Nagy Károly

2000 nyara óta van a média világában, a Gazdasági Rádió, majd a Trend FM hallgatóit 2007 óta boldogítja. Gazdasági újságírói vénáját a 2008-as pénzügyi válság hívta életre. Tévés híradósból (ATV, MTV) képezte át magát rádióssá, de rendszeresen publikál is. Korábban írt a Turizmus.com, a Privátbankár vagy éppen a Világgazdaság számára is cikkeket, de rendszeresen tudósított hírügynökségeket is. Az írói világba 2016-ban kóstolt bele A Föld védelmében címmel megjelent könyvével. 2020 telétől a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 181
Koronavírus: Magyarországon is lehetnek oltáskárosultak, de nem fizet nekik senki

Koronavírus: Magyarországon is lehetnek oltáskárosultak, de nem fizet nekik senki

A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólalt meg. Az is kiderült, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre. A második részben egy ausztrál kutatást és az állam vakcinák mellékhatásaihoz való hozzáállását mutattuk be. A hatóságok maguk kérik, hogy aki elhúzódó mellékhatásokat észlel, az jelentse. A harmadik részben olyan hazai eseteket mutatunk be, akiknek a Covid-oltás után lett valamiféle tartós egészségügyi problémájuk.

Fény derült az oltások mellékhatásaira: mit okozhat a koronavírus elleni vakcina?

Fény derült az oltások mellékhatásaira: mit okozhat a koronavírus elleni vakcina?

A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólalt meg. Az is kiderült, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre. A második részben egy ausztrál kutatást és az állam vakcinák mellékhatásaihoz való hozzáállását mutatjuk be. A hatóságok maguk kérik, hogy aki elhúzódó mellékhatásokat észlel, az jelentse.

Karikó Katalin: voltak, akik azt mondták, hogy teherbe estek a koronavírus elleni vakcinától

Karikó Katalin: voltak, akik azt mondták, hogy teherbe estek a koronavírus elleni vakcinától

A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólal meg. Az is kiderül, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre.

Azok nyertek, akik nem fixálták magas áron a rezsit

Azok nyertek, akik nem fixálták magas áron a rezsit

A megugró rezsiárak mellett a gyorsan változó forintárfolyam volt az, amely a legtöbb fejtörést okozta a hazai szállodák vezetőinek. Az idei év első pár hónapja alapján azok a szállodák jártak rosszabbul, akik fix áron szerződtek le a gáz- és áramszolgáltatókkal, mert nekik magasan ragadtak a költségeik, a havi ingadozás alapján fizetők viszont a tetőpontokhoz képest csökkenő rezsiárakat tapasztaltak. Mindeközben az elmúlt hónapokban sok cégvezetőnek többször kellett átterveznie a költségvetést, attól függően, hogy épp 400 forint fölött vagy épp 375-380 forint környékén volt az euró. A fenti bizonytalanságok mellett a tavaly év végi negatív várakozásokhoz képest elfogadható első negyedéven vannak túl a magyar szállodák, a vártnál kisebb volt a megtorpanás a vendégek számában. A költségemelkedések miatt jelentősen nőttek az árak is: szálláshelytípusoktól függően 23 és 45 százalék közötti a drágulás mértéke. Ezekről a témákról, illetve az energiabeszerzés tágabb kihívásairól is szó lesz a Portfolio áprilius 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, további részletek itt érhetők el.

Stabil forintot szeretnének a magyar vállalatok

Stabil forintot szeretnének a magyar vállalatok

Az elmúlt fél évben nagy utat járt be a forint. A 430 feletti, tavaly októberi történelmi mélypont után közel 60 egységet erősödött március elejére, majd az elmúlt napokban újra a gyengülés felé vette az irányt. A vállalati vezetők azt mondják: nem erős vagy gyenge árfolyamot szeretnének, hanem stabilitást. A forint árfolyamát a magas kamat segítette, ám a vállalati szervezetek szerint a piaci hitelezést meg is állította.

A hotelek után az éttermekben is jön a teljes megfigyelőrendszer

A hotelek után az éttermekben is jön a teljes megfigyelőrendszer

A szakmai szervezetek a Magyar Vendéglátósok Ipartestületével együtt keményen lobbiztak a további halasztásért, a jelenlegi egyeztetések alapján azonban júliusi indulásra kell minden vendéglátó egységnek készülni az új adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán. Nekik is regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerébe, ez az "a la carte" éttermektől kedve a büfékig minden vendéglátóhelyet érint. A regisztráció önmagában pár perc alatt elvégezhető, ám a kötelező folyamatos adatszolgáltatás komoly terhet ró a vendéglátóhelyekre. Mindeközben az éttermeknek nemcsak az új feladattal kell megbirkózni, az energiaárak és az alapanyagok költségei továbbra is nagy terhet jelentenek számukra, ezért vannak, akik a bezárást választották.

Özönlenek Magyarországra a külföldiek: semmi sem állíthatja meg őket

Özönlenek Magyarországra a külföldiek: semmi sem állíthatja meg őket

Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.

A szegény országoknak fáj a legjobban a mostani válság

A szegény országoknak fáj a legjobban a mostani válság

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a magas inflációval és a lassú gazdasági növekedéssel jellemezhető időszak az alacsony és a közepes jövedelmű országoknak jelenti a legnagyobb kihívást. Ilyen gazdasági helyzetre utoljára az 1970-es években volt példa. A COVID utáni visszakapaszkodást gátolják az ukrajnai háború következményei, így sok országban csak jövőre áll helyre a munkaerőpiac.

Még meg sem száradt a tinta a béremelési egyezségen, máris dühösek a magyar dolgozók

Még meg sem száradt a tinta a béremelési egyezségen, máris dühösek a magyar dolgozók

Folyamatosan emelkedtek az inflációs előrejelzések az elmúlt hónapokban, így egyre valószínűbb, hogy a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14%-os emelése nem lesz elég az életszínvonal megtartásához. A Portfolio ezért megkereste a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, akik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultáció Fórumán megállapodtak a legkisebb bérekről, hogy mire lehet számítani a következő hónapokban, hiszen minden bizonnyal csökkeni fog a legkisebb bérek reálértéke. A szervezetek azt válaszolták, hogy az év második felében ülnek le tárgyalni újra, de csak akkor, ha az infláció az addig beérkező adatok alapján 2 százalékponttal meghaladja a béremelkedést. Persze a tárgyaláson fontos szempont lesz az is, hogy a gazdaság recesszióba csúszik-e.

Lehúzták a rolót, akik pengeélen táncoltak - Az energiaválság azonban nem söpörte el a hoteleket

Lehúzták a rolót, akik pengeélen táncoltak - Az energiaválság azonban nem söpörte el a hoteleket

Nem az energiaárak miatt adta fel több vállalkozás, hanem azok zárhattak be végleg vagy ideiglenesen, akiknek a gazdálkodásuk egyébként is pengeélen táncolt - mondta a Portfolio-nak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Úgy véli, a szállodák közül alig néhány zárt be a rezsiárak emelkedése miatt, inkább az éttermek szüneteltetik a működésüket.

Óriási feladvány előtt állnak az éttermek és a hotelek Magyarországon

Óriási feladvány előtt állnak az éttermek és a hotelek Magyarországon

A vendéglátásban jól sikerült a tavalyi év vége, de január első napjaiban már valamennyi szálláshely-szolgáltató és vendéglátóhely azt mérlegeli, hogy milyen távon érheti meg számára az esetleges energetikai felújítás vagy érdemesebb-e a hidegebb hónapokban inkább rövidebb napi, vagy csökkentett heti nyitva tartással átvészelni az amúgy is mindig gyengébb első negyedévet. Egy dolog biztos: jelenleg a teljes háromhavi vagy még hosszabb ideig tartó bezárásról szóló döntés tűnik a legkockázatosabbnak, mert néhány költség marad, a dolgozók elmehetnek máshová, és "a vendégek is a lábukkal szavazhatnak".

Energiaválságban a turizmus - Segít a kormány támogatása?

Energiaválságban a turizmus - Segít a kormány támogatása?

Energetikai támogatást nyúlt az állam a turizmus-vendéglátásban, ami a szektorban dolgozó szakértők szerint komoly segítséget jelenthet. A problémákat azonban mindez nem oldja meg, hiszen az elszálló energiaárak mellett a beszerzési árak is sújtják a szektort.

Viharba kerülhet Magyarország, csődhullám várható, ha nem javul a helyzet

Viharba kerülhet Magyarország, csődhullám várható, ha nem javul a helyzet

Az egyik legnagyobb hazai vállalkozói érdekképviselet vezetője viharos gazdasági évre számít 2023-ban. Főleg az év elejével kapcsolatban bizonytalanok a kilátások, mert akkorra gyűrűzhetnek be teljesen a megemelkedett energiaárak, miközben a kereslet további visszaesése várható. Ennek hatására sok vállalkozás megszűnhet vagy átalakulhat, illetve a veszteséges üzletágaktól megszabadulhat. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Portfolio megkeresésére elmondta, hogy maximum 1 százalékos gazdasági növekedésre számít, az év elején tovább erősödő inflációval, amely fokozatosan mérséklődhet. A gazdaság hosszú távú növekedéséhez nagy szükség lenne a humán tőkébe való befektetésekre.

Télből a nyárba: brutális a drágulás, fejenként 1 millió forint fölött lehet az utazás

Télből a nyárba: brutális a drágulás, fejenként 1 millió forint fölött lehet az utazás

Kína kivételével minden nagyobb ország újra megnyitotta kapuit a külföldi turisták előtt. A magyarok körében újra sláger Dominikára, Zanzibárra vagy éppen Mexikóba menni. Thaiföldre, Malajziába, Indonéziába vagy Srí Lankára is utaznak a téli zimankó elől, de oda már kevesebben, mert nagyot drágultak az ázsiai repülőjegy-árak. Beindultak az amerikai és ausztrál utazási lehetőségek is, és a nagy hajókörutak is úgy működnek, mint 2020 márciusa előtt. Az utak jelentős mértékben, 20-30% között drágultak.

