A Corvinus egyetem “Változásvezetés gyakorlata: vállalatvezetői tapasztalatok” előadássorozata keretein belül beszélt tegnap délután Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója előadása elején feltette a kérdést, hogy vajon mi lehet a jelenlegi makrogazdasági környezetben az olajvállalat legnagyobb kihívása?
A több mint egy éve tartó háborús környezetben elképesztő mértékű bizonytalanságot láthattunk és láthatunk a mai napig az energiapiacon, a korábban alapvetőnek számító ellátásbiztonság többször is megkérdőjeleződött, elsősorban az orosz energiafüggőségtől való megszabadulás esélyei mentén mozogtak hatalmas kilengéssel a gáz-és olajárak. Heti podcastünkben Bacsa Györggyel, a Mol ügyvezető igazgatójával és Chikán Attilával, az Alteo vezérigazgatójával beszélgettünk többek között arról, hogy hogyan változtatta meg a tavalyi extrém magas energiaár-környezet és az ellátásbiztonsági kihívások a Mol fenntarthatósági céljait, és úgy alapvetően a zöld átállás hazai megítélését, de szóba került az elmúlt évek egyik legnagyobb visszhangot kiváltó hazai tőkepiaci felvásárlása is.
Közzétette tavalyi egész éves számait a Gloster, amiből kiderült, hogy üzletileg a legsikeresebb évét zárta az IT-társaság 2022-ben. Árbevétele és EBITDA-soron is bőven kétszámjegyű volt a bővülés mértéke, elsősorban a tavaly lezárt három akvizíciónak köszönhetően tudott kiemelkedően jól teljesíteni a társaság nemzetközi szoftverfejlesztési üzletága. A jövőbeli tervekkel kapcsolatban is megosztotta velünk gondolatait Szekeres Viktor, a Gloster alapítója és igazgatóságának elnöke, többek között szóba került az újabb akvizíciók lehetősége, a mesterséges intelligencia szerepe és a hosszú távú, 5-10 éves tervekről is beszélt a cégvezér.
Az európai energiapiaci kilátások alakulása mentén rendkívül volatilis mozgást láthattunk az olajáraknál a mögöttünk álló hónapokban, amit a hazai üzemanyagárak is lekövettek. Ennek megfelelően tavaly októberben, a dízelhiánnyal kapcsolatos hangok felerősödésekor valósággal kilőtt a gázolaj ára, azután viszont olyan meredek mélyrepülésnek indult a dízelár, amire nem láttunk példát az elmúlt bő húsz év során. Mégis mi okozta a pálfordulást, a gázolaj árának ilyen hirtelen beesését? Az elmúlt hetek kedvező üzemanyagár-alakulása után hol áll most az európai és a régiós rangsorban a magyar benzin-és dízelár? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ, a megfejtésben segítségünkre volt Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.
Elsősorban a megugró energiaáraknak és a relatíve olcsón érkező orosz olajnak köszönhetően tavaly minden tekintetben rekord évet zárt a Mol, ezután lehetett számítani arra, hogy a 2022-es év után fizetett osztalék is rendkívül magas lesz. A tegnapi közgyűlési előterjesztésből ki is derült, hogy valóban rekord osztalékot fizethet az olajcég, mi pedig megnéztük, hogy ez az elmúlt évek kifizetéseihez hogyan aránylik és annak is utánajártunk, hogy a tulajdonosok mekkora összegre tehetnek szert a tavalyi extrém év után.
Az elmúlt évek fokozatos építkezését tekintve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Tavaly ért be igazán a gyümölcs, jelentős növekedésről számolt be a vállalat gyakorlatilag minden fontosabb soron, az év során többször újra kellett skáláznunk a grafikonjainkat, hogy kiférhessenek az árbevétel-és profitszámok. Mindezek mellett lehet beszélni még a konkrét mérföldkövekről tavaly, mint például a hazai energetikai szektorban elsőként szerzett független, nemzetközi ESG-tanúsítványról, a közel 2 milliárd forint rekord osztalék kifizetéséről vagy a különböző felvásárlásokról - lényeg a lényeg, valósággal berobbant 2022-ben az Alteo. Egy ilyen környezetben történt nemrég tulajdonosváltás a vállalatnál, ami során a Mol szerzett harmadmagával többségi tulajdonrészt a megújuló energiára fókuszáló Alteóban. A nemrég lezárult felvásárlás körülményeiről, az új struktúrában rejlő lehetőségekről, az Alteo jövőképéről és a hazai energetika helyzetéről is beszélgettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával, illetve Kovács Domonkossal, a cég vezérigazgató-helyettesével.
