• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 363
Történelmet írhat Orbán Viktor szövetségese, Moszkva-barát fordulat jöhet nyugati szomszédunknál

Történelmet írhat Orbán Viktor szövetségese, Moszkva-barát fordulat jöhet nyugati szomszédunknál

Vasárnap tartják az osztrák parlamenti választásokat, amelyen története során először a dobogó első helyén végezhet a sokak által szélsőjobboldalinak nevezett Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A közvélemény-kutatásokban szorosan mögötte áll a jelenleg is a kormány fő erejét adó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP), amely koalícióra lépni ugyan hajlandó lenne a tőle jobbra álló párttal, de csak akkor, ha nem annak első embere, Herbert Kickl lesz a kancellár. Könnyen lehet azonban, hogy az FPÖ-ellenes protestszavazatok az ÖVP-t repítik az első helyre: ebben az esetben legnagyobb valószínűséggel a két párt koalícióban kormányozhat majd, néppárti vezetéssel. Jelen pillanatban e két párt koalíciója tűnik a legvalószínűbbnek, ami az jelenti, hogy az Oroszországgal jó viszonyt ápoló FPÖ kormányra kerülése révén oroszbarátabb irányba tolódik el Ausztria.

Összeomlás előtt az EU vezető hatalmának kormánya? – A jelek nagyon egy irányba mutatnak

Összeomlás előtt az EU vezető hatalmának kormánya? – A jelek nagyon egy irányba mutatnak

Bár Olaf Scholz kormányának vezető ereje, az SPD első helyen végzett a párt fő bástyájának számító Brandenburg tartományban a vasárnapi választáson, két koalíciós partnere, a Zöldek és a liberális FDP nem jutott be a helyi parlamentbe, utóbbi még az 1 százalékot sem érte el. Miközben úgy tűnt, Scholz 2025-ös kancellárjelölti reményei nem foszlottak szét, koalíciós partnerei körében pánik tört ki. A Zöldek teljes vezetése szerdán bejelentette lemondását, az FDP egyes politikusai pedig a kormánykoalícióból való kilépést fontolgatják. Vajon fönnmarad-e Scholz kormánya a 2025. szeptember 28-án esedékes általános választásokig, vagy ki tudnak még tartani a következő egy évben?

Hatalmas pofonba szaladhat bele Olaf Scholz, a szélsőjobb már dörzsöli a tenyerét

Hatalmas pofonba szaladhat bele Olaf Scholz, a szélsőjobb már dörzsöli a tenyerét

Vasárnap a Berlint körülölelő német tartományban, Brandenburgban tartanak tartományi választást. Három hete Türingiában a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) először szerzett győzelmet tartományi választáson, egy másik keletnémet tartományban, Szászországban pedig éppen csak lemaradt a dobogó első helyéről. Brandenburg Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD egyik legerősebb bástyája volt, de az AfD nagy eséllyel megverheti őket a mostani választáson. Egy második hely súlyos pofon lenne Scholznak, és akár 2025-ös kancellárjelölti esélyeit is lenullázhatja.

Oroszország előszobájában kopogtatott az EU vezető hatalma, és kérdés nélkül ajtót nyitottak neki

Oroszország előszobájában kopogtatott az EU vezető hatalma, és kérdés nélkül ajtót nyitottak neki

Olaf Scholz német kancellár a napokban Közép-Ázsiában tett látogatást, amely térséget Oroszország még mindig a saját befolyási övezetének tekinti. Németország több kőolajat szeretne venni a régió vezető országától, Kazahsztántól, és más területeken is megvetné a lábát a sztyeppei országban. Eközben Üzbegisztánnal migrációs megállapodás született, amely Németország egyik fontos problémájára adhat részleges megoldást.

Kicsoda Friedrich Merz, aki Németország következő kancellárja lehet?

Kicsoda Friedrich Merz, aki Németország következő kancellárja lehet?

Kedden Friedrich Merz, a CDU, illetve Markus Söder, a bajor CSU elnöke együtt jelentették be, hogy Merz lesz a pártszövetség kancellárjelöltje a 2025 szeptemberében esedékes Bundestag-választásokon. A kancellárjelölt a hosszú Merkel-éra után vette át a CDU vezetését, és több tekintetben is szembefordult a párt Angela Merkel által vitt irányvonalával. De ki is Friedrich Merz, akinek a jelenlegi számok alapján nagy esélye van arra, hogy Németország kancellárja legyen?

