Árgyelán Ágnes

2016. április 04. 11:00 | Árgyelán Ágnes

Minden befektető életét felforgatja egy most készülő döntés

Bizonyára sokan hallottak már innen-onnan a MiFID II-ről, de azt már kevesen tudják, pontosan mit is takar ez az elnevezés, és miért olyan fontos a magyar befektetők és befektetési szolgáltatók számára. Ugyan egy évvel, úgy tűnik, eltolták a bevezetését, így 2018 januárjában léphet életbe, nem árt már most tisztában lenni azzal, mennyiben változtatja meg a befektetési lehetőségeket, a szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségét, a termékfejlesztést és a termékértékesítést az új szabályozás. Megkérdeztük a hazai érintett szereplőket is a hatásokról, egy biztos: költséges változás lesz, amit a befektetők is érezni fognak, cserébe viszont javul a befektetővédelem.

2016. március 14. 05:55 | Árgyelán Ágnes

Megrázó év elé néznek a magyar brókercégek

Nem volt könnyű éve 2015-ben a brókercégeknek, a tavaszi brókerbotrányok jócskán felbolygatták a szektor állóvizét. A megcsappanó bevételi adatok mellett az eredményszámok is jóval elmaradtak a 2014-es számoktól, ráadásul idén a Bevának is rekord összeget fizethetnek a tagok. Tavaly mintegy 230 millió forintot fizettek az alapnak a hazai brókercégek, ez idén számításaink szerint a 800 millió forintot is meghaladhatja, miután 2016-ra a Beva 9,3 milliárd forintos tagdíjbevétellel kalkulál.

2016. február 26. 15:53 | Árgyelán Ágnes

Ezzel a néhány trükkel eldöntheted, melyik neked a jobb befektetés

Amikor befektetési alapokat választanak a befektetők, sokszor nem is tudják, hogy egy-egy alap milyen kockázatokat hordoz. A többség jellemzően az elért visszatekintő hozamok alapján dönt, de azt már kevesebben tudják, hogy ezt a teljesítményt az alapok milyen szórás mellett érték el. Összeszedtük, milyen mutatók alapján tájékozódhatnak a befektetők a kockázatról, milyen különbségek vannak az európai és amerikai alapok között, és megmutatjuk azt is, mi van nekünk, ami az amerikaiaknak nincs.

2016. február 22. 11:08 | Árgyelán Ágnes, Nagy Viktor

Van, amikor nem az állampapír a legjobb befektetés

Árban szinte lehetetlen versenyezni a lakossági állampapírokkal, de nem mindig ez a legjobb befektetési döntés. A likviditást kereső megtakarítóknak ugyanis egy befektetési alap sokkal jobb alternatíva - hangsúlyozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. A Portfolio kérdésére a szakember kifejtette, mit gondol a piaci folyamatokról, meddig eshet az olajár és elárulta azt is, ő melyik alapot választaná egyéves időtávon.

2016. február 17. 05:50 | Árgyelán Ágnes, Nagy Viktor

Nagy esés a tőzsdéken - Ezt kapod, ha magyar alapkezelőre bízod a pénzed

Tavaly nyár óta tart az esés a tőzsdéken, sokan már nem is korrekcióról, hanem medve piacról beszélnek. Nagyon nem mindegy, hogy azok a profi alapkezelők, akikre rábízzuk a pénzünket, milyen stratégiát alkalmaznak ilyen turbulens időszakban. Persze a prospektusokból megtudható, hogy mihez mérik a teljesítményüket, általánosságban mibe fektetnek, ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy élesben mit tesznek a profik. Ennek jártunk utána.

2016. február 10. 05:50 | Árgyelán Ágnes

Tízmilliárdokat talicskáznak haza a magyar gazdagok

Tavaly év végére már 3500 milliárd forint fölé emelkedett a hazai privátbankoknál kezelt vagyon, ami több mint 14%-os növekedés a 2014-es adatokhoz képest. A jövőre vonatkozóan is optimisták a szolgáltatók, többségük 1-3 éves időtávon is 8-12% közötti vagyonnövekedést vár házon belül, bár a piac egészére nézve már visszafogottabb számokat jósolnak. A saját vagyon növekedése mellett az offshore pénzek hazatérésében is bizakodóak a pivátbankok, szerintük idén is megismétlődhet a tavalyi rekord a milliárdok hazahozatalában.