2022-ben jelentősen megváltoztak az energiapiaci körülmények, mind világszinten, mind Magyarországon. A radikálisan megnövekedett szénhidrogén árak és ellátás bizonytalanság, továbbá a jelentős széndioxid kibocsátási kvóta költségek következtében a geotermikus energia versenyképessége tovább növekedett, ebből pedig olyan vállalatok tudtak jelentősen profitálni, mint például a PannErgy. Most közzétette a társaság a legfrissebb, teljes évre vonatkozó gyorsjelentését, amiben a fentiek ismeretében nem meglepő módon rekordévről tudott beszámolni a társaság a fontosabb sorokon.
Elképesztően sűrű és eseménydús bő egy héten vagyunk túl a Silicon Valley Bank múlt pénteki becsődölését követően. A technológiai fókuszú startupok egyik legnagyobb hitelező bankjának összeomlása és a kriptopiaci finanszírozás két rendkívül fontos szereplőjének, a Silvergate Capitalnak és a Signature Banknak a bezárása érthető módon benyomta a pánikgombot a globális befektetői közösségnél, elképesztően hektikus mozgásokat láthattunk az európai és az amerikai tőzsdéken. Hol az amerikai szövetségi kormány közbelépésének örülve és az esetleges jegybanki enyhülést vizionálva lőttek ki az indexek, hol a bankcsődök fertőzésétől félve és a 2008-as emlékeket felemlegetve döngölték földbe a börzéket. Semmi sem zárult még le, továbbra is egyedül a bizonytalanság a biztos. Egy ilyen, végletekig fokozott érzelmi közegben úgy véljük, hogy jót tehet a közérzetnek olykor egyet hátra lépni, és megpróbálni egy adaptív megküzdési stratégiával, mondjuk nevetéssel és cinizmussal feldolgozni a helyzetet. Ebben pedig segítséget nyújthat nekünk a tőzsde félhivatalos mémgyára, a WallStreetBets subreddit. Ezen megfontolás mentén kísérletet teszünk a legnagyobbat menő posztokon keresztül narrálni az elmúlt bő egy hét eseményeit, ezzel mintegy bepillatást nyerni azoknak a trédereknek a fejébe, akik egy-egy mémrészvény földbe állásakor "már úgyis elvesztettek mindent", szóval tudnak elbagatellizálva, humorral tekinteni az esetleges összeomlásra.
Warren Buffett a tőzsdei befektetések egyik legnagyobb császárának kikiáltott alakja, egy ikon, akinek a neve gyakorlatilag egybefonódott az értékalapú befektetéssel és a hosszú távú, tulajdonosi szemléletmóddal, az ő személye megkerülhetetlen egy kezdő tőzsdéző számára, aki a szakma csínját-bínját kívánja elsajátítani. Közel 60 éve van a piacon a veterán Buffett, akinek vállalata, a Berkshire Hathaway 3 787464 százalékos hozamot ért el 1964 óta, miközben az S&P 500 amerikai vezető részvényindexnél ez a szám "csak" 24 708 százalék. Egy szó, mint száz: érdemes volt hallgatni rá a múltban, és akik közelről figyelik a lépéseit (rengetegen vannak ezzel így), ők tudják, hogy Buffett mostanában egyre nagyobb hévvel ássa bele magát az energetikai szektorba, azon belül is az Occidental Petroleumban történő vásárlásai nevezhetőek rendkívül ambíciózusnak - de vajon most is érdemes követni a gurut, valóban olyan jók a kilátásai a cégnek, mint ahogy az Omahai Orákulum látja?
A múlt hét nagy szenzációja volt hazánkban, hogy földgázt talált a Mol Kelet-Magyarországon, egész pontosan három sikeres sekélygáz-fúrást hajtottak végre az elmúlt két hónapban, kettőt Komádi térségében, egyet pedig Álmosdon. Ezeken felül most újabb két kútfúrásról számolt be a társaság, az egyik új helyszínre tegnap mi is ellátogattunk, ahol Homonnay Ádám, a Mol Magyarország kutatási és termelési igazgatója mutatta be a kitermelést és vezetett be a sekélygáz-fúrás rejtelmeibe.
