A világ egyik vezető építőipari BIM tervező szoftverének fejlesztője, a Graphisoft idén technológiai váltás szempontjából pezsgő magyar piacra számít, a készülő új építőipari szabályozás állami beruházásokat érintő BIM elvárása okán. A vállalat a világpiaci versenyben megszerzett vezető pozíciójának megfelelően mindenhol igyekszik a helyi tervezőket és kivitelezőket ösztönözni a legújabb digitális megoldások alkalmazására. Emellett a hazai piacon abban is váltásra számítanak, hogy a régi, nem vagy alig frissített tervezőszoftverek helyett ügyfeleik a folyamatosan frissülő előfizetést választják, amely költséghatékony és versenyképességet biztosít számukra. A Graphisoft Magyarországért felelős ország igazgatója, Reicher Péter szerint a magyar kivitelezőknek nagy lehetőség és szakmai kihívás az állami beruházások „bimesítése”, de cserébe javulhat a nemzetközi versenyképességük.
Tavaly őszi a bejelentés, miszerint készül egy új építőipari szabályozás, illetve várható, hogy az állami beruházásoknál BIM megoldásokat kell majd a kivitelezőknek alkalmazniuk. Milyen hatása lesz ennek a teljes piacra?
RP: Szakmai szempontból örülünk Lázár János miniszter úr által bejelentett szabályozási irányvonalnak, ami várhatóan az állami beruházásoknál az eddigieknél magasabb minőségű tervezés és kivitelezés megjelenését jelenti. Mivel az építőipar a gazdaság egyik húzóágazata, ezért fejlesztésére, digitalizálására alapvetően szükség van. A BIM megoldások egy beruházás megvalósításánál költségszinten (a mai átlaghoz képest 15-20%) és időben (10%) is jelentős megtakarítást kínálnak. Véleményünk szerint azok a kivitelezők, akik vállalják majd az állami beruházásoknál a BIM munkafolyamatokra történő átállást, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert. Még nem tudni, hogy a tavaly felfüggesztett 302 állami beruházás (2140 Mrd Ft) megvalósítása mikor indul újra, de úgy tudni, hogy a tervezési fázisba jutott projekteknél az előkészítés folytatódik, és emiatt nem lesznek épülettorzók, tehát a tervezésre most több idő juthat, ami kedvezhet az új technológia bevezetésének is.
Mely országok vannak már túl sikeresen saját nemzeti BIM szabálybevezetéseiken?
RP: A BIM szemlélet és megoldások alkalmazásában jónéhány ország már előrébb tart, említendők a skandinávok, Szingapúr, Chile illetve az Európai Unió néhány tagállama. Globális jelenlétünknek köszönhetően leányvállalatainkkal már számos nemzeti BIM szabványelőkészítő szakmai testületben vettünk részt és szakmailag segítettük a nemzeti építőipari szabályrendszerek kialakítását. Idén júniusban budapesti központunkba látogat az EU BIM szabványügyi munkacsoportja. Szakmai szerepünk miatt ezekkel az összetett feladatokkal folyamatosan találkozunk és készen állunk a tapasztalatainkat itthon is megosztani a kormányzati vagy a szakmai szervezetekkel, hogy egy gyakorlatba beépíthető, és a joggal elvárt eredményre vezető digitális átállás valósulhasson meg az új szabályok bevezetésekor.
Mennyi idő alatt képes általában egy ország építőipara átállni és alkalmazni egy új szabály- és sztenderdrendszert?
RP: Az építőipar sokszínű, hatalmas mértékű a foglalkoztatottak száma, illetve a beruházások összértéke, és nagymértékben fragmentált is. A digitalizáció pedig azt jelenti, hogy ha megszületik az egységes szabályrendszer, akkor azt együttműködésük alatt minden szereplőnek alkalmaznia kell. Az építőipari digitalizáció kormányzati szempontból azt jelenti, hogy építőipari ártáblákat, tervezési normákat, költségvetési kiírási struktúrákat hoznak létre, valamint megalkotják az összes szereplő együttműködésének a struktúráját, végül kötelező jelleggel bevezetik. Mivel az iparágban a beruházások 40 százaléka állami megrendelés, ezért fontos, hogy a magyar kormányzat jó gazdaként az iparágat fejleszteni kívánja. A digitalizáció bevezetésével az állam elvárhatja, hogy a beruházásai az eltervezett költségkereten belül, költséghatékonyan, határidőre valósuljanak meg, amit segít, ha a beruházásban részt vevő szereplőnek kötelező lesz az új sztenderdek betartása. Ez azonban azt is hozhatja, hogy az állami beruházások költséghatékonyabban valósulhatnak meg BIM.-ben, mint számos mai példa. Egy komplex, minden folyamatot átfogó nemzeti szabványrendszer bevezetése és alkalmazása nemzetközi példákat figyelembe véve általában 4-8 év alatt valósul meg.
A beruházási láncban digitálisan most mely szakmai terület a legfejlettebb?