2016. február 05. 14:30 | Árgyelán Ágnes

Veszni hagyják pénzüket a brókercégek károsultjai?

Január végi közleményében számolt be arról a Beva, hogy Buda-Cash és Hungária mintegy 4 ezer ügyfele számára kezdődik meg a kártalanítás összesen több mint 7 milliárd forint értékben. Az alap által közölt adatoknál viszont jóval több károsult van, a kifizetendő kártalanítási összegről már nem is beszélve. Ráadásul három fontos határidő is közeleg, ezért megkérdeztük a Bevát, hányan számíthatnak még a pénzükre és kiderítettük azt is, mi a helyzet a quaestorosokkal. Ami biztos, hogy eddig jóval kevesebben nyújtottak be kártalanítási kérelmet, mint ahányan a Beva szerint erre jogosultak lennének.

2016. február 04. 05:50 | Árgyelán Ágnes

Ilyen befektetésekkel csábítják a magyar biztosítók az ügyfeleket

A nyugdíjbiztosításoknak köszönhetően folyamatosan nő Magyarországon a befektetéshez kötött (unit-linked) biztosítások szerződésállománya, mégis sok olyan biztosítói ügyfél lehet itthon, aki nem tudja, pontosan milyen befektetésben fialtatják a pénzét. A Portfolio biztosítói és alapkezelői körkérdéséből kiderült, hogy a hazai biztosítók többsége nagy felhozatallal rendelkezik az alapkezelők termékeiből, ráadásul számosságában több a külföldi alapkezelővel való együttműködés, mint a hazai. A széles befektetési paletta ellenére a unit-linked biztosítással rendelkező magyarokra jellemzőbb a konzervatívabb befektetési döntés, de egy-két biztosító ügyfelei azért be mernek vállalni magasabb kockázatot is, ha tetszetős hozamokról van szó.

2016. február 02. 05:40 | Árgyelán Ágnes

Szinte ingyen szórják ezeket a befektetéseket Magyarországon

1,5% alá került a hazai befektetési alapok átlagos költségterhelése az MNB legfrissebb adatai szerint. A hozamok esése miatt már nemcsak az ügyfelek, hanem a levont díjakon keresztül a szolgáltatók is kevesebbet keresnek. Persze voltak olyan alapok, amelyek sokat elkértek a pénzünkért, ezek között is az ingatlan- és árupiaci alapokért fizettünk a legtöbbet. A legolcsóbbnak még mindig a pénzpiaci és tőkevédett alapok számítanak. Megnéztük azt is, hogy az egyes alapkezelők milyen költségekkel dolgoznak.

2016. január 26. 13:35 | Árgyelán Ágnes

Elbuktak a teszten a magyarok pénzét védő szervek

2015. február 24. Az MNB visszavonja a Buda-Cash Brókerház tevékenységi engedélyét, és ezzel el is kezdődik a történet. De nem a brókerbotrányokról, hanem a kártalanítást végző szervek kommunikációs tevékenységéről. Ha ez vizsga lett volna, a többségük már megbukott volna a teszten. Gondoljunk bele: a brókerbotrány évfordulójához közeledünk, és még mindig nem kaptak pénzt a károsultak. Persze lehet erre sokféle magyarázatot találni, az ügyek bonyolultságától kezdve a felszámoló személyének változásáig, de azt talán érezzük, hogy legalább annyira ludas a dologban a kártalanítást végző szervek közötti, sok esetben minősíthetetlen kommunikáció. Arról már nem is beszélve, hogy a károsultak és a befektetők felé történő kommunikáció sokszor még a minimum elvárásoknak sem felel meg. Tisztelet a kivételnek.