Kutyákat és macskákat esznek egy amerikai kisvárosban? – Így lett egy alaptalan pletykából Trump kampányának fontos ütőkártyája

Kutyákat és macskákat esznek egy amerikai kisvárosban? – Így lett egy alaptalan pletykából Trump kampányának fontos ütőkártyája

Az amerikai elnökválasztási kampány egyik fő témája lett egy amerikai kisváros, az ohiói Springfield, ahol a Haitiből származó bevándorlók a szóbeszédek szerint megeszik a helyi lakosok kutyáit és macskáit, valamint a városi parkokban tanyázó vadkacsákat és vadludakat. A közösségi médiában terjedő pletykákat előbb J. D. Vance republikánus  alelnökjelölt, majd a múlt keddi elnökjelölti vitában Donald Trump elnökjelölt is felkapta. De tényleg van alapja annak, hogy háziállatokat esznek a springfieldi haiti közösség tagjai? Nagyon úgy néz ki, hogy nincs.

Záródó határok, marakodó pártok, erősödő szélsőjobb – Mégis mi történik Németországban?

Záródó határok, marakodó pártok, erősödő szélsőjobb – Mégis mi történik Németországban?

Erőteljesen kezdődött az új, a jövő szeptemberben esedékes Bundestag-választások előtti utolsó politikai szezon Németországban. A bevándorlás kérdése szinte mindent ural, és a migráció szigorítása most már szinte közmegegyezésnek számít a pártok között. Ám míg az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció óvatosabban szigorítana, a vezető ellenzéki erő, a CDU/CSU keményebben lépne fel a migránsok ellen: mindenkit visszafordítana a határról. A kormány lépett is: hétfőn határellenőrzést vezetett be a schengeni szárazföldi határokon, amivel kivívta néhány szomszédos ország rosszallását.

Orbán Viktor szövetségese lehet a királycsináló Európa egyik legerősebb hatalmában

Orbán Viktor szövetségese lehet a királycsináló Európa egyik legerősebb hatalmában

Emmanuel Macron francia elnöknek csaknem két hónappal a nemzetgyűlési választások után sikerült kineveznie az új miniszterelnököt. A francia V. Köztársaság történetében ez a leghosszabb ilyen periódus, ugyanis a többségi választási rendszer a legnagyobb erőnek kedvez, mostanra viszont kialakult három, nagyjából egyenlő nagyságú tömb, amelyek egyike sem (volt) képes abszolút többséget szerezni. Macron kinevezettje a volt uniós biztos, majd Brexit-főtárgyaló Michel Barnier, a negyedik politikai tábor, a jobbközép Köztársaságiak politikusa. A piacpárti gazdaságpolitikát követő, mérsékelten bevándorlásellenes Barnier mögé – úgy látszik – hallgatólagosan felsorakozik a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés is, amely az Európai Parlamentben egy frakcióban ül a Fidesszel. Bár a nemzetgyűlési választásokon csak a harmadik helyen végzett, Le Pen pártja most mégis királycsináló lehet.

Európa egyik legelzártabb hegyvidékén évszázadokig virágzott a vérbosszú szokása – Még ma sem haltak ki teljesen az ősi törvények

Európa egyik legelzártabb hegyvidékén évszázadokig virágzott a vérbosszú szokása – Még ma sem haltak ki teljesen az ősi törvények

Bár a vérbosszú intézménye világszerte visszaszorulóban van, még Európában is vannak olyan területek, ahol nem halt ki teljesen ez a szokás. Észak-Albánia hegyvidékeiben még ma is több száz család lehet érintett a vendettában, habár a jelenséget a kommunista diktatúra idején jelentősen sikerült visszaszorítani. A világhírű albán író, a júliusban meghalt Ismail Kadare Kettétört április című regényében állított emléket a vérbosszúnak egy gyilkossá vált fiatal férfi tragikus történetén keresztül.

Vége a Macron-korszaknak? – Egyre több jel utal arra, hogy idő előtt távozhat a francia elnök

Vége a Macron-korszaknak? – Egyre több jel utal arra, hogy idő előtt távozhat a francia elnök

Emmanuel Macron egyik közeli szövetségese, Édouard Philippe volt miniszterelnök kedden bejelentette, hogy 2027-ben elindul az elnökségért, de akár már egy előrehozott elnökválasztáson készen állna megküzdeni az államfői posztért. Philippe bejelentése azt is jelezheti, hogy arra számít, Macron nem tölti ki második ciklusát, és hamarosan akár le is mondhat hivataláról. A francia elnök a nyári törvényhozási választások kiírásával lehetetlen helyzetbe lavírozta magát: olyan Nemzetgyűlés jött létre, amelyben egyik nagy erőnek sincs meg a többsége, így Macron már hetek óta nem tud kinevezni új miniszterelnököt és kormányt. Valóban az államfő lemondása lenne a politikai patthelyzet megoldása?

