A Goldman Sachs Asset Management vezetője szerint az amerikai kereskedelmiingatlan-piac elérte mélypontját, így újra aktív befektetéseket terveznek, míg más szakértők további piaci visszaesést várnak. Mindez annak ellenére, hogy a magas kamatlábak és a világjárvány utáni kiugró üresedési ráták nyomán már most is meredek árcsökkenés van mögöttünk.
A globális ingatlanpiac több mint egy évtizede nem látott kihívásokkal néz szembe, amelynek hatására a fejlesztők és befektetők óvatos optimizmussal tekintenek a fellendülés lehetősége felé, de így is óvatosságra intenek. Eközben az ingatlankonferenciák helyszínein a piaci kihívások és a potenciális megoldások kérdései kerülnek előtérbe.
A külföldi működőtőke beáramlás szempontjából a legjelentősebb ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések bemutatására fókuszál Magyarország a MIPIM ingatlanfejlesztési kiállításon Cannes-ban, március 12-15. között. Idén a kiállítás fókuszában a zéró kibocsátás, a fenntarthatóság, a karbonsemlegesség áll, amelyre a magyar standon felvonultatott ipari, iroda és hotelfejlesztések jó példával szolgálnak.
Nyolcadik alkalommal mutatjuk be a hazai ingatlanpiac legfontosabb látható szereplőit, akik nevéhez a legtöbb és legfontosabb események kötődnek. Az elmúlt 8 évben eddig 123-an szerepeltek a listán, az idei 50-ből pedig 16-an eddig minden alkalommal felkerültek. Ez 2 fővel kevesebb, mint tavaly, így tovább fogyott azok listája, akik eddig minden évben szerepeltek a Top50-ben. A tavalyi 10 után idén „mindössze” 8 új szereplőt találhatunk, a hölgyek aránya viszont sajnos még mindig 10% alatt maradt, de többek is nagyon stabilak a listán! Jó lapozgatást és olvasgatást az idei szereplők megismeréséhez.
Abban bízunk, hogy a nehezén talán már túl vagyunk, de azért még nem engedhetjük el a gazdaság és a hazai ingatlanpiac válságos, recessziós állapotáról szóló jelzőket. Az optimistábbak már 2024 második felében a kilábalást látják, de jelenleg továbbra is igaz, hogy limitált a befektetési tranzakciót, az üresedési ráta emelkedik, és olyan „villámcsapásokra” is gyorsan kell reagálnunk az irodapiacon, mint a mesterséges intelligencia hozta esetleges munkaerő-leépítés egyes szektorokban. Egy év telt el és rengeteg piaci mozgás indult el azóta, hogy Mazsaroff Kata visszatért a Colliers Magyarországhoz, mint a cég első magyar és első női vezetője. Mindenről is kérdeztük, ami most az iroda-, vagy a munkaerőpiacon fejtörést okozhat egy vezetőnek, egy tanácsadónak, egy ingatlanfejlesztőnek vagy akármelyik sokat látott ingatlanpiaci szakértőnek.
Lehet némi rossz érzésünk, ha a hazai irodapiac legkülönbözőbb területeit vizsgáljuk egy kicsit mélyebben: a tranzakciók befagytak, a finanszírozás erősen limitált, a fejlesztési kedv érthetően alábbhagyott, a home office trend stabilizálódásával pedig már látszik, hogy a bérbeadott házak valós használati aránya átalakul(t), ráadásul a gazdasági környezet, a geopolitikai kockázatok és az energiaválság aktuális és utóhatásai sem kímélik a piac szereplőit. A 2015 óta tartó irodapiaci felívelés ugyan megszakadni látszik, van azonban bőven tennivaló, amivel az irodaház-tulajdonosok foglalkozhatnak ebben az időszakban is. A bérlők már egészen más igényeket támasztanak, amire reagálni kell, a fenntarthatósági szempontok is már alapvetésnek számítanak, miközben a szabályozási környezet nem követte le megfelelő tempóban az eseményeket, pedig lenne mit bőven. Kihívás pedig akkor van mindemellett igazán, ha valaki éppen egy három jelentős irodavagyonnal rendelkező céget érintő összeolvadáson van túl, és a belső folyamatok rendezése is az elvégzendő feladatok közé kerül. Gereben Mátyással, a CPI Property Group országmenedzserével beszélgettünk mindenről, ami ma fontos az irodapiacon.
