• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 395
Összeomlott a kormány Európa legerősebb országában, feszült küzdelem jön – Mire számíthatunk?

Összeomlott a kormány Európa legerősebb országában, feszült küzdelem jön – Mire számíthatunk?

Február 23-án előrehozott választások jönnek az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban, miután szétesett Olaf Scholz hármas koalíciója. A jelenlegi felmérések szerint nagy eséllyel visszatérhet a hatalom csúcsára Angela Merkel pártja, a konzervatív CDU, egy a Merkel-érával kritikus jelölttel, Friedrich Merzcel az élen. A szélsőjobboldali AfD előretörésével azonban a hagyományos pártok annyira meggyengültek, hogy újra hármas koalíció jöhet, és a három pártból kettő szinte bizonyosan a nemrég véget ért közlekedésilámpa-koalícióból csatlakozhat a konzervatív erő mellé.

Brutálisan végeztek két ellenzékivel, elszabadult a pokol a hatalmas gázkincsen ülő országban

Brutálisan végeztek két ellenzékivel, elszabadult a pokol a hatalmas gázkincsen ülő országban

Elszabadult a káosz a kelet-afrikai Mozambikban, a világ egyik legszegényebb országában, miután az ellenzék a választások elcsalásával vádolta meg a lassan fél évszázada hatalmon lévő kormánypártot. A rendőrség erőszakosan igyekszik leverni a választások után kitört ellenzéki tüntetéseket, ismeretlen fegyveresek pedig meggyilkolták a legnépszerűbb ellenzéki elnökjelölt két munkatársát. Az elnökjelölt a fenyegetések hatására elmenekült az országból. Eközben Mozambik északi részén évek óta tart a dzsihádista felkelés, emiatt bele sem tudnak kezdeni az ott a föld alatt rejlő hatalmas földgázvagyon kitermelésébe, amelyre már több nyugati nagy cég is bejelentkezett.

A lehető legrosszabb pillanatban tört ki a káosz az EU vezető hatalmában – Trump győzelme után újabb pofont kaphat Európa?

A lehető legrosszabb pillanatban tört ki a káosz az EU vezető hatalmában – Trump győzelme után újabb pofont kaphat Európa?

Néhány órával azután, hogy egyértelművé vált Donald Trump elnökválasztási győzelme, az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban is földcsuszamlásszerű változások indultak el: a hármas kormánykoalíció legkisebb pártja kilépett az együttműködésből, Olaf Scholz kancellár pedig bejelentette, bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, ami szinte biztos út az előrehozott választásokig. Bár a kancellár ragaszkodik egy január közepi bizalmi szavazáshoz, ami márciusi választásokat vetít előre, a legnagyobb ellenzéki erő kancellárjelöltje, Friedrich Merz mihamarabbi választásokat követel. Eközben a kisebbségbe szorult Scholznak el kellene fogadtatnia a költségvetést a Bundestaggal, amihez Merz támogatását kéri, aki viszont ennek feltételéül a választás lehetséges legkorábbi megtartását szabta feltételül. Egyelőre patthelyzet alakult ki tehát Németországban, miközben Trump győzelmével Európának arra kell készülnie, hogy az Egyesült Államok érdeklődése jelentősen csökkenni fog az öreg kontinens és a keleti végein dúló háború iránt.

Kisebb kataklizmára készül az EU vezető hatalma, pedig lehet, hogy éppen a katasztrófa-forgatókönyvvel járna jól

Kisebb kataklizmára készül az EU vezető hatalma, pedig lehet, hogy éppen a katasztrófa-forgatókönyvvel járna jól

Feszülten figyeli Németország, milyen eredmény születik a november 5-én esedékes amerikai elnökválasztáson. Elsőre úgy tűnik, szinte minden szempontból Kamala Harris győzelme lenne üdvös az Európai Unió vezető gazdasági és politikai hatalma számára, de vannak olyan megfontolások is, amelyek szerint Donald Trump győzelmével olyan irányváltásra kényszerülne Németország, amely hosszabb távon a javára szolgálna.