2016. január 17. 11:00 | Árgyelán Ágnes

Nagyot nézhetnek, akik bankbetétből ide menekültek

2015-ben is folytatódott az összességében 1300 milliárd forintot kezelő pénzpiaci alapok vagyonának csökkenése, 1-2 hónaptól eltekintve tavaly a befektetők összességében inkább adták, mintsem vették ezeket az alapokat. Érthető a fókuszváltás, miután tavaly még a legjobban teljesítő pénzpiaci alap is csak 1,3%-os hozamot produkált, miközben egyéves időtávon a Kamatozó Kincstárjegy például 2,75%-ot ad, és még az is többet kereshetett, aki tavaly év elején bankbetétbe tette a pénzét 1,6% körüli átlagkamat mellett. Ráadásul idén sem mondhatjuk, hogy fordulhat a kocka: a DKJ-piacon elindult hozamemelkedés megtörni látszik, emellett a kéthetes MNB-betétek kivezetése is hozamcsökkenést idézhet elő.

2016. január 12. 05:50 | Árgyelán Ágnes

Ezzel háromszor annyit kereshettél, mint állampapírokkal

Ha vegyes alapokba fektettük a pénzünket, háromszor annyit is kereshettünk tavaly, mint a Prémium Magyar Állampapírokkal (PMÁK). Egyes óvatos és dinamikus vegyes alapokkal 8-9%-os hozamot is el lehetett érni, igaz, félévkor még ennél is jobban festett a helyzet, de a világpiaci környezet ez esetben is közbeszólt. A vegyes alapokban kezelt vagyon 2015-ben már meghaladta az abszolút hozamú alapokét, ráadásul alig találtunk olyan hónapot, amikor ne ugrottak volna rá a befektetők ezekre a befektetésekre.

2016. január 07. 16:00 | Árgyelán Ágnes

Megviccelték az állampapírok a magyarokat

Tavaly többször is tesztelték a befektetők vérnyomását a világpiaci események, megtörtént szinte minden, ami csak történhetett, pont, mint a filmekben. Volt itt frankerősödés, görög csődhelyzet, EKB kötvényvásárlás, Volkswagen-botrány, Fed-kamatemelés, kínai gazdasági lassulás vagy éppen brókerpiaci események, hogy egy magyar példát is említsünk. Ezek után ne csodálkozzunk, hogy a hazai kötvényalapok teljesítménye is megsínylette a múlt évet, ráadásul az a kegyelmi időszak is véget ért, amikor a kötvénypiaci hozamesésekből nagyot profitálhattak a kötvényalapok. A népszerűséget tekintve sem volt a kötvényalapok éve 2015, gyakorlatilag alig áramlott friss tőke ezekbe az alapokba, a rövid kötvényalapoknál pedig alig volt olyan hónap, amikor a befektetők nem a pénzük kivételével foglalkoztak. Nagy megpróbáltatásoknak tehát nem voltak híján 2015-ben a hazai kötvényalapok, de még így is voltak köztük olyanok, amelyek mindezek ellenére is igen jól vizsgáztak.

2016. január 01. 14:27 | Árgyelán Ágnes

Megvan, hol veszik a legtöbb állampapírt a magyarok

Tudtad, hogy egy pesti átlagosan több mint 100 ezer forintért vett PMÁK-ot, KKJ-ból pedig az egy lakosra jutó legnagyobb összeg Fejér megyében van? A Magyar Államkincstár (MÁK) Portfolio-nak küldött válasza alapján eddig sosem látott módon mutatjuk be a lakossági állampapírok keresleti adatait.

2015. december 31. 05:55 | Árgyelán Ágnes

Itt az év magyar botránya - Tanulunk belőle 2016-ra? (TOP 10 sztori - 1.)

Nem volt unalmas év a 2015-ös a hazai pénzügyi piacon. A brókerbotrányok okozta károkat egyesek terrorcselekménynek, az ezzel járó folyamatokat mások fájó kijózanodásnak nevezték. Szenvedett és még jó ideig szenved itt mindenki: a csaló brókercégek befektetői, a cechet álló pénzügyi intézmények, a csalások feltárását végző felügyelet, de még a kormányzati szervek is, ha úgy vesszük. Azt tudjuk, mi történt, de milyen tanulságokat vonjunk le, hogy (ne adj isten) legközelebb ne milliárdok bukásán keresztül tanuljunk a helyzetből? Négy nagy tanulság, négy nagy következmény - ezzel várjuk 2016-ot a brókerbotrányok után.

2015. december 18. 05:55 | Árgyelán Ágnes

Új magyar befektetés robban be 2016-ban

Jelentősen felbolydulhat jövőre a magyar befektetési piac: az MNB október 1-jétől bevezeti a bankoknak a Jelzáloghitel-finanszírozás Megfelelési Mutatót (JMM), ezzel pedig mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kerülhet a piacra. Egyelőre úgy tűnik, hogy az intézményi befektetők ugranak majd rá leginkább az új papírokra, de a bankoktól úgy tudjuk, dedikáltan a lakosság számára is készülnek meglepetésekkel. Megkérdeztük a hazai alapkezelőket, mint az új jelzáloglevelek lejegyzésében egyik legérdekeltebb befektetői kört, mit várnak az új szabályozástól, a jelzálogbankok pedig elárulták, milyen feltételű jelzáloglevelek kibocsátását tervezik jövőre.

2015. december 03. 11:00 | Árgyelán Ágnes

Jöhet az új lakossági befektetés, de milyen áron?

Ha eddig azon gondolkodtunk, hogyan tudnánk elérni befektetési alapunkkal a lakossági állampapírokéhoz hasonló, magasabb hozamokat, nem kell tovább törni a fejünket, hamarosan jöhet ugyanis az új, de számos kérdést és kockázatot felvető lakossági befektetési lehetőség. A BAMOSZ és az ÁKK már szorgosan egyeztetnek arról, hogyan és milyen formában lehetne beengedni az alapkezelőket ismét a lakossági állampapírok piacára a 2014 nyara óta tartó időszak után.

2015. november 30. 10:24 | Árgyelán Ágnes

Lakás helyett inkább garázsba érdemes fektetni

Magyarországon sokan csak lakásvásárláson gondolkodnak, miközben jobb befektetési lehetőséget jelenthet egy garázs megvétele. Autóból csak több lesz, az elmúlt években pedig jelentősen drágult a parkolási díj - hangsúlyozta Nagy Bertalan, az Equilor Private Banking igazgatója. Szerinte több jó befektetési sztori közül is válogathatunk jövőre, emellett a hazai részvénypiaci várakozásairól és a lehetséges nagy nyertesekről is beszél a Portfolio-nak adott interjújában.

2015. november 12. 16:40 | Árgyelán Ágnes

Milliárdokhoz nem férnek hozzá a befektetők a Buda-Cash miatt

Közel hatmilliárd forintnyi ügyfélvagyon ragadt bent az Access Alapkezelőnél, miután az alapok vezető forgalmazójának, a Buda-Cash Brókerház Zrt.-nek az MNB még február végén felfüggesztette a tevékenységi engedélyét. Az új forgalmazó már megvan, így az MNB áldása után elvileg újra beindulhat a befektetési jegyek forgalmazása, de nehezíti a helyzetet a felszámoló lassú ügyfélvagyon-kiadási folyamata és az is, hogy volt olyan alap, amely banki lekötésekkel rendelkezett a DRB bankcsoportnál, de az intézményi befektetőket nem kártalanítja az OBA.

2015. november 05. 05:50 | Árgyelán Ágnes

Ez lesz az új lakossági őrület? - Nagy roham jön decemberben

A Portfolio becslései szerint 300 ezer Tartós Befektetési/Betéti Számlát (TBSZ) tartunk a hazai legnagyobb bankoknál, ezek közül az első 50 ezer számla idén év végén jár le, ugyanis 5 évvel ezelőtt, 2010-ben indították őket. A megtakarítást kivehetjük vagy akár egy új számlán is tovább vihetjük, de korántsem mindegy, milyen feltételekkel, hiszen ha idén észbe kapunk, akkor az adómentesség mellett egy évet megspórolunk a befektetési időből. Alábbi cikkünkben megmutatjuk, hogy mire figyeljünk, ha lejár a TBSZ-ünk és hogy fest ma a hazai TBSZ-piac.