Nagy kísérlet előtt áll a Liget projekt, nemcsak a gazdasági nehézségek miatt, amelyek erősen befolyásolják a további projektelemek megvalósulási ütemét, de a felgyorsult világban olyan vonzó, szórakoztató és egyben értéket nyújtó élményeket kell felsorakoztatnia, ami megállja a helyét a magyar látogatóknál, és a kultúrát kereső külföldi turistáknál egyaránt. Több mint egy tucat projektelem már elkészült, melyek mind nagy népszerűségnek örvendenek a látogatók körében. A folytatásban hátra van még az egyik legnagyobb beruházás: a rajtvonalon várja a zöld jelzést az építési engedéllyel rendelkező Új Nemzeti Galéria. Amíg azonban a nemzetközi, s annak nyomán a hazai gazdasági környezet nem talál magára, a kivitelezés elindítása még várathat magára. A következő lépésekről, tervekről, valamint az eddigi Liget projekttel kapcsolatos eredményekről kérdeztük Gyorgyevics Benedeket, a Városliget Zrt. vezérigazgatóját.
A világ irodapiaca - és természetesen ezzel együtt a miénk is - állandó átalakulásban van, új trendek, új fogyasztói, felhasználói, bérlői igények, új szolgáltatások, HR elvárások, urbanizációs, építészeti, fenntarthatósági folyamatok befolyásolják az éppen aktuális legjobb lokációt, a fizikai terek kialakítását, a berendezéseket, a műszaki és gépészeti megoldásokat, a finanszírozást, a kivitelezést vagy akár a bérleti szerződések felépítését és rugalmasságát. A Covid óta pedig őrült tempóban keresi a kínálati és a keresleti oldal is az új és fenntartható egyensúlyt. A teljes átalakulás egy hosszú és kihívásokkal teli út, amin már elindultak a legnagyobb cégek és számtalan innovációval, korábban tabunak számító megoldással stabilizálják üzleti modelljeiket és pénzügyi egyensúlyukat. A hazai és a régiós irodapiac egyik legfontosabb szereplője a GTC Hungary. Ispánki Nikolettával, a cég kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk a piacot alakító legégetőbb témákról, inflációkövető bérleti díjakról, terület visszaadásokról, átalakuló bérlői igényekről, valamint szolgáltatásokról és a várható jövőről.
Idén is összegyűlt a nemzetközi ingatlanszakma a Cannes-ban megrendezett MIPIM-en, ahol mintegy 2400 cég és 23 ezer látogató kötött üzleteket és cserélte ki aktuális érzéseit, félelmeit, kilátásait és szakmai tapasztalatait (amik megnyugtatásként nem sokban különböznek a hazai piacon ismert és tárgyalt problémáktól) a héten, köztük több tucatnyi hazai szakértővel, és a Budapest standon idén is a hazai ingatlanfejlesztők meghatározó szereplőivel. És bármi üzenet?
Több mint három éve beszélgettünk utoljára Walter Katalinnal, amikor a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. élére került új vezetőként. Azóta, egészen pontosan 2021 januárjától, már a BKK vezérigazgatói teendőit látja el, és fejleszti a budapesti közlekedést. Többek között az eddigi tapasztalatairól, a folyamatban lévő fejlesztésekről, a várható új trolikról, villamosokról és buszokról, a digitális jegyek és az automaták kérdéséről, valamint a finanszírozásról, és annak hiányáról is megkérdeztük.
Ellentétes erők feszülnek egymásnak most az építőiparban, az energiaárak és az infláció eddig nem engedte, hogy az építőipari láncolat árat csökkentsen, a visszaeső kereslet, a kifutó beruházások várhatóan egy árverseny felé terelik a szereplőket minden szinten. Az állam pedig mind szabályozói, mind megrendelői oldalon elképesztő hatással van a szektorra. Izgalmas, kritikus, lehetőségekkel és kihívásokkal teli a helyzet, ami esélyt teremt arra, hogy egy kivételesen eredményes szakmai találkozó helyszíne legyen idén is az Építőipar 2023 konferenciánk. Mielőtt azonban személyesen is összegyűlne a szakma március 30-án, hogy megvitassa a prioritásokat, egy helyzetértékelő interjúban kérdeztük Scheer Sándort, a Market Építő Zrt. vezérigazgatóját és az esemény kiemelt partnerét, a Marketre és a piacra vonatkozó várakozásairól.