RP: A beruházási folyamat szereplői közül a legfejlettebb BIM eszközzel és megoldással a tervezők rendelkeznek. A magyar építészeknek például, akik 92 százalékos lefedettséggel évtizedek óta a legfejlettebb BIM szoftverünkkel dolgoznak, az iparág átfogó digitalizációja nem jelent különösebb beruházási igényt, legfeljebb szakmailag érdemes tovább képezni magukat. Meglévő szoftverük számos funkcióját eddig azért nem tudták kihasználni, mert a partnereik vagy nem igényelték azt, vagy nem volt ehhez megfelelő szintre fejlesztve a technológiájuk. Remélhetően ebben most jön egy áttörés, ezért továbbra is kiemelten támogatjuk képzésüket. Emellett a generáltervezés „bimesítését” is segítjük, saját digitális megoldásaink mellett a legjobb külföldi gyakorlatot és megoldást is elérhetővé tesszük itthon is.
Amennyiben a nagyberuházásoknál elindult a BIM használata, milyen munkafolyamatoknál jelenhetnek meg új megoldások?
RP: A mi üzleti szegmensünk a tervezés és kivitelezés folyamatainak digitális összekapcsolása és hatékonnyá tétele. Ez gyakorlatilag az ötlettől a megvalósításig tartó első igen fontos fázis, amelyet mostanra teljeskörű platformmegoldásokkal tudunk támogatni. Globális piaci tapasztalatunk alapján jó esélyt látunk arra, hogy a kivitelezést támogató amerikai szoftver, a Bluebeam Revu-t, amely az USA építőiparában több mint 90 százalékban elterjedt, itthon is felfedezik, bár úgy tudom, hogy a metrófelújítás kivitelezője használja. Emellett várjuk a szabály alapú tervellenőrzést lehető tevő skandináv Solibri, valamint a többek között Ázsiában nagyon sikeres BIMx megoldásunk használatának növekedését. Szakmai szempontból példaértékű lehetne egy olyan összetett tervezési és kivitelezési projekt, mint egy központi kórház BIM megvalósítása, amely a technológia bevezetésére kivételes lehetőség lehetne.
Egy beruházás alatt egy kivitelező vagy generáltervező vállalat képes átállni a teljes BIM folyamatra, mi a tapasztalatuk, egyre több az ilyen magyar referenciának tekinthető projekt?
RP: Egyelőre inkább lámpással kell keresni, de azért akad, jellemzően nagy generáltervező és kivitelezői projektek esetében. Itthon a beruházásoknál két esetben szoktak BIM folyamatokat alkalmazni. Amikor a szereplők motiváltak, saját igényük miatt újítanak, ilyen volt a Liget projekt, amely a tervezéstől az üzemeltetésig egy kézben, állami kézben van, és ezért megérte a tervezési, kivitelezési és üzemeltetési folyamatokat egy építőipari adatbázisban hatékonyan kezelni, és közvetlenül realizálni ennek hasznát. De ide sorolható a Puskás stadion is, ahol a generáltervező, a KÖZTI vállalat volt kellően igényes, és takarékosan és minél kisebb CO2 lábnyommal szerették volna megépíteni a stadiont. Máskor külföldi tervezővállalat alkalmazza a BIM-et, erre példák a MOL és a Telekom új székházak beruházásai.
Az építőipari digitalizáció összetett a mögöttes szakmai szabványok miatt, de ennek ellenére folyamatos az innováció. A felhasználók mennyire követik a fejlődést?
RP: Itt érdemes különválasztani az egyéni és a vállalati felhasználóinkat. Jelentős különbség van az attitűdjük között. Míg a magánzók, vagy kis létszámú cégek lassabban reagálnak a versenyképesebb megoldásokra, addig a nagyvállalatokat erősen motiválja a hatékonyság növelése. Azonban általában mindenki többnyire tisztában van az innováció irányával és azzal, hogy a termékek, megoldások elérhetők. A kérdés az, hogy mennyire motiváltak az alkalmazásban, illetve a piaci-és a szabályozási környezet miben ösztönzi őket. Azokban az országokban, ahol e két tényező a fejlődést támogatja, ott az AEC piaci szereplők újabb szintre emelik a versenyképességüket. Ahol az iparági digitalizáció szabályozási támogatása kevésbé erős, ott nekünk nagyobb szerepet kell vállalnunk a piaci szereplők attitűdváltásában és a szakmai továbbképzésében, oktatásában. A magyar piacon most aktuális, hogy azok az ügyfeleink, akik régi, nem vagy alig frissített tervezőszoftverrel dolgoznak, áttérjenek a folyamatosan frissülő előfizetésre, amely ráadásul költséghatékonyabb és versenyképességet is biztosít számukra. Ez egy globális erős trend, az új szakmai generáció igénye egyértelműen ez. A nagy piaci szereplők általában korán felismerik a hatékony megoldásokat, a kisebbeknek az attitűdváltáshoz több időre van szükségük.
(x)