A sikeres vecsési találaton felbuzdulva az ottani kutatáshoz rendkívül közel, Üllő térségében végez adatgyűjtést a Mol, vagyis csak végzett, tegnap ugyanis lezárult a folyamatnak ez a lépése. A kiértékelés és a szükséges engedélyek beszerzése után már idén újabb kutatófúrás indításában bízik a társaság, a vecsésihez hasonlóan itt is inkább olajra, semmint gázra lehet majd számítani. A tegnapi nap folyamán terepbejárást tartottunk a kutatási területen, ahol többek között elmagyarázták a szakértők, hogy hogyan is működik a 3D-szeizmika, mit jelent a kutatós szakmában a vibrátor, és végső soron hogyan lehet eldönteni, hogy érdemes-e elkezdeni a fúrási munkálatokat egy ígéretes területen.
A kontinensre valósággal beömlő LNG-szállításoknak is köszönhetően a súlyos függőségi helyzet után szinte pillanatok alatt sikerült Európának leválnia az orosz gázról. A cseppfolyósított földgáz importjának felfutásában a legnagyobb szerepe az Egyesült Államoknak volt, a kontinens energiaellátásában pedig várhatóan a jövőben is egyre nagyobb szerepe lesz az észak-amerikai régiónak - van azonban egy szcenárió, egy igazi „fekete hattyú” jelenség, aminek a bekövetkezése fenekestül forgatná fel ezt a várakozást.
Többek között az üzemanyagárak várható alakulásáról szervezett szakmai rendezvényt a Magyar Közgazdasági Társaság, amin Horváth Ágnes, a Mol vezető közgazdásza, az MKT Gazdaságpolitikai és Gazdaságelméleti Szakosztályának elnökségi tagja is beszélt az energiapiaci kilátásokról, elsősorban az európai dízelpiac helyzetéről értekezett a szakember. Milyen olajárra lehet számítani az elkövetkező években? A nemrég életbe lépett szankció fényében milyenek a kontinens kilátásai a gázolaj piacán, akár jelentős hiány is kialakulhat? Többek között ezek a kérdések voltak terítéken az előadáson.
Talán senkinek nem mondunk újdonságot azzal, hogy az európai gazdaságokat 2022-ben alaposan megviselte az orosz-ukrán háború és az elszálló energiaárak. A sosem látott magasságokba szökő olaj-és gázár tagadhatatlanul komoly költségvetési bajt okozott főleg a jelentősebb energiaimportra szoruló országoknál, és nem túlzás azt állítani, hogy szinte az összes piaci szegmens megszenvedte a 2022-es évet Európában - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaszektor nagyvállalatainak kapóra jött az árak elszállása, és az EU-s szinten kivetett extraprofit-adók ellenére is olyan bődületes rekordokat láthattunk a legnagyobb európai szereplőknél, hogy több esetben újra kellett skálázni a grafikonjainkat. Összefoglaló elemzésünkben most megnézzük, hogy mégis mennyi az annyi, azaz: mekkorát profitáltak a háború okozta energiaár-elszállásból a legnagyobb energiacégek?
A közel egy éve tartó háború kitörése óta egészen meredek kilengéseket láthattunk az olajárnál, az energiabiztonsági kilátások javulásának köszönhetően az elmúlt hónapok már a meredeken eső jegyzésekről szóltak. Ezzel párhuzamosan a finomított termékek, így a benzin és a dízel ára is csökkent a kontinensen, Magyarországon valósággal beszakadt a gázolaj jegyzése a mögöttünk álló hónapokban. De mi ennek az oka, meddig tarthat ki a meredek áresés? Tényleg ilyen kedvezőek a dízelpiaci kilátások a kontinens számára?
A már hosszú évtizedek óta Warren Buffett jobbkezeként szolgáló Charlie Munger tizenöt év távlatában is úgy gondolja, hogy a 2008-ban hozott döntése volt az élete egyik legjobb befektetői húzása, amikor is "rávette" a Berkshire Hathawayt, hogy fektessen be a BYD nevű kínai elekromos autógyártóba - ma a világ legtöbb villanyautót értékesítő vállalatáról beszélünk. De az azóta többszörös árfolyam mellett most is megéri vajon befektetni az óriáscégbe? Mit gondolnak erről az elemzők?
