A város a legtöbbünk számára szemmagasságban véget is ér. Bár vannak, akik megpróbálják a 2-3 méternél magasabban lévő értékeket felfedezni, ám a most következő összeállításunk csak nagyon kevesek számára látható perspektívában mutatja be Budapest városmagját. Rejtett belvárosi kincseket kerestünk és találtunk a keresőóriás térképes alkalmazásának segítségével.
Kisebb túlzással kijelenthetjük, hogy Budapesten ma minden eladó és kiadó. És nem, nem úgy, mint régen, hogy mindent meg lehet venni, ha megfelelő összeget kínál érte az ember. Ma úgy eladóak és kiadóak az irodaházak, üzlethelyiségek, lakások, raktárak, hogy senki sem áll sorba érte, hogy megszerezze. Most a városképet leginkább csúfító, és az élhetőség érzetét komolyan befolyásoló problémával, az egyre több és egyre lepusztultabb üresen álló üzlethelyiség problémájával foglalkozunk. Elemzésünkhöz segítségül hívtuk az érintett önkormányzatokat, ingatlanpiaci elemzőket, és egy komoly üzlethálózattal rendelkező kereskedőt is, az ineraktív térképünkön pedig végignézhetik a Körút üres üzleteit.
Sokak számára evidensnek számíthat, hogy az agrárium számára dőlnek az uniós eurómilliók, ám a háttérben komoly politikai harcok folynak a pénzek elosztásáért. Legnagyobb szerencsénkre Magyarország egyelőre a nyertesek oldalán küzd, így a jelenlegi helyzet szerint 2020-ig, ha nem is feltételek nélkül, de biztosan számíthat a szektor a támogatásokra. A KAP (közös agrárpolitika) jelenéről és jövőjéről, a rendszerbe épített megszorításokról, az ellenőrzések költségéről, és a formálódó hazai földtörvény várható hatásairól Tóth Péterrel, az Agrár Európa Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Régóta várt már az ország arra, hogy végre nyilvánosságra kerüljenek a 2011. évi népszámlálás hivatalos adatai. A közel 4800 táblázatból szinte mindenre választ kaphatunk a társadalommal kapcsolatban. A népesség, a háztartások és családok, valamint a lakásállomány
Nyolcadik alkalommal hirdetett győzteseket az eVolo magazin, amely 2006 óta minden évben megrendezi a "Skyscraper Competition"-t, vagyis a futurisztikus felhőkarcolók versenyét. A pályázaton eddig több mint 5000 projekt mérettette meg magát. Idén 83 országból érkezve mintegy 625 projekt közül választották ki a 3 győztest és a 24 különdíjast. Mind közül a legjobbaknak egy amerikai, egy francia és egy kínai víziót talált a zsűri.
Többéves huzavona után úgy fest, rászánja magát a Google és 2015-re 120 millió dollárból megvalósítja a Googleplex néven ismert székházának modern változatát, a Bayview Campus-t. Az új Googleplex legnagyobb újítása, hogy a komplexumban nem lesz két olyan dolgozó, akik 2,5 perc sétatávolságnál messzebb legyenek majd egymástól. Jól illeszkedik ez a törekvés a Google állandó hatékonyságot növelő lépésinek sorába. A NASA területére megálmodott szuperzöld komplexummal fizikailag is szorosabbra fűződik a kapcsolat az USA űrhajózási hivatala és a Google között. A terveket a világhírű NBBJ építésziroda készíti.
Leszámítva azokat, akiknek még nem volt lakása és az elmúlt években léptek a lakáspiacra (első lakásvásárlók), valamint azokat, akik komoly megtakarításokkal rendelkeztek (befektetők), magyar családok százezreinek rémálom az, ami a hazai lakáspiacon és azon belül is a lakásárakkal kapcsolatban az elmúlt néhány évben tapasztalható. A NAV és a KSH adatainak segítségével megvizsgáltuk az elmúlt négy év legfontosabb lakáspiaci adatainak változásait. Döbbenetes visszaesések és néhány meglepő adat is terítékre kerül.
A magyar mezőgazdaságban a demográfiai problémák egyre nagyobb méreteket öltenek. Az elöregedés azonban csak egy az ágazat számtalan gondja közül. Arról, hogy mi vár a termőföldpiacra az új földtörvény elfogadása után, miért felesleges az alapvető élelmiszerek áfáját csökkenteni, kik kötötték az elhíresült zsebszerződéseket, és, hogy mi hiányzik leginkább a hazai mezőgazdaságból, az Agrya (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) ügyvezető elnökével, Mikula Lajossal beszélgettünk. Mikula hangsúlyozza, bár léteznek mindenféle méretgazdaságossági kimutatások és jövedelmezőségi adatok, a mezőgazdaság egyszerűen nem közgazdasági kérdés.
Soha véget nem érő történetnek tűnik a Magyarországra megálmodott kaszinóváros, az Eurovegas. A projekt beindulásának tervei ugyan már 2004 óta keringenek a sajtóban, érdemi lépésnek nevezhető előrehaladás azonban csak az elmúlt időszakban kezd látszódni. Az első ütemben is már 415 millió eurót igénylő beruházás körül sűrűsödnek az események és a legutolsó hírek szerint 2014 tavaszán átadásra kerül sor. Hogyan jutottunk a termőföldtől az élményvárosig? A bezenyei megaprojekt története.
Hosszú évek után a mai napon pont került a budapesti látképet csúfító egyik pusztuló műemléki épület megújulásának lehetőségére. A Rudas fürdő déli épületrészének tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. aláírták az ingatlan határozatlan időre szóló vagyonkezelésbe adásáról szóló szerződést. Pancsoló, jacuzzik, szaunák, masszázshelyiségek, napozóterasz, és egy étterem is megvalósulhat. Szerencsés esetben már 2014 őszén nyithat a felújított déli szárny.
A túlburjánzó fejlődésnek és az aranyéveknek vége a világban, az ingatlanpiacon, és nem meglepő módon Budapesten is. Most valami teljesen más veszi kezdetét. Racionalizálás, megalapozottság, rugalmasság, és az erőforrások szakszerű és óvatos felhasználása. Az elmúlt hét évben Budapestet egy kevésbé sikeres, avagy kevésbé sikeresen levezényelt Podmaniczky Program vezette a fejlődés útján, ám ennek vége. Készül a főváros új városfejlesztési koncepciója. Az elmúlt évek tapasztalatairól, a leendő középtávú célok legfontosabb elemeiről, a várható forrásokról, politikai felelősségről, és elhibázott kommunikációról beszélgettünk Albrecht Utéval, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) ügyvezetőjével és vezető településtervezőjével.
Miben befolyásolja a Bonafarmot az OTP-vel való összefonódása? Miért hiúsult meg a zambiai gigaüzlet? Mit szólnak a tervezett földtörvényhez? Miért nem vásárolta még fel a Bonafarm egyik hazai kiskereskedelmi láncot sem? Mekkora veszteséget görget maga előtt a folyamatosan terjeszkedő cégcsoport? Mennyi termőföldje van a Bonafarmnak? Miben látják az agrárium problémáit, és hogyan növekednének tovább itthon és külföldön? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ, a Csányi Sándor OTP-vezér tulajdonában lévő hazai agrárpiaci vállalatcsoport vezérigazgatójával. Csányi Attilával beszélgettünk.
Több millió tonna magyar gabona hasznosításáról, felvásárlási árakról, ukrán és orosz piaci nyomásról, áfacsalók trükkjeiről, a nemrég bevezetett fordított áfa hatásáról, élelmiszerár-robbanásról, a tervezett földtérvény várható hatásairól, spekulációról, a hazai árutőzsde súlytalanságáról, és a mezőgazdaság legégetőbb problémáiról beszélgettünk Kócza Zsolttal, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatójával.
Egekbe szökő takarmányárakról, a fordított áfa bevezetésének hatásairól, a legnagyobb hazai pulykafeldolgozó megalakulásáról, élelmiszerár-robbanásról, növekvő exportról, energia-függetlenségről, illegális húsfeldolgozókról, és arról beszélgettünk Erdélyi Istvánnal, a Gallicoop Zrt. elnök-vezérigazgatójával, hogy hogyan hathat egy áfacsökkentés a fogyasztói árakra. Erdélyi szerint még idén 16-20 százalékos fogyasztóiár-emelést kellene generálni az ágazat fennmaradása érdekében, annak ellenére, hogy a hallisztet és húslisztet is fogyasztó brazil és távol-keleti import pulykát nyomott áron lehet beszerezni. 10 millió ember egészséges táplálása Magyarországon pedig stratégiai cél kell hogy legyen.