Most minden eldől: mennyivel nőnek jövőre a legkisebb bérek?

Most minden eldől: mennyivel nőnek jövőre a legkisebb bérek?

Csütörtökön kiderül, hogy 2023-tól hány forint lesz a minimálbér és a garantált bérminimum. A minimálbér esetében 16, míg a bérminimumnál 14 százalékos emelésre lehet számítani. Az egyik szakszervezet azonban egyelőre ennél magasabb emelést szeretne elérni.

Borult a bértárgyalás Orbán Viktor bejelentése után - Mire számíthatunk most?

Borult a bértárgyalás Orbán Viktor bejelentése után - Mire számíthatunk most?

Kedden a KAVOSZ ünnepi rendezvényén egy felszólalásban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy már a falnál vagyunk, a kormány nem tudja csökkenteni a munkát terhelő járulékokat. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést. Ez a két kormányfői mondat alapjaiban rengette meg a jövő évi minimálbérekről szóló tárgyalásokat. Állami járulékcsökkentés nélkül borult minden, a cégvezetők kénytelenek újra számolni az anyagi lehetőségeiket. A szakszervezetek viszont ragaszkodnának az inflációt közelítő, illetve akár azt meghaladó béremeléshez, amihez alternatív javaslatokat dolgoznak ki. A szakszervezetek nem a költségvetés teherbíróképességéről tennék függővé a béremelés mértékét.

Már közel volt a megegyezés, de Orbán Viktor bejelentése után borult minden a bértárgyaláson

Már közel volt a megegyezés, de Orbán Viktor bejelentése után borult minden a bértárgyaláson

Közel voltak a munkaadói és a munkavállalói képviseletek a minimálbér 2023-as emelés kapcsán, azonban a kormányzati jelzés után ismét távolabb kerültek az álláspontok. A minimálbér inflációhoz igazodó emeléséhez ugyanis 2-3 százalékpontos járulékcsökkentést szerettek volna a munkaadói szervezetek, ami Orbán Viktor bejelentése alapján aligha várható.

Flesch Tamás: Megyünk a sötét alagút felé

Flesch Tamás: Megyünk a sötét alagút felé

Az elmúlt évtizedek legbizonytalanabb éve lesz 2023 a hazai vendéglátásban. Nemcsak a költségeiket nem látják egyelőre teljesen tiszták a hazai szállodák, hanem azt sem, hogy mekkora potenciális vendégforgalmuk lehet. A szállodák már többszörös földgázárral kénytelenek működni a téli hónapokban, a januártól induló áramárakra pedig a jelenlegihez képest 8-10-szeres ajánlatokat kaptak, ezért a többség a szolgáltatók ajánlatait nem fogadta el. Úgy döntöttek, hogy nem szerződnek le, inkább a piaci ingadozást vállalva fizetnek, bízva abban, hogy jobb lesz az energiapiaci helyezet. Csak januárban, valószínűleg az utolsó-utáni pillanatokban dől el, hogy melyik szálloda marad nyitva, és melyik zár be pár hónapra.

Még nagyon távol lehet a bérmegállapodás

Még nagyon távol lehet a bérmegállapodás

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége támogatna egy kétlépcsős minimálbéremelést, miután jelenleg kifejezetten bizonytalan a gazdasági helyzet, azonban a másik nagy munkáltatói szervezet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége inkább éves megállapodásban gondolkodna. Ugyanakkor hajlandók lennének arra, hogy egy éven belül kétszer tárgyaljanak a bérekről, ha drámai gazdasági változás állna be a megegyezéshez képest.

Akár rendkívüli bérmegállapodás is lehetséges?

Akár rendkívüli bérmegállapodás is lehetséges?

A Magyar Nemzeti Bank már elküldte az idei és jövő évi gazdasági várakozásait a bértárgyalásokon érdekelt munkáltatói és munkavállalói szervezetek felé, de a kormány még nem közölte a saját előrejelzéseit. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek a munkaadók és a munkavállalók, de a korábbi évekkel szemben jóval nehezebb tárgyalások várhatók. Már csak azért is nehéz lehet majd a béralku, mert az infláció magas – októberben már 21,1 százalékos volt –, viszont a cégek teherviselőképessége a többszöröződő energiaárak miatt igencsak véges. A munkaadói oldal így nem éves, hanem ennél rövidebb távú béregyezségnek örülne. Ezt azonban a szakszervezetek egyelőre elutasítják.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ők a leggazdagabb magyar nyugdíjasok
Holdblog

Félrealkalmazkodunk

Az alkalmazkodás maga az élet. Mi sem vagyunk ez alól kivételek, ugyanakkor a szellemi képességeink és az erős technológiánk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.