Felháborodás-cunami söpört végig a Quaestor-kötvényesek körében mióta kiderült, hogy 30 millió helyett egyelőre csak maximum 6 millió forintig kártalanítják őket. Nagy az értetlenség, miért csak ennyit kapnak, és különben is, ki határozza meg, hogy fiktív vagy nem fiktív az a kötvény? Utánajártunk, hogy jött ki a matek és pár egyszerű példán is megmutatjuk, ki mennyit kap a Bevától.
Az elmúlt hónapok eseményei a hazai kötvényalapok teljesítményére is rányomták a bélyegüket: a rövid kötvényalapokból már hónapok óta áramlik ki a pénz, de még így is jobban teljesítettek, mint a hosszú kötvényalapok legjobbjai. Összességében a kezelt vagyon csak szerény növekedést mutatott, és ha tovább folytatódnak az elmúlt félévben indult folyamatok, könnyen lehet, hogy az eddig még 10% felett teljesítő kötvényalapok nem tudják már hozni a tőlük megszokott kétszámjegyű hozamokat. Lassan ideje lesz ráébredni, hogy ez a szekér már elment.
Makrogazdasági és geopolitikai feszültségektől terhes félévet tudhatnak maguk mögött az eddig slágertermékekként emlegetett abszolút hozamú alapok. A svájci jegybank januári döntése gyakorlatilag lenullázta az alapok kezelt vagyonának első félévre várt növekedését, az elmúlt hónapokban tapasztalt tőkebeáramlásból leginkább a vegyes alapok jöttek ki jól, ami új slágeralapok születését vetíti előre. Nagy nyerteseknek és veszteseknek sem volt híján a félév: 19%-os vagyonvesztés, 70%-os vagyongyarapodás, 10% feletti hozamok és nagy bukók - csak, hogy néhányat említsünk az abszolút hozamú alapok piacának elmúlt hónapokban mutatott szélsőségeiből.
Eddig csak sejtettük, most már biztos: nehéz év elé néznek a Beva-tagok. Az alap 2014. évre vonatkozó jelentése és saját becsléseink alapján 120 milliárd forintos kártalanításra kell felkészülniük a bankokból, alapkezelőkből és brókercégekből álló tagoknak. A Hungáriára is megvannak már az első becslések és azt is tudni lehet, hogyan teremti majd elő a Beva a kártalanításhoz szükséges pénzt. Az éves tagdíj várhatóan 6,5-szeresére emelkedik, és a tavalyi eredményeket látva könnyen előfordulhat, hogy egy-két szolgáltató bezárja kapuit vagy külföldre viszi a központját. Mutatjuk a legfrissebb számokat.
Azt hinné az ember, hogy egy kis utánajárás és erőfeszítés után fény derül arra, hol tartanak most a brókerbotrányok miatti kártalanítási folyamatok, mekkora a kárigény, hányan vannak a károsultak és ami a legfontosabb, mikor kapják meg a pénzüket az érintettek. Tévedtünk. Azt viszont megtudtuk, eddig hány igénybejelentés érkezett be a Bevához és miből lesz majd a pénz a Quaestor-kötvényesek kártalanítására, de, hogy pontosan mennyit kell fizetnie a Bevának, még mindig rejtély. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy a rendőrség tájékoztatása szerint bizony a Hungáriánál is elrendelték a vagyonzárat, de, hogy mikor és az miért nem szerepel a cégkivonatban, már egy másik csavar a történetben.
Kiemelkedően teljesítettek eddig a hazai kötvényalapok. Tavaly például 9%-os éves hozam alatt nem is lehetett felkerülni a legjobb 15 hosszú kötvényalap listájára. Idén is jól mutatott a helyzet, egészen április közepéig, amikor a kötvénypiaci eladási hullám gyakorlatilag lenullázta az eddigi teljesítményt. Mire lehet számítani most a hazai kötvényalapoktól? Le tudják dolgozni ezt a hátrányt vagy vége van az aranykornak?
A pénztári tagok szorgos befizetésének eredményeként a legtöbb magánnyugdíjpénztár áprilisban már elérte a fennmaradáshoz szükséges tagdíjfizetési arányt. Ez persze nem jelenti azt, hogy fellégezhetnek a pénztárak, hiszen hat hónapos átlagban a 70%-os arányt folyamatosan tartaniuk kell, ráadásul voltak és vannak olyan pénztári tagok, akik inkább az állami rendszer mellett döntenek. Ráadásul nem a tagdíjfizetők arányának fenntartása az egyetlen probléma, ami fejtörést okoz a kasszáknál, ugyanis jelen állás szerint nem tudni, hogy a már nyugdíjjogosultságot elérő tagokat hogyan fizetik ki. Járadékszolgáltatást a biztosítókon keresztül is nyújthatnának, de az egyeztetések nagyon lassan haladnak. Megkérdeztük erről a magánnyugdíjpénztárakat is, elgondolkodtató válaszokat kaptunk.
2014-ben is jó évet zártak a hazai privátbanki szolgáltatók: egy év leforgása alatt több mint 300 milliárd forinttal nőtt a kezelt vagyon állománya, ami éves alapon közel 11%-os növekedésnek felel meg. Miközben a belépési limitek nem változtak, az egy ügyfélszámlára eső vagyon tovább nőtt, a banki hátterű nagyobb szolgáltatók piaci koncentrációja pedig csökkent. Az alternatív szolgáltatók térnyerését bizonyítja, hogy tavaly a kezelt vagyon és az ügyfélszámlák növekedési dinamikája is itt volt a legszembetűnőbb. Az elmúlt hónapok brókerpiaci eseményei azonban a privátbanki piacot is elérték, megindult egy vagyonátrendeződés, amiből elsőre úgy tűnik, hogy a banki hátterű szolgáltatók jönnek ki győztesként.
Néhány hónapja indította el a Franklin Templeton Alapkezelő az alternatív befektetési stratégián alapuló Franklin K2 alapját. Az alap jelenleg négy fő stratégia mentén allokálja befektetéseit és úgy tűnik, nem is eredménytelenül, hiszen indulása óta már közel 4%-os hozammal büszkélkedhet. Arról, hogy miért lehet manapság létjogosultsága a hedge fund típusú stratégiáknak és hogyan lehet ezzel magas piaci hozamokat kiaknázni, Peter Vincenttel, a Templeton Alapkezelő alternatív stratégiájának értékesítési vezetőjével beszélgettünk.
Megnehezítette az állam a pénzpiaci alapok dolgát, miután ettől a héttől kezdve számos rövid lejáratú lakossági állampapír kamatát megemelték. A tartósan alacsony hozamkörnyezetben a pénzpiaci alapoknak amúgy sem könnyű jó teljesítményt felmutatniuk, ezt bizonyítja, hogy tavaly a legjobb lakossági pénzpiaci alap is "csak" 2,2%-os éves hozamot ért el. Cserébe viszont a pénzpiaci alapok bármikor visszaválthatóak, és szektorszinten is megindult már az alacsonyabb költségekre való törekvés. De vajon képesek lesznek-e ezek az alapok felülmúlni új versenytársaikat idén?
Az abszolút hozamú alapok népszerűsége a svájci döntés ellenére is fenn tud maradni 2015-ben, de az alacsony hozamkörnyezetben most még inkább felértékelődnek az alapkezelői díjak csökkentése felé tett törekvések - mondta el Kadocsa Péter, az Aegon Alapkezelő elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Az alapoknál megfigyelhető kisebb tőkekiáramlás Kadocsa szerint nem a csökkenő lakossági keresletnek tudható be, hanem annak, hogy egyre többen keresik a dollár alapú eszközöket.
80% feletti nyereséget zsebelhettek be tavaly azok a befektetők, akik indiai részvényalapokba fektettek, az egyértelmű vesztesek 2014-ben pedig az orosz papírokat vásárlók voltak. Tavaly 48 alapnak sikerült 10% feletti hozamot felmutatnia, a tartósan alacsony hozamkörnyezet és a likviditásbőség ráadásul 2015-ben is a kockázatosabb befektetéseket, és ezáltal a részvényeket hozza előtérbe. Na de mely régiók részvénypiacai teljesíthetnek jól idén és mihez kezdjünk a piacokra újra visszatérő volatilitással? Ez utóbbira egyszerűbb a válasz: diverzifikálnunk kell.
Nem elég, hogy fizetni kell, máris dupla különadó terheli a kockázati tőkealap-kezelőket. Ugyanis azzal, hogy 2015 januárjától él a befektetési alapok különadója, a kockázati-tőketársaságoknak a pénzügyi szervezetek különadója mellett már ezt is fizetniük kell. De hogyan siklott ki ennyire a törvényhozási szándék, és hogyan jutottunk el odáig, hogy a kezdő vállalatokat segítő társaságokat és gyakorlatilag a visszatérítendő uniós forrásokat is megadóztatja a kormány? Valószínűleg nem ez volt a szándék, de mégis sikerült egy tevékenységet két címszó alatt is megadóztatni.
A hosszú és rövid kötvényalapok 2014-ben is hozták az előző évek jó teljesítményét, bár a piaci szereplők közül sokan már tavaly fordulópontra számítottak. Ehhez képest 2014-ben 9 alap is 10% feletti hozamot tudott felmutatni. De mikor jön el az ideje a kötvényalapok leáldozásának? Jó időben vagyunk még ahhoz, hogy beszálljunk?