A második világháború óta nem történt ilyen Németországban – Komoly vesszőfutás vár Olaf Scholz kormányára

A második világháború óta nem történt ilyen Németországban – Komoly vesszőfutás vár Olaf Scholz kormányára

Németország két tartományában választottak vasárnap új tartományi parlamentet, mindkét tartomány a volt NDK területén található: Türingia és Szászország. Ezek a tartományok már eddig is a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) bástyáinak számítottak, de most minden korábbinál jobb eredményt ért el a párt. Türingia a második világháború óta az első tartomány, ahol a szélsőjobb győzelmet tudott aratni, és Szászországban sem sokkal maradt le a dobogó második fokáról. A többi párt azonban kizárta a koalíciókötést az AfD-vel, így a tartományok vezetését nincs esélyük megszerezni, viszont nagyon furcsa koalíciók jöhetnek a jobbközép CDU és a radikális baloldali BSW közreműködésével. Az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció három pártja súlyosan leszerepelt, ami miatt komoly vesszőfutás várhat a kormányra a következő Bundestag-választásokig hátralévő alig több mint egy évben.

Tartós politikai káosz elé nézhet az EU második legerősebb hatalma, egyelőre nem látszik a kiút

Tartós politikai káosz elé nézhet az EU második legerősebb hatalma, egyelőre nem látszik a kiút

Továbbra is tart a káosz Franciaországban, amelyet Emmanuel Macron elnök a nyári rendkívüli törvényhozási választások kiírásával idézett elő. A Nemzetgyűlésben három nagy erő áll egymással szemben, amely egyikének sincs meg az abszolút többsége, így egyelőre kilátástalannak tűnik egy koalíciós kormány létrehozása. Az ország akár hosszan tartó politikai káoszba is süllyedhet, miközben legalább a 2025-ös költségvetést záros határidőn belül el kellene fogadni.

Brutális terrormerénylet rázta meg Németországot, hatalmas nyomás nehezedik Olaf Scholz kormányára

Brutális terrormerénylet rázta meg Németországot, hatalmas nyomás nehezedik Olaf Scholz kormányára

Súlyos terrormerénylet rázta meg Németországot: pénteken egy az Iszlám Államnak hűséget esküdött szír bevándorló késével három embert megölt, nyolcat pedig megsebesített az északnyugati Solingen városában. A tragédia ismét felélesztette a bevándorlás korlátozásáról szóló vitákat, az ellenzéki konzervatív CDU sokkal szigorúbb szabályokat követel. A történtek politikai nyertese azonban a szélsőjobboldali AfD lehet, amelyet a vasárnap tartandó szászországi és türingiai tartományi választásokon már így is az első helyre várnak.

Szép lassan használhatatlan lesz a vasúthálózat Európa legerősebb országában – Mégis mi történik?

Szép lassan használhatatlan lesz a vasúthálózat Európa legerősebb országában – Mégis mi történik?

Állandóan késő vonatok, rossz állapotú vasúti pálya, folyton meghibásodó váltók, kevés alkalmazott, ideges utasok – ezúttal nem a MÁV-ról van szó, hanem a német állami vasúttársaságról, a Deutsche Bahnról (DB). Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában egyre nagyobb problémát jelent a vasúti közlekedés megbízhatatlansága, miközben nincs elég pénz a szükséges fejlesztésekre és a megfelelő számú munkaerőre – sőt, újabban leépítéseket is terveznek. Bár a Deutsche Bahn az elkövetkező években jelentős infrastrukturális felújításokra készül, a pénz egy része még mindig hiányzik ezekhez.

„Menjetek haza!” – Pattanásig feszült a helyzet Európa egyik legnépszerűbb turistaparadicsomában

„Menjetek haza!” – Pattanásig feszült a helyzet Európa egyik legnépszerűbb turistaparadicsomában

Sorra robbannak ki a tüntetések Spanyolország népszerű nyaralóhelyein, ugyanis az egyre fokozódó tömegturizmus miatt a helyiek életfeltételeik folyamatos romlását érzékelik. Barcelonában az egyik demonstráció odáig fajult, hogy a tüntetők egy része vízipisztolyokkal támadt a kávéházak teraszain ülő vendégekre. A növekvő idegenforgalom miatt egyre több lakást és házat adnak rövid távra bérbe, a helyiek így egyre kevésbé tudják megfizetni az albérletárakat. Hiába hoznak a turisták jelentős hasznot a népszerű célpontok számára, a pénz egyenlőtlenül oszlik meg, és ezért egyre inkább robbanással fenyeget a szociális helyzet. A katalán főváros eközben erőteljes intézkedésekkel igyekszik oldani a feszültséget és csökkenteni a tömegturizmusból eredő környezeti és társadalmi károkat.