Hatalmas geopolitikai összecsapás középpontjába került a kaukázusi ország a botrányokkal övezett választás után – Mégis mi történik Grúziában?

Hatalmas geopolitikai összecsapás középpontjába került a kaukázusi ország a botrányokkal övezett választás után – Mégis mi történik Grúziában?

A Kaukázus térségében fekvő 3,7 milliós országban, Grúziában (Georgia) szombaton választásokat tartottak, melynek során a sokak által oroszbarátnak tartott kormánypárt, a Grúz Álom a hivatalos eredmények szerint abszolút többséget szerzett. A széttöredezett ellenzék azonban vitatja a végeredményt, elcsalt választásról beszélve. Vajon mi zajlik abban az országban, amely 2008-ban még rövid háborút vívott Oroszországgal, most pedig mintha egyre közelebb kerülne Moszkvához?

Több mint százéves technológia forradalmasíthatja az autózást? – Elfeledett találmány nyithat utat a jövő gépkocsija felé

Több mint százéves technológia forradalmasíthatja az autózást? – Elfeledett találmány nyithat utat a jövő gépkocsija felé

Az európai energiapiaci innovátorok éves seregszemléje, az idén Barcelonában megrendezett The Business Booster (TBB) keretében a helyi Forma–1-es versenypályán mutatkozott be a szlovéniai autóipari start-up, az Elaphe, amely egy már több mint egy évszázada kifejlesztett, de azóta nagyrészt elfeledett technológiával teremtené meg az elektromos autók új generációját, az úgynevezett kerékagymotorral hajtott autókat. A kerékbe épített motorok számos előnnyel járnak, ugyanakkor van még néhány technológiailag megoldandó feladat, hogy az ilyen járművek szélesebb körben is elterjedhessenek.

Egyre inkább alulmarad Európa Amerikával és Kínával szemben, miközben nagyra törő célokat kell teljesítenie – Ez lehet a változás útja?

Egyre inkább alulmarad Európa Amerikával és Kínával szemben, miközben nagyra törő célokat kell teljesítenie – Ez lehet a változás útja?

Idén Barcelonában rendezték meg október 16-án és 17-én a zöld energia innovátorainak nemzetközi seregszemléjét, a The Business Boostert (TBB), ahol mintegy 150 vállalat képviseltette magát. Elsősorban olyan startupok, amelyek az energiatermelés- és tárolásban, az akkumulátorfejlesztésben, az elektromos autózásban, a hulladék-újrahasznosításban vagy éppen az ingatlanok és a közösségi közlekedés fenntarthatóbbá tételében rendelkeznek innovációkkal. A Portfolio idén is ott volt az eseményen.

Egy teljes országot bekebelezne Vlagyimir Putyin, és még hadseregre sincs szüksége hozzá

Egy teljes országot bekebelezne Vlagyimir Putyin, és még hadseregre sincs szüksége hozzá

Október 20-án sorsdöntő választást tartanak az Ukrajna és Románia között elhelyezkedő Moldovában: nemcsak arról döntenek a választók, hogy maradjon-e a nyugatos politikát képviselő államfő, Maia Sandu, hanem népszavazás lesz az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében is. Az egykori szovjet tagköztársaságot azonban Oroszország továbbra is saját befolyási övezetének tekinti, és semmitől nem riad vissza a demokratikus választások befolyásolására. Döntő geopolitikai ütközetre lehet tehát számítani, amelyen a 2,5 milliós országnak a Nyugat és Oroszország között kell választania.