Több mint 700 milliárd forint volt tavaly az abszolút hozamú alapok kezelt vagyona, mellyel továbbra is a legnépszerűbb befektetési termékek közé tartoznak a lakosság körében. A tavalyi alacsony hozamkörnyezet korántsem könnyítette meg az alapkezelők munkáját, bár azért így is akadtak sikertörténetek a piacon. Ugyanakkor nagy csalódásoknak sem voltunk híján 2014-ben: az alapok több mint fele még a néha referenciaindexnek tekintett RMAX teljesítményét sem tudta felülmúlni, jó pár alap pedig negatív hozamot mutatott fel. A növekvő piaci volatilitás azonban 2015-ben újra meghozhatja az abszolút hozamú alapok szerencséjét, de az idei évben minden eddiginél jobban felértékelődik majd a vagyonkezelők szerepe.
Sok változás volt idén a befektetési alapok piacán, így év végi felmérésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy az alapkezelők szerint melyek voltak az elmúlt év és melyek lesznek a következő év legnépszerűbb és legjobban teljesítő alapkategóriái. Hogyan látják ők a saját és az alapkezelői piac növekedési lehetőségeit, és melyek lesznek a leggyorsabb növekedés elé néző ügyfélszegmensek 2015-ben? Érdekes jelenség, hogy az alapkezelők szerint az állampapírok legalább olyan népszerűek lesznek jövőre, mint a befektetési jegyek, de úgy tűnik, a részvények továbbra sem örvendenek majd nagy népszerűségnek a lakosság körében.
35,5%-kal nőtt év eleje óta a lakossági állampapírok piaci állománya 2014-ben, csak júniusban 162,6 milliárd forinttal gyarapodott a hó végi állomány szeptemberhez képest. Fordulatoknak és érdekes sztoriknak a múlt évben sem voltunk híján, ráadásul több lakossági kedvenc is tarolt 2014-ben. Az alábbi cikkben 10 érdekes ábrán mutatjuk be a 2014-es év lakossági állampapír piacának jellemzőit és megmutatjuk azt is, hogy mely három állampapír után kapkodtak a befektetők.
Nagy port kavart az utóbbi napokban a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó új szabályozás. A legújabb tervek szerint a magán-nyugdíjpénztári vagyonon elért reálhozamot kifizetik a tagok számára, akik ezt a hozamot akár önkéntes nyugdíjpénztárba is átrakhatják. A leendő és meglévő tagok számára az alábbi cikkben összeszedtük a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat az önkéntes pénztárakról, az adókedvezményektől a pénz áramlásán és az elérhető hozamokon keresztül egészen a kifizetésig.
Ahogy egyre többen azt hangoztatják, hogy az állami nyugdíjrendszer napjai meg vannak számlálva, többünkben is felmerülhetett már a nyugdíjas évekre való spórolás gondolata. A jó hír az, hogy kezünkbe vehetjük a sorsunkat (vagy legalábbis a nyugdíjas éveink kényelmének biztosítását), mivel jelenleg a magyar piacon háromféle nyugdíj-előtakarékossági forma közül is választhatunk. Mindegyik típusnak megvan a maga előnye, de akik szeretik pénzügyeiket és megtakarításaikat maguk kezelni, azoknak ideális választás lehet a nyugdíj-előtakarékossági számla. Ha odafigyelünk az alábbi négy fontos dologra a NYESZ-szel kapcsolatban, akkor igazán jó befektetési sztori is kerekedhet belőle.
A jelenlegi hozamsivatagban különösen felértékelődik egy-egy jó befektetési lehetőség. A pénzpiaci- és kötvényalapok eddig jó alternatívaként szolgáltak az alacsony kamatokat nyújtó bankbetétek helyett, de a nyomott hozamkörnyezet ezeknek az alapoknak a teljesítményét is megtépázta. Eközben a vegyes alapokba egyre több és több pénz áramlik, az élénkülő keresletnek pedig úgy tűnik, meg is van az alapja, mivel a vegyes alapok egy jókora része hozni tudja az 5% feletti éves hozamot.
Egy fékeket vesztett rezsim épp visszaél egy fékevesztett helyzettel. Amióta Erdoğan az elnök, a török líra folyamatosan... 
Mint mindenki másnak, nekünk is megszüntették a Raiffeisen Gold2 számlacsomagunkat, helyette választhattuk volna...
Kedvező folyamatok látszanak a villamos energia terén is, hiszen a tavalyi termelésnövekedés nyolcvan százalékát...
Amikor online feljön a kérdés, hogy mennyit költenek az emberek ételre, legtöbbször már nem is válaszolok. Ennek...
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről... 
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent "Mind merkantilisták vagyunk" írása Milton Friedman 1965-ös...
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
