A cégeknek is lépnie kell (x)

A pénztárak újabb jó eredményekről adtak számot. A legbeszédesebbek ezek közül, hogy miközben a pillanatnyi hozamok meglehetősen alacsonyak, az önkéntes nyugdíjpénztáraknál nőtt a vagyon, ez akkor is jó eredmény, ha a vagyonnövekedés nem teljesen azonos a kamatokkal.

A számok, amelyek önmagukért beszélnek.

A lényeg, hogy az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (Pénztárszövetség) tartozó önkéntes nyugdíjkasszák összesített vagyona az idén június végén 1304 milliárd forintra rúgott, ami 4,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az egy főre jutó vagyon mindezzel párhuzamosan 5 százalékkal 1,2 millió forint fölé ugrott. Az egészségpénztárak sikerét pedig az mutatja, hogy a tagok az egy évvel korábbinál 47 százalékkal több alkalommal, 4,7 milliószor vettek igénybe olyan szolgáltatást, amelynek költségét az egészségkasszájuk fizette. Az összekiadás pedig 23 milliárd forint volt, ami 29 százalékos emelkedésnek felel meg.

Dr. Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a Portfólió.hu-nak azt mondta, hogy nem csak ezek a számok mutatják a pénztárak sikerét, hanem az is, hogy a tagok egyértelmű jelét adták a kasszákba vetett bizalmuknak. "Ez abból látszik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetések 16,8 százalékkal 29 milliárdra, az egészségpénztáraknál 26 százalékkal 10,4 milliárdra nőttek. A munkáltatói befizetések viszont nagyon hiányoznak. Igaz, az elmúlt évek kedvezőtlen trendjével szemben az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a munkáltatói hozzájárulások összege végre emelkedett, 12 százalékkal. Az egészségpénztáraknál viszont csökkent" - fogalmazott az elnök.

Akikre nagyon nagy szükség volna.

Dr. Kravalik Gábor szerint nagyon fontos a munkáltatók szerepe. "A legfrissebb kutatásunk arra jutott, hogy az aktív lakosság továbbra is leginkább az államtól várja, hogy nyugdíjcélú megtakarításra ösztönözze őket, elsősorban közvetlenül állami támogatáson keresztül, illetve a munkáltatói támogatás kötelezővé tételével. A kötelező munkáltatói kiegészítés sokakat ösztönözne arra, hogy növeljék befizetésüket - főként a nyugdíjpénztári megtakarítással már rendelkezők tennének így, 71 százalékuk mondta ezt. A pénztári tagsággal még nem rendelkezőknek takarékoskodók fele is hajlana arra, hogy a munkáltatói támogatás hatására megtakarításba kezdjen" - ismertette az eredményeket dr. Kravalik Gábor. A munkáltatói kiegészítéssel párhuzamosan az öngondoskodásba kezdők jellemzően 5-20 ezer forint közötti összeget tennének félre havonta, míg az ebben a formában már takarékoskodók a jelenleg leggyakoribb 5-10 ezer forintos összegtől leginkább a 16-40 ezer forint közötti összegek felé mozdulnának el.

Az is egyértelmű, hogy öngondoskodási piacon belül továbbra is az egyik legjobb alternatívát kínálják az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások. A pénztári tagsághoz járó évente maximum 150 ezer forintos adókedvezmény és a pénztárak hosszú távon biztosított befektetési eredményessége az egyik legfontosabb érv az egyéni pénztári előtakarékosság mellett.

Az elnök szerint a több mint 4 millió magyar embernek van munkaviszonya, ám mindössze 2 millió ember tagja valamelyik pénztárnak. "Ez azt jelenti, hogy több mint 2 millióan nem kezdték meg az öngondoskodást, amire nagy szükség lenne az egészségük megőrzése és az időskori anyagi biztonság megteremtése érdekében. A munkáltatók szerepe pedig kiemelten fontos" - tette hozzá az elnök. A pénztári szektor arra számít, hogy hamarosan megszületik egy új szabályozás, amely megfelelő ösztönzést ad a munkáltatóknak a tagok pénztári megtakarításainak támogatásához.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéről további információ:
www.penztar-szovetseg.hu

(x)

• Címkék:
• prémium