Újabb háborús konfliktus rémképe fenyeget – A tűzzel játszanak a világ egyik legfontosabb útvonalán

Újabb háborús konfliktus rémképe fenyeget – A tűzzel játszanak a világ egyik legfontosabb útvonalán

Új, országok közötti konfliktus van kibontakozóban az amúgy is véres konfliktusokkal terhelt, „Afrika szarvának” nevezett régióban. A térség stratégiai fontosságú, ugyanis itt található az Ádeni-öböl, amely a Vörös-tenger bejáratát képezi, amely pedig a világ egyik legjelentősebb kereskedelmi útvonala. Az itt tengerparttal nem rendelkező ország, Etiópia maga is szeretne hozzáférést a nemzetközi vizekhez, ezért egyetértési megállapodást kötött a Szomáliából kiszakadt, és de facto önállóan műlödő Szomálifölddel egy tengerparti rész kibérléséről, cserébe pedig a hivatalos függetlenséggel nem rendelkező szakadár régió elismerését helyezte kilátásba. Szomália számára elfogadhatatlan a lépés, ahogy Egyiptom számára is, amely egy nílusi gát miatt van rossz viszonyban Etiópiával. Szomália és Egyiptom ezért katonai megállapodást kötött, melynek keretében utóbbi fegyvereket szállít az Afrika szarvánál lévő országnak, ami újabb fegyveres konfliktus rémképét idézi fel.

Elbukni látszik az egyedülálló demokratikus kísérlet: most jön a kegyelemdöfés

Elbukni látszik az egyedülálló demokratikus kísérlet: most jön a kegyelemdöfés

Az „arab tavaszt” követően az arab világ demokratizálódásának nagy reménysége volt az észak-afrikai, csaknem 12 milliós ország, Tunézia, ahol a 2010-es évek közepén rövid időre valóban létre tudott jönni egyfajta – igaz, ingatag – plurális demokrácia. Az igazi népképviseleti hagyományok hiánya és a megoldhatatlannak tűnő gazdasági problémák azonban kikezdték a rendszert, és 2019-ben nagy erővel tört be egy addig a politikán kívüli szereplő, Kaisz Szaíd. Az új elnök rövid időn belül belekezdett a jogállami vívmányok leépítésébe, és mostanra autoriter hatalmat épített ki. Vasárnap elnökválasztást tartanak Tunéziában, ahol Szaíd és egy áljelölt mellett egyetlen valódi kihívó indul, akit azonban pár héttel a voksolás előtt börtönbe vetettek. Nagyon úgy tűnik ezért, hogy a választás csak színjáték lesz, melynek célja Szaíd tekintélyuralmi rendszerének népi legitimálása.

A háború, amelyben Oroszország és Ukrajna egy oldalon áll

A háború, amelyben Oroszország és Ukrajna egy oldalon áll

Immár csaknem másfél éve tart a véres szudáni polgárháború a hadsereg és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) nevű paramilitáris alakulat között, és egyelőre nem látszik a vége. A hadsereg néhány napja támadásba kezdett az RSF kezén lévő főváros, Kartúm ellen, de hogy ez fordulatot hozhat-e a konfliktusban, erősen kérdéses. Eközben az erőforrásokban gazdag és a stratégiai fontosságú Vörös-tengernél hosszú partvonallal rendelkező Szudánban vívott polgárháború nemzetközi geopolitikai küzdelemmé alakult át, amelyben meglepő módon egy oldalra került Oroszország és Ukrajna.

Hatalmasat tarolt a szélsőjobb Ausztriában – Történelmi fordulat jön nyugati szomszédunknál?

Hatalmasat tarolt a szélsőjobb Ausztriában – Történelmi fordulat jön nyugati szomszédunknál?

A vasárnapi ausztriai parlamenti választásokon első helyre futott be a radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), amely története első győzelmét szerezte meg. A 37 éve kormányon lévő Osztrák Néppárt (ÖVP) hatalmas vereséget szenvedett, és öt év alatt szavazói egyharmadát elveszítve csak második lett. Az ötpárti parlamentben (Nationalrat) a két pártnak meglenne az abszolút többsége, így valószínűnek tűnik egy kétpárti jobboldali koalíció, ugyanakkor ez előtt még számos akadály áll. Akár hosszú koalíciós tárgyalási időszak elé is nézhet Ausztria, de az biztos, hogy a pártszerkezet alapvetően megváltozott.

