Miért fontos a hely a körforgásos átmenetben?
KRTK blog

Miért fontos a hely a körforgásos átmenetben?

Varjú Viktor, KRTK RKI, MATE VFGI
|
Bodor Ákos, KRTK RKI
|
Grünhut Zoltán, KRTK
A hatvanas és 70-es évek környezetvédelmi mozgalmainak egyik fő témája a Föld erőforrásainak túlhasználata volt, a körforgásos gazdaság is ebben az időben jelent meg. A koncepció az elmúlt évtizedben egyre inkább előtérbe került reagálva a fenntarthatósági kihívásokra. Az erőforrás-hatékonyságra való törekvés a globális geopolitikai változások révén fokozódott, és az olyan válságok, mint a Covid-19 világjárvány, előtérbe helyezte a körforgásos gazdaságra való áttérés értékét.

1 2

krtk blog

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Miért fontos a hely a körforgásos átmenetben?

A körforgásos gazdaság azonban összetett fogalom, amely gondos, többdimenziós megközelítést igényel. A fogalom összetettségét mutatja, hogy rengeteg különböző definíciót találunk a szakmailag lektorált cikkekben, szakpolitikai dokumentumokban és tanácsadói jelentésekben. Mivel a körforgásos gazdaság nemcsak az anyagáramlásokat elemzi, hanem azt is figyelembe veszi, hogy a társadalmi jelenségek hogyan befolyásolják a körforgásra való áttérést, így a körforgásos átmenet sajátosságainak megértéséhez, a valódi átmenet sikerességéhez elengedhetetlenül szükség van a társadalom- és bölcsészettudományi (SSH) diszciplínák közreműködésére.

A fenntartható, körforgásos viselkedés beágyazása a gyakorlatba, a rutinba és a kulturális normákba az átmenet alapvető eleme. A normákban és értékekben bekövetkező változások egy rendszer újonnan kialakult sajátosságait jelentik, és a (kollektív) gyakorlatok változásainak értékelésével és vizsgálatával, valamint a szereplők szerepének, kapcsolatainak és ágenseinek vizsgálatával ragadhatók meg.

A H2020 REPAiR projekt keretében – számos kutatási kérdése mellett – az érdekelt felekre és elkötelezettségükre összpontosítottunk öt városi térségben, mivel ez az a lépték, ahol a hulladékgazdálkodási (közszolgáltatás) általában zajlik, és ahol a körkörös átmenet megvalósulhat. Ezen érdekelt felek és az általuk végzett elköteleződések feltárása érdekében egy átfogó kérdőíves felmérést dolgoztunk ki, amely segít a lehetséges akadályok és az átmenetet lehetővé tevő tényezők legfontosabb aspektusainak azonosításában. A tesztelt kérdőív egyben egy újszerű módszer is, amely segít az érdekeltek véleményét és magatartását meghatározó tényezők megértésében. Jelen írásunkban bemutatjuk, hogy a társadalmi-térbeli kontextus milyen hatással van az érdekelt felek felfogására, hozzáállására. A kutatás és a tanulmány szakpolitikai célja, hogy hangsúlyozza a körforgásos átmenet kulturális beágyazottságának fontosságát.

A kutatás öt különböző várostérség érintett feleinek nézőpontján keresztül kívánja értékelni a hulladékgazdálkodás javulására, a körforgásos gazdaságra való átállás társadalmi dimenzióját öt fő szempont alapján: finanszírozás, szabályozás, végrehajtás tényezői, infrastruktúra és technológia, valamint a szakpolitika kialakítása. Ez utóbbi szempont a stratégia kialakítására és a döntéshozatalban való együttműködésekre világít rá.

Az ehhez az íráshoz kapcsolódó öt város más és más szocio-kulturális közeget képvisel. Amszterdam élen jár a körforgásos gondolkodásban, Gentnek a növekvő népességgel és népsűrűséggel kell szembenéznie, Nápolyban a Camorra okozta földek elszennyeződése és rehabilitáció a legnagyobb kihívás, Łódź a logisztikai infrastruktúra, a növekvő területhasználat és a mezőgazdasági érdekek kereszttüzében áll, míg Pécs – bár éllovas a zöld átmenetben – a központosítás kihívásaival küzd.

A közel harminc perces kérdőíves lekérdezésekben a H2020 REPAiR helyi partnerei segítettek, ahogy az érdekelt felek (regionális, helyi hatóságok; a hulladékgazdálkodásban és kapcsolódó iparágakban működő ipari szereplők; kutatók; civilek) kiválasztásában is.

Financiális aspektus

A hulladékgazdálkodást általában három forrásból finanszírozzák: közpénzekből, szolgáltatási díjakból és a vállalati szektor hozzájárulásából (amely végül beépül a termékek árába). A hulladékáram átalakulásával a szolgáltatási struktúra is változik. Európában a begyűjtési szolgáltatás jellemzően az önkormányzatok feladata (amely kiszervezhető). A begyűjtés feltételeit nemzeti (vagy páneurópai) jogszabályok határozzák meg, de a műszaki feltételeket a helyi/regionális tervek is rögzítik).

A felmérés a hulladékgazdálkodási ágazatból, a profitorientált vállalatoktól és a helyi/regionális önkormányzatoktól érkező érdekelt felek nézőpontjára összpontosított, akik végső soron a hulladékáramlás jelentős részéért felelősek, beleértve a háztartási hulladékáramlást is.

A pénzügyi szempontokat illetően meg kell jegyezni, hogy az érdekeltek mind az öt esetben alapvető előfeltételnek tekintik a szolgáltatók pénzügyi stabilitását. A folyamatos többletforrásokra való törekvés tekintetében azonban vannak különbségek, amennyiben az amszterdami és a pécsi érdekeltek fontosabbnak tartják ezt a feladatot. A veszteséges szolgáltatások számának csökkentését és a nyereséges szolgáltatások javítását – még akkor is, ha ezek a beavatkozások társadalmi vagy környezeti költségekkel/kockázatokkal járnak – Łódź kivételével minden területen negatívan ítélik meg. Továbbá érdemes megemlíteni e tekintetben, hogy az érdekeltek általában úgy érzik, hogy a környezeti kockázatok veszélyesebbek, mint az esetleges társadalmi költségek. Végül, azzal a dilemmával kapcsolatban, hogy minden ügyfél számára azonos minőségű szolgáltatásokat kell nyújtani, még akkor is, ha ez megkérdőjelezi a jövedelmezőséget, a pécsi érdekeltek kedvezőtlenebbül ítélik meg, mint máshol.

Az érintettek minden esetben támogatják, hogy a hulladék/erőforrás-gazdálkodást közpénzekből finanszírozzák. A vélemények között azonban jelentős különbségek vannak, különösen, ha összehasonlítjuk a genti és a nápolyi válaszokat (2. ábra).

Szabályozás

A szabályozás szempontjainak vizsgálata érintette az általános jogi kereteket, a specifikus jogi helyzetet, és a helyi autonómia jelentőségét.

A jogi keretek átfogó jellegét illetően az érdekeltek általában pozitívan vélekednek, kivéve a nápolyiakat. A hulladékgazdálkodással/erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos politikák és gyakorlatok formalizálása a (hierarchikusan rendezett) szabályozás különböző szintjeit fontosnak tartják, pozitívan értékelik, ugyanakkor az érdekeltek még inkább forszírozzák azt, hogy a helyi kontextusban teret kell engedni a helyhez kötött megoldásoknak.

Az előnyben részesített jogi keretek tekintetében kettős tendencia figyelhető meg: egyrészt a nemzeti szintű szabályozásokat előnyben részesítik a helyi keretekkel szemben, másrészt az ötből négy esettanulmányban az uniós rendeleteket előnyben részesítik mind a helyi, mind a nemzeti szabályozásokkal szemben. Kivételt képez Pécs, ahol az érintettek nem ítélik meg pozitívan az uniós kereteket. Azt is meg kell említeni, hogy Kelet-Közép-Európában az uniós rendeleteket sokkal kevésbé értékelik, mint Amszterdamban, Gentben és Nápolyban.

Végrehajtás

A felmérés arra is választ keresett, hogy az érintettek hogyan vélekednek a teljesítményértékelés és a monitoring fontosságáról, a bírságok kiszabásáról, a bírságok esedékessége előtti türelmi idő engedélyezéséről, valamint a promóciós kampányokról.

A pécsi és nápolyi érdekeltek a szolgáltatók teljesítményértékelését kiemelten kezelik, az amszterdami válaszadók azonban kevésbé. A jogsértő ügyfelekkel szemben kiszabott szigorú bírságokat Nápolyban nagyon pozitívan ítélik meg – ami összefüggésben lehet a korábbi negatív tapasztalatokkal -, Amszterdamban azonban sokkal kevésbé – ami pedig egy jogkövetőbb társadalomra utalhat. A bírságok esedékessége előtti türelmi idő engedélyezése Kelet-Közép-Európában elfogadott, míg a vizsgált nyugati várostérségekben általában elutasítják ezt. A promóciós kampányokat minden vizsgált területen fontosnak tartják.

Infrastruktúra és technológia

A kérdőív egy következő részének célja az volt, hogy feltárja az érdekelt felek elképzeléseit az öko-innovatív és intelligens technológiák alkalmazásáról, azok költségeiről, elfogadásáról, illetve az új technológiák hozzáférhetőségéről.

Az ökoinnovatív és intelligens technológiák alkalmazását – még ha a szolgáltatások költségei potenciálisan meg is nőnek – általában pozitívan ítélik meg a válaszadó érdekelt felek,

azonban Gentben az átlagnál kissé negatívabb, Łódźban pedig még kedvezőtlenebb a megítélés. Magas támogatottság csak Nápolyban van, ahol a szolgáltatások elfogadhatóságát kérdőjelezik meg. A nápolyi érdekeltek nyitottsága az intelligens technológiák iránt a helyi egyetemek innovációban betöltött szerepének hatása lehet. A Federico II Egyetem például otthont ad az Apple Developer Academy-nek, amely Európában egyedülálló.

A Łódźi Várostérségben a megkérdezettek alacsony szintű környezettudatosságról számoltak be, ami főként a nem megfelelő hulladékszelektálásban, vagy annak hiányában nyilvánul meg. Hiányoznak a jó gyakorlatok átadására irányuló intézkedések. A helyi hatóságok nem lobbiznak az innovatív megoldásokért. Ez lehet az oka annak, hogy Łódźban kedvezőtlenül ítélik meg az ökoinnovatív és intelligens technológiák használatát, különösen, ha a szolgáltatások költségei növekednek, mivel az új technológiák bevezetése gondolkodásmód váltást igényel. (A tudatosság növelését valamennyi érdekelt fél fontosnak tartotta valamennyi városi régióban.)   

Szakpolitika

A felmérés ezen szakaszának célja az volt, hogy feltérképezzük az érdekelt felek preferenciáit a szakpolitikák kialakításával kapcsolatban (stratégia-alkotási mechanizmusok és együttműködési módok a hulladékgazdálkodás/erőforrás-gazdálkodás terén), valamint azt, hogy kik legyenek a főszereplők a területen.

Az egyes városrégiók között különbségek vannak a stratégia-alkotás tekintetében, mivel Amszterdamban és Gentben az érdekeltek inkább a felülről lefelé irányuló logikát támogatják, míg Nápoly, Łódź és Pécs válaszadói főként a politikaalkotás alulról felfelé irányuló módszerét gondolják célravezetőnek. A tekintetben, hogy kinek kellene dominálnia a hulladék- és erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos döntéshozatalban, az érdekeltek általában a nem politikai szereplők alapvető szerepvállalását támogatják, kivéve Gentet, ahol a válaszadók inkább a politikai szereplők befolyását részesítik előnyben.

A hulladékgazdálkodási/erőforrásgazdálkodási stratégiák és politikák megvitatásával és kidolgozásával kapcsolatban az érdekeltek minden vizsgált várostérségben egyetértenek abban, hogy a szereplők széles koalícióját kell bevonni.

Érdemes azonban megemlíteni a megosztottságot, egyrészt Amszterdam és Gent, másrészt Nápoly, Pécs és Łódź között, mivel az előbbi régiók érdekeltjei valamivel kevésbé támogatják a széles körű bevonást, mint az utóbbiak. Az is lényeges különbség, hogy Łódź kivételével az érdekeltek úgy vélik, hogy a stratégiák és politikák megvitatásának nyitottabbnak kell lennie, mint a tényleges döntéshozatali folyamatoknak.

Az előnyben részesített irányítási rendben mutatkozó különbség tükrözheti az általános irányítási rend sikerét (Hollandia, Belgium) vagy kudarcát és annak negatív megítélését (Olaszország, Magyarország, Lengyelország). Hollandia sikere a központi kormány azon törekvésében érhető tetten, hogy az ország gazdaságát 2050-ig a körforgásosság elvén alapuló gazdaság irányába fejlessze. Belgiumban, különösen Flandriában a hulladékgazdálkodásnak a hulladékhierarchiában történő elmozdulás érdekében, a megelőzés és az anyagában történő hasznosítás előmozdítása érdekében 1981 óta többféle eszközt használnak egyszerre, ami egy központból irányított folyamat. Magyarország esetében egy ellentmondásos, felülről lefelé irányuló irányítást láthatunk, ahol a hulladékgazdálkodás az elmúlt tíz évben intenzív centralizációs folyamaton ment keresztül, amely számos bizonytalanságot teremt a helyi döntéshozók és a hulladékgazdálkodás szereplői számára. A bizonytalan jogi környezet és a másodlagos nyersanyagok piacának központosítása nem segíti elő a körforgásos átállást, mivel az újrahasznosítható anyagok a régióból kikerülnek, a helyi érintettek nem rendelkezhetnek felette.

A top 3 tényező vizsgálata

Végezetül megvizsgáltuk azt is, hogy mely 3 dimenzió, szerepel a legfontosabbak között, mely állítások kapták a legmagasabb pontokat az egyes várostérségekben. Ezeket az eredményeket a 3. ábra tartalmazza.

A három legfontosabb szempontot illetően az amszterdami és a genti érdekeltek hasonlóan vélekednek: a szolgáltatók közötti együttműködés, az ökoinnovatív megoldások kifejlesztése és megosztása érdekében; a szolgáltatóknak autonómiával kell rendelkezniük a helyalapú jogi keretek és gyakorlatok kidolgozásához; és általában véve a hulladék- és erőforrás-gazdálkodást átfogóan szabályozni kell. Az utóbbi két tényezőt a pécsi és a lódzi érdekeltek is alapfeltételnek tekintik. A lengyel érdekeltek a jogi kereteket és a promóciós kampányokat tekintik a legfontosabb intézményi elemeknek. Pécsett az általános felfogás hasonló, de nem a promóciós kampányok, hanem a szolgáltatók innovációorientált együttműködése áll az első helyen. Nápolyban az érdekeltek a promóciós kampányokra, a legjobb gyakorlatok vizsgálatára és az ökoinnovatív megoldások alkalmazására összpontosítanak, még akkor is, ha ez utóbbi törekvés megkérdőjelezi a szolgáltatások elfogadhatóságát.

Elemeztük egyébiránt azokat a tényezőket is, amelyek a legkevésbé fontosak a válaszadóknak. . A három legkevésbé releváns intézményi tényezőt illetően az amszterdami és a genti érdekeltek közös álláspontot képviselnek. Elutasítják a szolgáltatók profitorientáltságát, ha ez a cél társadalmi költségekkel vagy környezeti kockázatokkal jár, mint ahogyan azt sem támogatják, hogy a jogsértő ügyfeleknek türelmi időt adjanak. A nápolyi érdekeltek szintén elutasítják a szolgáltatók profitorientáltságát, ha az potenciális társadalmi költségekkel vagy környezeti kockázatokkal jár, és nem tartják fontosnak az ökoinnovatív megoldásokat sem, ha ezek a technológiai/szolgáltatási fejlesztések megkérdőjelezik az egyenlő hozzáférést. A pécsi érintettek negatívan ítélik meg az ökoinnovatív megoldásokat és az intelligens technológiákat, ha ezeket a jobb szolgáltatásokat az ügyfelek nem fogadják el, vagy ha az egyenlő hozzáférés nem tartható fenn ezen fejlesztések miatt. Azokat az ökoinnovációkat, amelyek megkérdőjelezik az egyenlő hozzáférhetőséget, a lódzi érdekeltek is mélyen elutasítják. Továbbá nem támogatják a legjobb gyakorlatok meglévő modelljeinek adaptálását a helyben előállított innovációkkal szemben, miközben nem tartják fontosnak a szolgáltatók további pénzügyi forrásokra irányuló erőfeszítéseit sem.

Összegzés

Az írásból jól látható, hogy a helyi társadalmi-térbeli kontextus nagyon fontos a körforgásos átállás szempontjából,

amit a helyi érdekeltek körében végzett felmérés is igazolt. Egy ilyen felmérés nemcsak a helyi kontextus megértésében segít, hanem a körforgásos átmenet sikeres folyamatának feltárásában, a tapasztalatcsere vagy a tudásátadás pluralista modelljeinek vagy modellalternatíváinak kidolgozásában is. Ezért az alkalmazott kérdőív egyben újszerű értékelő eszköznek is tekinthető, amely segíti a döntéshozókat abban, hogy megértsék a hulladékgazdálkodás akadályait és megengedő tényezőit a városrégiók körforgásos átállásban. Jelen írás és az alkalmazott módszer e mellett a körforgásos átmenet több olyan háttérdimenzióját is hangsúlyozza, beleértve a pénzügyi, szabályozási, végrehajtási tényezőket, az infrastruktúrát és technológiát, valamint a szakpolitikai tervezést, amely elengedhetetlen feltétele az átmenetnek.

A kutatásról részletesebben itt olvashat.

Köszönetnyilvánítás:

A kutatást a H2020 REPAiR projekt (szerződésszám: 688920) támogatta. Jelen cikk létrejöttében Varjú Viktort a MATE Kutatói Kiválósági Programja támogatta.

Varjú Viktor a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa; a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egyetemi docense; a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egyetemi adjunktusa,

Bodor Ákosa HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa, 

Grünhut Zoltán a HUN-REN KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa.

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Ez a cikk folytatódik
1 2
KonyhaKontrolling

Ez védi a megtakarításod!

Az internetes beszélgetéseimben rendre belefutok, hogy az emberek nem tudják, hogy mire jó a betétvédelem, mire a befektetővédelem. Pedig nagyon fontos megérteni ezeket a koncepciókat, mert a koc

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ezért drágább az élelmiszer itthon, mint Németországban

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Property Warm Up 2024
2024. március 7.
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Retail Day 2024
2024. április 11.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?