Jelentős növekedésről számolt be az Alteo a tavalyi évre mind a bevételek, mind az eredmények szintjén a 2021-es számokhoz képest. A negyedik negyedévet tekintve pedig ismét a fennállásának legmagasabb árbevételét produkálta a cég, ezen a soron (is) újra kellett skáláznunk a grafikonunkat, hogy kiférhessenek a bődületes értékek. Elsősorban a megnövekedett energiapiaci és távhő áraknak és a Szabályozási Központ szignifikánsan növekvő kapacitás bevételeinek volt köszönhető a remek eredmény, derül ki a ma délután közzétett befektetői prezentációból. A most lezárult negyedévben került többek között kimutatásra a 2 milliárd forint értékű extraprofit adó, ez az árbevétel alakulását valamelyest beárnyékolta. A 2021-es szinthez képest 120 százalékos ugrással elért, közel 13 milliárd forintos rekordprofit egy olyan eredmény, amit nyugodtan ki lehet tenni az ablakba az Alteónál.
2022 minden tekintetben az extremitások éve volt, ez hatványozottan igaz az energiaiparra, így a Mol számára is: a második negyedéves bődületes rekordoknál konkrétan újra kellett skáláznunk a grafikonjainkat, hogy ábrázolni tudjuk a az energiaárak egekbe szökése miatt elért elképesztő eredményeket, aztán a harmadik negyedév csak rádobott erre még egy nagy lapáttal. És bár a negyedik negyedév az olajár-esésnek és a szűkülő, de még így is nagyon tág spreadeknek köszönhetően már nem hozott rekordokat a főbb sorokon az olajtársaságnál, a tavalyi évet így is soha nem látott rekord profittal zárta le a Mol. Az eredményhez tehát elsősorban az segítette hozzá a magyar olajcéget, hogy a Mol tavaly végig hozzájutott (és még most is hozzájut) a relatíve olcsó orosz olajhoz; bár a világpiaci árak az év második felében jelentősen mérséklődtek a javuló európai energiabiztonsági kilátások miatt, azonban még mindig jóval magasabban alakultak, mint az orosz termékárak. Annak ellenére ment ilyen jól a Molnak, hogy majdnem az év végéig kitolták az üzemanyagár-stopot és persze az extraprofit adó is negatívan hatott a működésre.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai, az elemzői várakozások alapján újra magas számokat érhetett el a vállalat a legtöbb soron, ami nagyrészt annak tudható be, hogy a termékárak továbbra is magasan állnak, és a Mol még mindig hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz. Újabb rekordra azonban egyik fontosabb soron sem számítanak az elemzők a negyedévre vonatkozóan: az elmúlt hónapokban begyorsuló olajáresés meglátszódhat az Upsream szegmens teljesítményén, illetve a második és a harmadik negyedévi időszakhoz képest beszűkült Brent-Ural spread miatt a Downstreamben sem várnak új csúcsot a szakértők.
Tavaly a jegybanki és a lakossági vásárlásoknak köszönhetően erős volt a kereslet az arany iránt, számos körülmény pedig abba az irányba mutat, hogy ez a tendencia idén tovább folytatódhat. A dollárgyengüléssel, a kínai gazdasági újranyitással és az inflációs kockázatokkal teletűzdelt makrogazdasági környezetben az elemzők aranyár-előrejelzései túlnyomórészt emelkedést vetítenek előre 2023-ban - az Arany Világtanács egy elemzésben összegyűjtötte azokat a fontosabb tényezőket, amik a fentiek mellett az aranyár emelkedését hosszú távon támogathatják.
Egy vásárlásom volt a hónapban, megdupláztam a Leggett & Platt csomagomat. Elemeztem a céget előtte, és azért...
Termelése elmúlt évi 1,5 százalékos visszaesése után az idén újabb 1,5 százalékkal tovább csökken a német ipar...
Elindult az Otthonfelújítási Hitelprogram Lakossági energiahatékonysági beruházások megvalósításához című (RRF-REP-10.13.1-24)... 
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Napvilágot láttak az új otthonfelújítási támogatás pályázati feltételei, amelyből számos olyan részletet ismerhettünk...
A HOLD Alapkezelő vezérigazgatója, Szabó Balázs vendégeskedett a ShiwaForce podcastjában, az Epic Storiesban, tőle... 
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