Súlyos veszteségek érték az elmúlt évben a hazai mezőgazdaságot az aszály miatt, melynek egyik első számú megoldási alternatívája a modern öntözési rendszerek minél szélesebb körű kialakítása lehetne. Az öntözőrendszerek termőföldárakra gyakorolt hatásáról, a várható megtérülésről, a finanszírozási lehetőségekről, valamint a szektorban rendkívül aktuális új földtörvénnyel kapcsolatos lehetséges következményekről Nagy Ferenccel, a Tiszacash Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
A lakásértékesítések száma és a négyzetméterárak ugyan nem robbantak az elmúlt három hónapban (sem), a lakáspiacon és a hozzá kötődő területeken azonban zajlottak az események. A májusban bejelentett szocpol után elindult végre az új kamattámogatási program, majd a dugódíj bevezetésének lehetősége korbácsolta fel a kedélyeket a budapesti lakáspiacon. Július vége előtt a felvételi pontok rutinszerű kihirdetésével a teljes szakma a bérlakáspiacra fókuszált, miközben az FHB és a KSH újabb történelmi mélypontról számolt be a lakásárakban és az építésekben. Mindemellett egyre kevesebb az eladó új építésű lakás a fővárosban, és továbbra is nagyokat lehet alkudni.
Az ingatlanpiac legfontosabb kutatási területeiről, az energiahatékonysági beruházások hatásairól, az irodapiaci kihasználatlanságról, az üresen álló épületekről, a hitelfelvételi hajlandóságról, valamint a nemzetközi tapasztalatokról beszélgettünk Horváth Áronnal, az ELTINGA vezetőjével.
"Hogy lehet így gazdálkodni? Nem ehhez vagyunk szokva, valamit tenni kell!" - mondták a rendszerváltás után a megváltozott piaci körülményekre utalva a magyar gazdák. Innen indult a hazai mezőgazdaság legújabb kori kálváriája, ami még a mai napig is tart. A politikai érdekek maximalizálása, elhibázott és a mai napig rosszul működő támogatási rendszer, valamint értelmetlen és koncepciótlan pénzszórás zajlik a mezőgazdaság egészében. Közös agrárpolitikáról, a hazai helyzet kialakulásáról, megoldatlan nehézségekről, saját magunk elgáncsolásáról, és azokról az időkről beszélgettünk Éder Tamással, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért felelős és PR-igazgatójával, és egyben a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökével, amikor még a magyar mezőgazdasági termékek verték szét a környező országok piacait.
Még nem lehet pontosan felbecsülni, hogy mekkora kár is érte idén a mezőgazdaságot és ezzel együtt a hazai lakosságot a súlyos aszály miatt. Egy azonban biztos, egy ágazatra jellemzően akkor kerül a figyelem középpontjába, ha vagy nagyon nagy a baj, vagy kiemelkedő a siker. A hazai mezőgazdaságra most sajnos az előbbi igaz. Czerván Györggyel, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkárával beszélgettünk a szárazság okozta károk mértékéről, a technológia lemaradásunkról, az élelmiszerárak csökkentéséről, dinnyekartellről, a kormány törekvéseiről a hazai termőföldek védelme érdekében, valamint arról, hogy mire számíthat a hazai mezőgazdaság a következő 7-8 évben.
Az ír-amerikai hátterű Pannonia Ethanol idén kezdte meg a kukoricaalapú etanolgyártást Magyarországon. A dunaföldvári üzem átadását követően a társaság egy újabb, mohácsi gyár felépítését jelentette be.
Valóban ilyen nagy üzlet az etanolgyártás Magyarországon? Veszélyezteti a bioüzemanyagok terjedése a hazai állattartókat, illetve a világ élelmiszeriparát? A Portfolio.hu ezekről is kérdezte Reng Zoltánt, a Pannonia Ethanol vezérigazgatóját, és Szendrői Gábort, az Oriens IM partnerét.
A közkedvelt lakástakarék-pénztárak tavaly új erőre kaptak, jelenleg már 3 szolgáltató is verseng egymással...
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