Történelmet írhat Orbán Viktor szövetségese, Moszkva-barát fordulat jöhet nyugati szomszédunknál

Történelmet írhat Orbán Viktor szövetségese, Moszkva-barát fordulat jöhet nyugati szomszédunknál

Vasárnap tartják az osztrák parlamenti választásokat, amelyen története során először a dobogó első helyén végezhet a sokak által szélsőjobboldalinak nevezett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A közvélemény-kutatásokban szorosan mögötte áll a jelenleg is a kormány fő erejét adó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), amely koalícióra lépni ugyan hajlandó lenne a tőle jobbra álló párttal, de csak akkor, ha nem annak első embere, Herbert Kickl lesz a kancellár. Könnyen lehet azonban, hogy az FPÖ-ellenes protestszavazatok az ÖVP-t repítik az első helyre: ebben az esetben legnagyobb valószínűséggel a két párt koalícióban kormányozhat majd, néppárti vezetéssel. Jelen pillanatban e két párt koalíciója tűnik a legvalószínűbbnek, ami az jelenti, hogy az Oroszországgal jó viszonyt ápoló FPÖ kormányra kerülése révén oroszbarátabb irányba tolódik el Ausztria.

Összeomlás előtt az EU vezető hatalmának kormánya? – A jelek nagyon egy irányba mutatnak

Összeomlás előtt az EU vezető hatalmának kormánya? – A jelek nagyon egy irányba mutatnak

Bár Olaf Scholz kormányának vezető ereje, az SPD első helyen végzett a párt fő bástyájának számító Brandenburg tartományban a vasárnapi választáson, két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberális FDP nem jutott be a helyi parlamentbe, utóbbi még az 1 százalékot sem érte el. Miközben úgy tűnt, Scholz 2025-ös kancellárjelölti reményei nem foszlottak szét, koalíciós partnerei körében pánik tört ki. A Zöldek teljes vezetése szerdán bejelentette lemondását, az FDP egyes politikusai pedig a kormánykoalícióból való kilépést fontolgatják. Vajon fönnmarad-e Scholz kormánya a 2025. szeptember 28-án esedékes általános választásokig, vagy ki tudnak még tartani a következő egy évben?

Hatalmas pofonba szaladhat bele Olaf Scholz, a szélsőjobb már dörzsöli a tenyerét

Hatalmas pofonba szaladhat bele Olaf Scholz, a szélsőjobb már dörzsöli a tenyerét

Vasárnap a Berlint körülölelő német tartományban, Brandenburgban tartanak tartományi választást. Három hete Türingiában a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) először szerzett győzelmet tartományi választáson, egy másik keletnémet tartományban, Szászországban pedig éppen csak lemaradt a dobogó első helyéről. Brandenburg Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD egyik legerősebb bástyája volt, de az AfD nagy eséllyel megverheti őket a mostani választáson. Egy második hely súlyos pofon lenne Scholznak, és akár 2025-ös kancellárjelölti esélyeit is lenullázhatja.

Oroszország előszobájában kopogtatott az EU vezető hatalma, és kérdés nélkül ajtót nyitottak neki

Oroszország előszobájában kopogtatott az EU vezető hatalma, és kérdés nélkül ajtót nyitottak neki

Olaf Scholz német kancellár a napokban Közép-Ázsiában tett látogatást, amely térséget Oroszország még mindig a saját befolyási övezetének tekinti. Németország több kőolajat szeretne venni a régió vezető országától, Kazahsztántól, és más területeken is megvetné a lábát a sztyeppei országban. Eközben Üzbegisztánnal migrációs megállapodás született, amely Németország egyik fontos problémájára adhat részleges megoldást.

Kicsoda Friedrich Merz, aki Németország következő kancellárja lehet?

Kicsoda Friedrich Merz, aki Németország következő kancellárja lehet?

Kedden Friedrich Merz, a CDU, illetve Markus Söder, a bajor CSU elnöke együtt jelentették be, hogy Merz lesz a pártszövetség kancellárjelöltje a 2025 szeptemberében esedékes Bundestag-választásokon. A kancellárjelölt a hosszú Merkel-éra után vette át a CDU vezetését, és több tekintetben is szembefordult a párt Angela Merkel által vitt irányvonalával. De ki is Friedrich Merz, akinek a jelenlegi számok alapján nagy esélye van arra, hogy Németország kancellárja legyen?

Kutyákat és macskákat esznek egy amerikai kisvárosban? – Így lett egy alaptalan pletykából Trump kampányának fontos ütőkártyája

Kutyákat és macskákat esznek egy amerikai kisvárosban? – Így lett egy alaptalan pletykából Trump kampányának fontos ütőkártyája

Az amerikai elnökválasztási kampány egyik fő témája lett egy amerikai kisváros, az ohiói Springfield, ahol a Haitiből származó bevándorlók a szóbeszédek szerint megeszik a helyi lakosok kutyáit és macskáit, valamint a városi parkokban tanyázó vadkacsákat és vadludakat. A közösségi médiában terjedő pletykákat előbb J. D. Vance republikánus  alelnökjelölt, majd a múlt keddi elnökjelölti vitában Donald Trump elnökjelölt is felkapta. De tényleg van alapja annak, hogy háziállatokat esznek a springfieldi haiti közösség tagjai? Nagyon úgy néz ki, hogy nincs.

Záródó határok, marakodó pártok, erősödő szélsőjobb – Mégis mi történik Németországban?

Záródó határok, marakodó pártok, erősödő szélsőjobb – Mégis mi történik Németországban?

Erőteljesen kezdődött az új, a jövő szeptemberben esedékes Bundestag-választások előtti utolsó politikai szezon Németországban. A bevándorlás kérdése szinte mindent ural, és a migráció szigorítása most már szinte közmegegyezésnek számít a pártok között. Ám míg az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció óvatosabban szigorítana, a vezető ellenzéki erő, a CDU/CSU keményebben lépne fel a migránsok ellen: mindenkit visszafordítana a határról. A kormány lépett is: hétfőn határellenőrzést vezetett be a schengeni szárazföldi határokon, amivel kivívta néhány szomszédos ország rosszallását.

Orbán Viktor szövetségese lehet a királycsináló Európa egyik legerősebb hatalmában

Orbán Viktor szövetségese lehet a királycsináló Európa egyik legerősebb hatalmában

Emmanuel Macron francia elnöknek csaknem két hónappal a nemzetgyűlési választások után sikerült kineveznie az új miniszterelnököt. A francia V. Köztársaság történetében ez a leghosszabb ilyen periódus, ugyanis a többségi választási rendszer a legnagyobb erőnek kedvez, mostanra viszont kialakult három, nagyjából egyenlő nagyságú tömb, amelyek egyike sem (volt) képes abszolút többséget szerezni. Macron kinevezettje a volt uniós biztos, majd Brexit-főtárgyaló Michel Barnier, a negyedik politikai tábor, a jobbközép Köztársaságiak politikusa. A piacpárti gazdaságpolitikát követő, mérsékelten bevándorlásellenes Barnier mögé – úgy látszik – hallgatólagosan felsorakozik a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés is, amely az Európai Parlamentben egy frakcióban ül a Fidesszel. Bár a nemzetgyűlési választásokon csak a harmadik helyen végzett, Le Pen pártja most mégis királycsináló lehet.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A háttérben nagyon érdekes orosz-amerikai alku kezd kibontakozni, és ez Magyarországot is érintheti
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility