Mi a következő lépés? - Ezek a lehetőségek állnak a nyugat-magyarországi régió vállalkozásai előtt

Tompa Krisztián, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a NiNa - Növekedési és Innovációs Akadémia - programot mutatta be, ami egy 2,5 hónapos, intenzív fejlesztőprogram, amely 7 workshopból és egy Demo Day-ből áll, és a hazai KKV-kat segíti digitális érettségük, innovációs képességük és nemzetközi versenyképességük növelésében, miközben AI-t és modern üzleti megoldásokat építenek be a mindennapi működésükbe.

Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde igazgatója előadásában emlékeztetett arra, hogy a BUX index történelmi mérföldkőhöz érve átlépte a 100 ezer pontos határt, ami 1991 óta százszoros növekedést jelent. A tőzsde nemcsak a nagyvállalatok, hanem a középvállalatok számára is számos előnyt kínál, köztük a kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket, üzleti bizalmat és a cégérték egyszerűbb meghatározását.

A 2016 óta működő középvállalati támogatási program keretében eddig 500 vállalatot mutattak be a BÉT 50 kiadványban, köztük számos Békés megyeit is, és az Xtend piacon már több mint 25 társaság jelent meg egyszerűbb feltételekkel. A tőzsdén keresztül akár 1-2 milliárd forintos tőkebevonás is lehetséges, ami jelentősen felgyorsíthatja a vállalatok növekedési terveit.

A „Vállalatvezetői kerekasztal – Fejlődés és helytállás 2025-ben” beszélgetés résztvevői Happ Olivér (HAPP Fuvarozó és Szállítmányozó), Pausits Imre (Verarbeiten Pausits) és Prohászka Andrea (TUTTI Élelmiszeripari Kft.) voltak, akik iparági kilátásokról, versenyhelyzetről, finanszírozásról és tőzsdei lehetőségekről osztották meg tapasztalataikat. A fogyasztói bizalom alacsony, a háztartások megfontoltan költenek, az alapanyagok drágulása és az árak kiszámíthatatlansága miatt a gyártók nagyobb készleteket tartanak, ami szűkülő profitmarzsokhoz vezet. Regionális kihívás a munkaerőhelyzet: sokan ingáznak Ausztriába, és az oktatási-felsőoktatási intézményekkel való együttműködés sem mindig halad gördülékenyen. A makrogazdasági környezetet a lassuló gazdasági teljesítmény és az emelkedő energiaárak nehezítik, ami további nyomást helyez a helyi cégekre.

A finanszírozás terén többen közép–hosszú távon a tőzsdére lépést mérlegelik, miközben párhuzamosan saját és pályázati forrásokból valósítanak meg fejlesztéseket. Hangsúlyozták, hogy a családi vállalati forma és a tőzsdei jelenlét nem zárja ki egymást – erre hazai és nemzetközi példák is vannak –, így 2025-ben a tudatos felkészülés és a rugalmasság lehet a növekedés kulcsa.

Pocsaji Zoltán, a Yettel Magyarország Business Marketing irodájának vezetője hangsúlyozta, hogy a fogyasztók után a kisvállalatoknak is teljes digitalizációs élményt kell nyújtani. Elmondta, hogy a Yettel az elmúlt négy évben mintegy 100 milliárd forintot fordított hálózatfejlesztésre, jelentősen nőtt a 4G kapacitás, és az 5G már a forgalom mintegy egynegyedét adja. A célcsoport az 5–50 főt foglalkoztató kkv-k, amelyek a magyar GDP közel felét és a foglalkoztatás 65 százalékát adják, miközben erősen volatilis környezetben kell rugalmasan alkalmazkodniuk. A Yettel célja, hogy a kkv-szegmens szolgáltatásfejlesztésében piacvezető legyen. Azt tanácslta a vállalkozóknak, hogy olyan szolgáltatót keressenek, ahol nem kell választaniuk a rugalmasság és a kedvező ár között, mert a kettő együtt is elérhető.

Vass Róbert, az OTP Bank dunántúli lakossági régióvezetője rámutatott, hogy a hazai vállalkozók mintegy harmada tartja fontosnak a felhőszolgáltatások, videokonferencia-eszközök, munkamenedzsment, könyvelés és CRM rendszerek digitalizációját. Az adatelemzési eszközök használata hasonló penetrációt mutat: a korai szakaszú cégek az európai és észak-amerikai középmezőnybe illeszkednek, a bejáratott vállalkozások pedig a hatodik helyen állnak; ezzel párhuzamosan a webshop-üzemeltetés fontosságát a magyar vállalkozók alacsonyabbra értékelik, és az e-mail marketinget is csak a kezdők 30,63 százaléka, illetve a legalább 3,5 éve működők 23,74 százaléka tartja fontosnak. Jellemző, hogy a korai fázisban lévő cégek nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a mesterséges intelligencia kulcsfontosságú lesz, miközben a magyar felnőtt lakosság mindössze 13,2 százaléka részesült vállalkozóvá válást segítő oktatásban (csökkenő trend), és a képzést kapók negyede egyetemen, ötöde középiskolában jutott ilyen ismeretekhez. A bankoknak kulcsszerepük van a vállalkozások támogatásában: a digitális megoldások bővítésével, az adminisztrációs terhek csökkentésével és valódi ügyfélélményt nyújtó termékek, szolgáltatások biztosításával.

A „Vállalkozásfejlesztés felső fokon – Mi a következő lépés?” című beszélgetésen, amelyen Bárdi Maja (SZTNH), Sepsey Barna (The Pitch/Exact Match) és Vass Róbert (OTP Bank) vett részt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar cégeknek erősíteniük kell digitális jelenlétüket, marketingtevékenységüket és a szellemi tulajdon védelmét. 2025-ben az adminisztrációs terhek csökkentését leginkább az AI‑alapú ügyfél- és dokumentumkezelés, az e‑számlázáshoz és a NAV Online Számlához kapcsolt automatizált munkafolyamatok, valamint a CRM‑ekbe és ügyfélszolgálati rendszerekbe épülő „copilotok” támogatják, amelyek a szolgáltatás minőségét és a termékek eladhatóságát is javítják. A személyre szabott szolgáltatásokat ma első‑ és nulladik‑féltől származó adatokra épített szegmentáció, AI‑vezérelt ajánlórendszerek és marketing‑automatizmusok segítik, miközben a hozzájárulás‑kezelésre és a mérésre is kötelező figyelni.

A brandépítésnél a rövid videós tartalmak, az alkotói együttműködések és a felhasználói tartalmak hatékonyak, az innovációk védelmét pedig időben beadott védjegy‑ és szabadalmi bejelentésekkel, valamint az uniós egységes szabadalom és az Egységes Szabadalmi Bíróság lehetőségeinek kihasználásával érdemes megerősíteni, SZTNH‑ és EU‑szintű online ügyintézéssel. A régiós cégek versenyképessége célzott online eléréssel, adatvezérelt árazással és ügyfélélmény‑méréssel növelhető, amelyhez hazai finanszírozási és garanciaprogramok is kedvező feltételeket biztosítanak. A védjegyoltalmak kiegészítő fedezetként is szolgálhatnak a banki ügyintézésében, akár a hitelfelvételnél is: a bankok szívesen finanszírozzák a jó projekteket.

A „Versenyelőny az energiafelhasználásban” előadást Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője tartotta, a zöldenergia‑felhasználás üzleti előnyeire fókuszálva. Elmondta, hogy 1–2 évre szóló zöld igazolással akár 100%‑os zöldítés is elérhető, ráadásul az energia és a származási garancia egy kézből beszerezhető. Az ügyfeleknek nem keletkezik üzemeltetési feladatuk vagy finanszírozási költségük, így egyszerűen és kiszámíthatóan javíthatják energiafelhasználásuk fenntarthatóságát.

A „Vagyonkezelés különleges esetekben” című kerekasztalt Mézes-Lendvai Dorottya, a Coreheed Consulting szakmai vezetője moderálta. A beszélgetésen Illés István, az Apelso Trust partnere és igazgatósági tagja, valamint Nagy Attila, a HOLD Alapkezelő vezető online és senior vagyonkezelője vett részt. A résztvevők rámutattak, hogy a vállalkozásokat gyakran felkészületlenül éri a vezetés átadása, ami miatt sok cég 1–2 éven belül csődbe jut.

A szakértők szerint elengedhetetlen a tudatos felkészülés és az elérhető eszköztár ismerete a hosszú távú családi vagyontervezés és a generációváltás folyamatában. Hangsúlyozták, hogy a vagyonkezelőknek világos, helyzetérzékeny üzeneteket kell közvetíteniük, mert a generációk között jelentős különbségek mutatkoznak a pénzügyi attitűdökben. Kiemelték továbbá az élethelyzet-alapú megközelítés és az egyedi, testre szabott megoldások fontosságát a vagyonkezelési stratégiák kialakításában, előfordul, hogy mentorként kell belépni egy család speciális élethelyzetébe.

A Generatív AI ma és holnap című előadásban Kiss Gergely, az Attrecto elnöke arra biztatta a vállalkozókat, hogy világos AI‑stratégiát alkossanak, kommunikálják azt következetesen, és a jövőre rugalmasan, nem merev tervezéssel tekintsenek. Hangsúlyozta a POC és pilot projektek szerepét a fókuszok gyors validálásában, valamint a humán–AI kollaboráció tudatos támogatását és a csapat rendszeres oktatását. Kiemelte, hogy a tudás és az adat lesz a legfontosabb erőforrás, ezért érdemes kíváncsinak maradni, kipróbálni az új eszközöket, és az élethosszig tartó tanulást alapértékké tenni. Felhívta a figyelmet a saját és a közösség mentális egészségének védelmére, valamint arra a felelősségre, amelyet a megszerzett tudás és lehetőségek jelentenek: tanítsunk, oktassunk, és mutassunk példát.

A konferencia záró panelbeszélgetésén Falcsik István, az RSM Hungary ügyvédje a globálpolitikai-gazdasági összefüggésekről, a vámokról és a külföldi piacszerzésről beszélt. Kiemelte, hogy az EU vámunióján belül egyetlen tagállam sem köthet különmegállapodásokat, és önálló különvám bevezetésére sincs lehetőség. Hozzátette, hogy a kereskedelempolitikai és szankciós intézkedések jelentősen nehezítik a vámügyi helyzetet. A „Donald Trump-i” vámokkal együtt kell élni és tervezni, ezért célszerű megvizsgálni, milyen vámtechnológiák és -technikák alkalmazhatók a kockázatok mérséklésére - tette hozzá.

Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