Elképesztő hullámvasúton ül az építőipar ma Magyarországon. A friss statisztikák még növekedést mutatnak (érthető módon), de már mindenki a sötétebb jövőt árazza. Új törvény is készül, az állam satufékez a beruházási oldalon, közben érkeznek a külföldi szereplők. Az energiahatékonysági felújítások ösztönzése azonban nemcsak az épületállománynak és a lakosság pénztárcájának lenne kifejezetten előnyös, de az építőipari szereplőknek is nagy segítséget jelentene, hogy az állami beruházások kifutásával legalább a lakossági piacon maradjanak még munkáik. Támogatások nélkül ugyanis borús helyzet vár hamarosan minden, az építőiparban érintett szereplőre, az energiaköltségek ugyanis nem engedik, hogy a termékek ára drasztikusan csökkenjen - még ha a kereskedelmi racionalitás ezt is diktálná -, ami nyilván nem tesz jót az így is visszaeső keresletnek. De mennyire sötétek azok a felhők? Mi vár 2023-ban az építőiparra? Arról, hogy milyen változásokra és piaci légkörre számíthat a lakosság, mennyire nehéz évre készülhetünk, és mit várhatnak a kereskedők vagy a gyártók, Járomi Juditot, a Baumit Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Új szakmai elismeréssel bővült idén a Property Investment Forum díjátadó ünnepsége. A Futureal-csoport által alapított Darida Pál-emlékdíj idén az év ingatlanfinanszírozási személyiségének szólt: az elismerést Salamon György, az Erste Bank Hungary Ingatlan Finanszírozás terület osztályvezetője kapta. A díj és a rendkívül nehéz idők kapcsán vele beszélgettünk. A szakértő a jelenlegi körülmények dacára is optimistán tekint az ingatlanpiacra és a legjobb projektek finanszírozási lehetőségeire. Az ingatlanfejlesztésekről, a finanszírozási kritériumokról, a zöld megfelelések súlyáról, a hozamkörnyezetről, valamint a jövőbeli várakozásokról is megkérdeztük az emlékdíj nyertesét.
A Covid miatt szinte mindenki temette a bevásárlóközpontokat. A kijárási tilalom jelentősen csökkentette a plázába járás élményét, miközben az online kereskedelem előre tört. Mégis azt mutatja a tapasztalat, hogy amikor már lehetett, az emberek gyorsan visszatértek a fizikai vásárlásokhoz, egyszerűen igényelték a shoppingolás, az étkezés vagy a mozi élményét. Most egy újabb viharfelhővel néz szembe a retail világa, a válságtól való félelem, az elszálló fogyasztói energiaköltségek és az infláció sokakat a kiadásaik visszaszorítására késztet. Ha pedig nincsenek vásárlók, akkor a kiskereskedelmi üzletek is rossz helyzetbe kerülnek, miközben őket is sújtja az energiaköltségek elszállása, vagy éppen a szállítási költségek emelkedése. Mit tehet egy ilyen helyzetben a bevásárlóközpont tulajdonosa? Hogyan tudja biztosítani, hogy ne a bérleti díj, az üzemeltetési költség vagy a közüzemi költségek kifizetése miatt menjenek tönkre az üzletek? Látszik már egyáltalán a forgalom visszaesése vagy még bátran költekeznek a magyarok? Többek között ezekről beszélgettünk a hazánk legkiterjedtebb kereskedelmi ingatlanportfóliójával rendelkező Indotek Group szakértőivel, Szauer Tamással a retail divíziójának vezetőjével, illetve a retail divízió sales igazgatójával, Simon Tamással.
Hetedik alkalommal mutatjuk be a hazai ingatlanpiac legfontosabb szereplőit, és idén 5 extra listával is készültünk. Az elmúlt 7 évben eddig 115-en szerepeltek a listán, az idei 50-ből pedig 18-an eddig minden alkalommal felkerültek. Idén 10 új szereplő is van! Jó lapozgatást és olvasgatást az összesen több mint 80 szereplő megismeréséhez.
Hosszú hónapok óta szólnak a hírek a régió legnagyobb ingatlanpiaci felvásárlásáról: a CPI Property Group többséget szerez az Immofinanz és az S Immo cégekben. Az előkészületek valójában már 2-3 éve tartanak, és még egyáltalán nincs vége a feladatlistának, a következő évekre nézve is bőven van tennivaló, a három, eddig különálló vállalat összekovácsolásában. Gereben Mátyást, a CPI Hungary országmenedzserét kérdeztük a felvásárlás hátteréről, a pénzügyi kilátásokról és az egész hazai és régiós ingatlanszektort érintő változásokról.
Lassul a lakáspiac, lassul az építőipar, az állami projektek egy jó része el sem kezdődik, és a lakásépítők többsége is komoly dilemmák előtt áll, miközben a válsághelyzet és az infláció minden nap nyomasztja az embereket és a pénztárcákat. Az építőiparral kapcsolatban mindenki arra kíváncsi, hogy vajon meg tud-e törni az árak emelkedése, és hogy vajon fenyegeti-e az ipart egy tömeges elbocsátás, ha a kieső projektek miatt mindenkinek kevesebb munkája lesz. Balázs Attilának, a Bayer Construct Zrt. elnök-vezérigazgatójának határozott víziója is van: a fejlesztői profit szűkül, az újlakás-árak pedig tudnak csökkenni. Még akkor is, ha egy évtizede nem láttunk erre példát. De hogyan? Erre is kerestük a választ.
Rendkívül izgalmas időszak előtt áll a hazai ingatlanpiac, lassan kezd kikristályosodni, hogy mely termékek lesznek a válság nagy nyertesei. A prémium kategóriás irodaházak úgy tűnik, hogy nem tudnak veszíteni a fényükből, míg az energetikailag nem hatékony épületek egyre több sebből kezdenek elvérezni. Az ingatlanbefektetők egyértelműen kivárásra játszanak, és a tranzakciószámnak az sem tesz jót, hogy nem tud találkozni egymással a vevői és eladói ár, illetve hozamszint. Egy múltbeli visszatekintés alapján ugrottunk neki a jövőbeli várakozásoknak Tuza Ritát és Zeller Gábort, a JLL tőkepiaci részleg igazgatóit kérdezve. A szakértők 50-100 bázispontos különbséget látnak most az ingatlanpiaci vevők és eladók hozamelvárásai között.
A hazai ingatlanpiac stabilitása érdekében most talán fontosabb mint valaha, hogy ne apadjanak ki a tranzakciók és fejlesztések mögött álló finanszírozások. Ugyanakkor a bankok is óvatosabbak, nem állnak most olyan kockázatosabb termékek mögé, amelyeknek a jövője bizonytalan. A szelektálás egyértelműen elindult, de a jó lokációban induló projektek, illetve a magas energiahatékonyságú ingatlaneszközök továbbra is stabil befektetési termékek. Németh Miklóssal, az OTP Bank Speciális Finanszírozási Igazgatóságának ügyvezetőjével beszélgettünk a bank ingatlanpiaccal kapcsolatos tevékenységéről, a finanszírozási szempontokról, valamint a beruházási tervekről.
Az elmúlt napok és hetek hitelpiaci eseményei és azok ingatlanpiacra gyakorolt hatásai kapcsán több, a hazai ingtalanpiacon mozgó üzleti szereplőt is megkérdeztünk, hogy mire számítanak a következő időszakban. Magyarországon már hónapok óta tart a kamatemelési ciklus, a múlt hét végi jegybanki bejelentés hatására pedig további jelentős emelkedés történt, illetve várható még. A hazai ingatlanfinanszírozási lehetőségeket mind vállalati, mind pedig a lakossági oldalról jelentősen befolyásolják ezek az események. A pontos hatások nehezen megjósolhatók, a lehetséges kimenetelek tekintetében célszerű tágabb kontextusba helyezni a kérdést, hogy mi várható az ingatlanpiacon finanszírozás tekintetében, ebben a részben a lakáspiacra fókuszálva. A szorongató kérdésre most Nagy Gergely, az OTP Csoport Budapesti Régió - ügyvezető igazgató-helyettese válaszolt.
Az elektromos autók térnyerésének nagy nyertesei között lehetnek a lítiumot kitermelő bányatársaságok. Befektetői... 
A Manna FM Valódi Nők című műsorának vendége volt Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjszakértője. A téma...
A társaságok KKV besorolásának (mikrovállalkozás, kisvállalkozás vagy középvállalkozás) helyes meghatározása... 
Egyelőre nem utal válsághelyzetre a GDP 73 százalékára duzzadt költségvetési hiány, de a további eladósodottsággal...
Bankmonitor lehozott egy cikket, hogy az új felújítási támogatásnál nagy a kockázat, hogy nem sikerül elérni...
A júniusban és júliusban induló feldolgozó üzemek támogatása pályázatokkal kapcsolatban megnéztük, hogy a nagyvállalatok... 
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
Egyre gyakoribb a megműveletlen szőlő a legjobb magyar borvidékeken.
Erről Csicsmann László egyetemi tanár beszélt a Portfolio Checklistben.