Furcsa szövetség szerveződik Európa egyik vezető hatalma ellen, a háttérben felsejlik egy évszázados konfliktus

Furcsa szövetség szerveződik Európa egyik vezető hatalma ellen, a háttérben felsejlik egy évszázados konfliktus

Azerbajdzsán kezdeményezésére Bakuban nemrég összeültek az egykori francia gyarmatbirodalom néhány, Franciaország ellenőrzése alatt maradt kis szigetének függetlenségpárti erői, Ilham Alijev azeri elnök pedig támogatásáról biztosította őket. De miért fontos a kaukázusi ország számára, hogy Franciaország tengerentúli területei elszakadjanak az anyaországtól? A kérdésre a választ az évszázados örmény–azeri konfliktusban találhatjuk meg.

Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?

Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?

Bár azzal, hogy Joe Biden visszalépett az elnökjelöltségtől, ismét bizonytalanná vált a helyzet az Egyesült Államokban, Európa legtöbb országa már készül arra, hogy a november 5-i amerikai elnökválasztás Donald Trump győzelmét hozza. Míg kezdetben – úgy tűnt – sokként érte az EU-s országok és európai NATO-tagállamok vezetőit, hogy Trump visszatérhet, mára megbarátkozni látszanak a gondolattal, és arra készülnek, hogy a Biden-érára jellemzőnél jóval kevésbé baráti lesz a viszony Amerika és Európa között. Amennyiben azonban Kamala Harris lenne a demokrata elnökjelölt, és esetleg az elnökválasztást is megnyerné, nagy valószínűséggel a bideni politika folytatódna Európát és Ukrajnát illetően.

19-re lapot húzott Emmanuel Macron, de végül győztesen kerülhet ki az általa indított hazárdjátékból

19-re lapot húzott Emmanuel Macron, de végül győztesen kerülhet ki az általa indított hazárdjátékból

A nemzetgyűlési választások után olyan helyzet állt elő Franciaországban, amilyen még soha: három, nagyjából egyforma erejű politikai tábor áll szemben egymással, az abszolút többségtől nagyon távol. Így az V. Köztársaság történetében először jöhet létre koalíciós kormányzás, már amennyiben az egymással marakodó pártok egy részének sikerül megegyeznie egy közös miniszterelnökben. Emmanuel Macron elnök vakmerő hazárdjátékba kezdett, mikor az európai parlamenti választások után új törvényhozási választásokat írt ki, és úgy nézett ki, hatalmas kudarcot is szenvedhet. Azóta azonban a lapjárás neki kedvez, főleg miután csütörtökön a macronista táborból sikerült elnököt választani a Nemzetgyűlés élére. Ez előrevetíti, hogy akár egy macronista többségű koalíció is összeállhat, így az államfő nem kényszerül társbérletre a következő  kormánnyal.

Szép csendben félelmetes hadsereg épült fel Kelet-Európában – A NATO egyik meghatározó erejévé nőtték ki magukat

Szép csendben félelmetes hadsereg épült fel Kelet-Európában – A NATO egyik meghatározó erejévé nőtték ki magukat

Donald Tusk lengyel miniszterelnök és pártja a június 9-i európai parlamenti választásokon első helyet szerezve megerősítette pozícióját mind a kormánykoalíción, mind Lengyelországon belül, miközben Tusk az EU ötödik legnépesebb országának stabil vezetőjeként Európa egyik erős emberévé vált. A kormányfő már a 2025-ös elnökválasztásra készül, hogy egy saját pártjából jelölt államfővel zökkenőmentesebb legyen a kormányzás. Részben ennek érdekében tartja folyamatosan nyomás alatt a legfőbb ellenfélnek tekintett Jog és Igazságosságot (PiS) és szövetségeseit, amelyek több politikusa ellen is elszámoltatás zajlik. Miközben GDP-arányosan Lengyelország már így is a legtöbbet költi a NATO-ban hadi kiadásokra, jövőre már a bruttó hazai termék 5 százalékát fordítanák erre a célra, és a lengyel hadsereg a NATO harmadik legnagyobb haderejévé vált.

Nem Trump az első amerikai elnök, akit meg akartak gyilkolni – Merényletek, amelyek megrengették Amerikát

Nem Trump az első amerikai elnök, akit meg akartak gyilkolni – Merényletek, amelyek megrengették Amerikát

Július 13-án merényletet kíséreltek meg Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt várható elnökjelöltje ellen egy pennsylvaniai kampánygyűlésen. Az Egyesült Államok történetében sajnos nem egyszer fordult elő, hogy regnáló vagy már leköszönt elnök ellen merényletet kíséreltek meg. Eddig négy olyan elnök volt, aki merényletben vesztette életét, de több jeles amerikai vezetőt is megpróbálták megölni. Az esetek nagy részében magányos, mentálisan sérült ember volt az elkövető.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán az újítás: állampapír-csere funkciót kap a lakosság
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility