltételeket a helyi/regionális tervek is rögzítik).

A felmérés a hulladékgazdálkodási ágazatból, a profitorientált vállalatoktól és a helyi/regionális önkormányzatoktól érkező érdekelt felek nézőpontjára összpontosított, akik végső soron a hulladékáramlás jelentős részéért felelősek, beleértve a háztartási hulladékáramlást is.

A pénzügyi szempontokat illetően meg kell jegyezni, hogy az érdekeltek mind az öt esetben alapvető előfeltételnek tekintik a szolgáltatók pénzügyi stabilitását. A folyamatos többletforrásokra való törekvés tekintetében azonban vannak különbségek, amennyiben az amszterdami és a pécsi érdekeltek fontosabbnak tartják ezt a feladatot. A veszteséges szolgáltatások számának csökkentését és a nyereséges szolgáltatások javítását – még akkor is, ha ezek a beavatkozások társadalmi vagy környezeti költségekkel/kockázatokkal járnak – Łódź kivételével minden területen negatívan ítélik meg. Továbbá érdemes megemlíteni e tekintetben, hogy az érdekeltek általában úgy érzik, hogy a környezeti kockázatok veszélyesebbek, mint az esetleges társadalmi költségek. Végül, azzal a dilemmával kapcsolatban, hogy minden ügyfél számára azonos minőségű szolgáltatásokat kell nyújtani, még akkor is, ha ez megkérdőjelezi a jövedelmezőséget, a pécsi érdekeltek kedvezőtlenebbül ítélik meg, mint máshol.

Az érintettek minden esetben támogatják, hogy a hulladék/erőforrás-gazdálkodást közpénzekből finanszírozzák. A vélemények között azonban jelentős különbségek vannak, különösen, ha összehasonlítjuk a genti és a nápolyi válaszokat (2. ábra).

Szabályozás

A szabályozás szempontjainak vizsgálata érintette az általános jogi kereteket, a specifikus jogi helyzetet, és a helyi autonómia jelentőségét.

A jogi keretek átfogó jellegét illetően az érdekeltek általában pozitívan vélekednek, kivéve a nápolyiakat. A hulladékgazdálkodással/erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos politikák és gyakorlatok formalizálása a (hierarchikusan rendezett) szabályozás különböző szintjeit fontosnak tartják, pozitívan értékelik, ugyanakkor az érdekeltek még inkább forszírozzák azt, hogy a helyi kontextusban teret kell engedni a helyhez kötött megoldásoknak.

Az előnyben részesített jogi keretek tekintetében kettős tendencia figyelhető meg: egyrészt a nemzeti szintű szabályozásokat előnyben részesítik a helyi keretekkel szemben, másrészt az ötből négy esettanulmányban az uniós rendeleteket előnyben részesítik mind a helyi, mind a nemzeti szabályozásokkal szemben. Kivételt képez Pécs, ahol az érintettek nem ítélik meg pozitívan az uniós kereteket. Azt is meg kell említeni, hogy Kelet-Közép-Európában az uniós rendeleteket sokkal kevésbé értékelik, mint Amszterdamban, Gentben és Nápolyban.

Végrehajtás

A felmérés arra is választ keresett, hogy az érintettek hogyan vélekednek a teljesítményértékelés és a monitoring fontosságáról, a bírságok kiszabásáról, a bírságok esedékessége előtti türelmi idő engedélyezéséről, valamint a promóciós kampányokról.

A pécsi és nápolyi érdekeltek a szolgáltatók teljesítményértékelését kiemelten kezelik, az amszterdami válaszadók azonban kevésbé. A jogsértő ügyfelekkel szemben kiszabott szigorú bírságokat Nápolyban nagyon pozitívan ítélik meg – ami összefüggésben lehet a korábbi negatív tapasztalatokkal -, Amszterdamban azonban sokkal kevésbé – ami pedig egy jogkövetőbb társadalomra utalhat. A bírságok esedékessége előtti türelmi idő engedélyezése Kelet-Közép-Európában elfogadott, míg a vizsgált nyugati várostérségekben általában elutasítják ezt. A promóciós kampányokat minden vizsgált területen fontosnak tartják.

Infrastruktúra és technológia

A kérdőív egy következő részének célja az volt, hogy feltárja az érdekelt felek elképzeléseit az öko-innovatív és intelligens technológiák alkalmazásáról, azok költségeiről, elfogadásáról, illetve az új technológiák hozzáférhetőségéről.

Az ökoinnovatív és intelligens technológiák alkalmazását – még ha a szolgáltatások költségei potenciálisan meg is nőnek – általában pozitívan ítélik meg a válaszadó érdekelt felek,

azonban Gentben az átlagnál kissé negatívabb, Łódźban pedig még kedvezőtlenebb a megítélés. Magas támogatottság csak Nápolyban van, ahol a szolgáltatások elfogadhatóságát kérdőjelezik meg. A nápolyi érdekeltek nyitottsága az intelligens technológiák iránt a helyi egyetemek innovációban betöltött szerepének hatása lehet. A Federico II Egyetem például otthont ad az Apple Developer Academy-nek, amely Európában egyedülálló.

A Łódźi Várostérségben a megkérdezettek alacsony szintű környezettudatosságról számoltak be, ami főként a nem megfelelő hulladékszelektálásban, vagy annak hiányában nyilvánul meg. Hiányoznak a jó gyakorlatok átadására irányuló intézkedések. A helyi hatóságok nem lobbiznak az innovatív megoldásokért. Ez lehet az oka annak, hogy Łódźban kedvezőtlenül ítélik meg az ökoinnovatív és intelligens technológiák használatát, különösen, ha a szolgáltatások költségei növekednek, mivel az új technológiák bevezetése gondolkodásmód váltást igényel. (A tudatosság növelését valamennyi érdekelt fél fontosnak tartotta valamennyi városi régióban.)   

Szakpolitika

A felmérés ezen szakaszának célja az volt, hogy feltérképezzük az érdekelt felek preferenciáit a szakpolitikák kialakításával kapcsolatban (stratégia-alkotási mechanizmusok és együttműködési módok a hulladékgazdálkodás/erőforrás-gazdálkodás terén), valamint azt, hogy kik legyenek a főszereplők a területen.

Az egyes városrégiók között különbségek vannak a stratégia-alkotás tekintetében, mivel Amszterdamban és Gentben az érdekeltek inkább a felülről lefelé irányuló logikát támogatják, míg Nápoly, Łódź és Pécs válaszadói főként a politikaalkotás alulról felfelé irányuló módszerét gondolják célravezetőnek. A tekintetben, hogy kinek kellene dominálnia a hulladék- és erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos döntéshozatalban, az érdekeltek általában a nem politikai szereplők alapvető szerepvállalását támogatják, kivéve Gentet, ahol a válaszadók inkább a politikai szereplők befolyását részesítik előnyben.

A hulladékgazdálkodási/erőforrásgazdálkodási stratégiák és politikák megvitatásával és kidolgozásával kapcsolatban az érdekeltek minden vizsgált várostérségben egyetértenek abban, hogy a szereplők széles koalícióját kell bevonni.

Érdemes azonban megemlíteni a megosztottságot, egyrészt Amszterdam és Gent, másrészt Nápoly, Pécs és Łódź között, mivel az előbbi régiók érdekeltjei valamivel kevésbé támogatják a széles körű bevonást, mint az utóbbiak. Az is lényeges különbség, hogy Łódź kivételével az érdekeltek úgy vélik, hogy a stratégiák és politikák megvitatásának nyitottabbnak kell lennie, mint a tényleges döntéshozatali folyamatoknak.

Az előnyben részesített irányítási rendben mutatkozó különbség tükrözheti az általános irányítási rend sikerét (Hollandia, Belgium) vagy kudarcát és annak negatív megítélését (Olaszország, Magyarország, Lengyelország). Hollandia sikere a központi kormány azon törekvésében érhető tetten, hogy az ország gazdaságát 2050-ig a körforgásosság elvén alapuló gazdaság irányába fejlessze. Belgiumban, különösen Flandriában a hulladékgazdálkodásnak a hulladékhierarchiában történő elmozdulás érdekében, a megelőzés és az anyagában történő hasznosítás előmozdítása érdekében 1981 óta többféle eszközt használnak egyszerre, ami egy központból irányított folyamat. Magyarország esetében egy ellentmondásos, felülről lefelé irányuló irányítást láthatunk, ahol a hulladékgazdálkodás az elmúlt tíz évben intenzív centralizációs folyamaton ment keresztül, amely számos bizonytalanságot teremt a helyi döntéshozók és a hulladékgazdálkodás szereplői számára. A bizonytalan jogi környezet és a másodlagos nyersanyagok piacának központosítása nem segíti elő a körforgásos átállást, mivel az újrahasznosítható anyagok a régióból kikerülnek, a helyi érintettek nem rendelkezhetnek felette.

A top 3 tényező vizsgálata

Végezetül megvizsgáltuk azt is, hogy mely 3 dimenzió, szerepel a legfontosabbak között, mely állítások kapták a legmagasabb pontokat az egyes várostérségekben. Ezeket az eredményeket a 3. ábra tartalmazza.

A három legfontosabb szempontot illetően az amszterdami és a genti érdekeltek hasonlóan vélekednek: a szolgáltatók közötti együttműködés, az ökoinnovatív megoldások kifejlesztése és megosztása érdekében; a szolgáltatóknak autonómiával kell rendelkezniük a helyalapú jogi keretek és gyakorlatok kidolgozásához; és általában véve a hulladék- és erőforrás-gazdálkodást átfogóan szabályozni kell. Az utóbbi két tényezőt a pécsi és a lódzi érdekeltek is alapfeltételnek tekintik. A lengyel érdekeltek a jogi kereteket és a promóciós kampányokat tekintik a legfontosabb intézményi elemeknek. Pécsett az általános felfogás hasonló, de nem a promóciós kampányok, hanem a szolgáltatók innovációorientált együttműködése áll az első helyen. Nápolyban az érdekeltek a promóciós kampányokra, a legjobb gyakorlatok vizsgálatára és az ökoinnovatív megoldások alkalmazására összpontosítanak, még akkor is, ha ez utóbbi törekvés megkérdőjelezi a szolgáltatások elfogadhatóságát.

Elemeztük egyébiránt azokat a tényezőket is, amelyek a legkevésbé fontosak a válaszadóknak. . A három legkevésbé releváns intézményi tényezőt illetően az amszterdami és a genti érdekeltek közös álláspontot képviselnek. Elutasítják a szolgáltatók profitorientáltságát, ha ez a cél társadalmi költségekkel vagy környezeti kockázatokkal jár, mint ahogyan azt sem támogatják, hogy a jogsértő ügyfeleknek türelmi időt adjanak. A nápolyi érdekeltek szintén elutasítják a szolgáltatók profitorientáltságát, ha az potenciális társadalmi költségekkel vagy környezeti kockázatokkal jár, és nem tartják fontosnak az ökoinnovatív megoldásokat sem, ha ezek a technológiai/szolgáltatási fejlesztések megkérdőjelezik az egyenlő hozzáférést. A pécsi érintettek negatívan ítélik meg az ökoinnovatív megoldásokat és az intelligens technológiákat, ha ezeket a jobb szolgáltatásokat az ügyfelek nem fogadják el, vagy ha az egyenlő hozzáférés nem tartható fenn ezen fejlesztések miatt. Azokat az ökoinnovációkat, amelyek megkérdőjelezik az egyenlő hozzáférhetőséget, a lódzi érdekeltek is mélyen elutasítják. Továbbá nem támogatják a legjobb gyakorlatok meglévő modelljeinek adaptálását a helyben előállított innovációkkal szemben, miközben nem tartják fontosnak a szolgáltatók további pénzügyi forrásokra irányuló erőfeszítéseit sem.

Összegzés

Az írásból jól látható, hogy a helyi társadalmi-térbeli kontextus nagyon fontos a körforgásos átállás szempontjából,

amit a helyi érdekeltek körében végzett felmérés is igazolt. Egy ilyen felmérés nemcsak a helyi kontextus megértésében segít, hanem a körforgásos átmenet sikeres folyamatának feltárásában, a tapasztalatcsere vagy a tudásátadás pluralista modelljeinek vagy modellalternatíváinak kidolgozásában is. Ezért az alkalmazott kérdőív egyben újszerű értékelő eszköznek is tekinthető, amely segíti a döntéshozókat abban, hogy megértsék a hulladékgazdálkodás akadályait és megengedő tényezőit a városrégiók körforgásos átállásban. Jelen írás és az alkalmazott módszer e mellett a körforgásos átmenet több olyan háttérdimenzióját is hangsúlyozza, beleértve a pénzügyi, szabályozási, végrehajtási tényezőket, az infrastruktúrát és technológiát, valamint a szakpolitikai tervezést, amely elengedhetetlen feltétele az átmenetnek.

A kutatásról részletesebben itt olvashat.

Köszönetnyilvánítás:

A kutatást a H2020 REPAiR projekt (szerződésszám: 688920) támogatta. Jelen cikk létrejöttében Varjú Viktort a MATE Kutatói Kiválósági Programja támogatta.

Varjú Viktor a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa; a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egyetemi docense; a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egyetemi adjunktusa,

Bodor Ákosa HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa, 

Grünhut Zoltán a HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ez a cikk folytatódik
1 2
Holdblog

Lelassult a globális vagyon növekedése

Eléggé lelassult a globális vagyon növekedése az elmúlt évtizedben. A UBS nemrég publikált Global Wealth Report 2024 című jelentése szerint míg 2000 és 2010 között... The post Lelassult a g

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán a meglepetés! Erre még a kormány sem számított
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Díjmentes előadás

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez

Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.

Díjmentes online előadás

Devizakereskedés alapjai, avagy mi lesz veled forint?

Miben különbözik a devizakereskedés a részvények adásvételétől? Mely devizapárokat érdemes egyáltalán figyelni? Hogyan zajlik le egy tranzakció a forex piacon? Hogyan lehet rövid vagy hosszabb távra spekulálni ezen a piacon?

Ez is érdekelhet
menedzser öltöny nyakkendő