Nagy Károly

2000 nyara óta van a média világában, a Gazdasági Rádió, majd a Trend FM hallgatóit 2007 óta boldogítja. Gazdasági újságírói vénáját a 2008-as pénzügyi válság hívta életre. Tévés híradósból (ATV, MTV) képezte át magát rádióssá, de rendszeresen publikál is. Korábban írt a Turizmus.com, a Privátbankár vagy éppen a Világgazdaság számára is cikkeket, de rendszeresen tudósított hírügynökségeket is. Az írói világba 2016-ban kóstolt bele A Föld védelmében címmel megjelent könyvével. 2020 telétől a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 181
Itt a mentőöv: megmenekülhetnek a szállodák a tömeges bezárástól

Itt a mentőöv: megmenekülhetnek a szállodák a tömeges bezárástól

Óriási matekfeladvánnyal állnak szemben a szállodák és az éttermek vezetői: napi szinten figyelik nemcsak a költségeiket, hanem azt is, hogy visszaesik-e a kereslet annyira, hogy már nem tudják kitermelni a sokszorosára emelkedett energiaköltségeiket. Bár elindultak a szállodai és éttermi bezárások, de tömeges működésszüneteltetésről egyelőre még nincs szó. Ebben a helyzetben nagy segítségnek tartja Flesch Tamás a kormány szerdán bejelentett, a turisztikai ágazat túlélését segítő intézkedéseit. A szállodai és éttermi szövetség nemrég megválasztott vezetője szerint a novemberi és decemberi foglalások még az erre az időszakra megszokott mértékűek.

Hidegvízű medencék, bezáró uszodák - Hol lehet majd télen sportolni?

Hidegvízű medencék, bezáró uszodák - Hol lehet majd télen sportolni?

Hidegebb medence- és zuhanyzóvíz, kevesebb vagy bezárt szaunák, rövidebb nyitvatartás, és egyre kevesebb felkapcsolt villany. Ezekkel az eszközökkel próbálnak harcolni az uszodákat üzemeltető állami cégek vagy önkormányzatok a többszörösére emelkedett rezsiárakkal szemben. Van, ahol már csak év végéig vannak nyitva, van, ahol bizonytalan ideig bezártak. A még kitartó vendégek sokszor saját költségre vesznek neoprén fürdőruhát, amelyek többtízezer forintba kerülnek.

Rolek Ferenc: minden korábbinál nehezebb bértárgyalások várhatóak

Rolek Ferenc: minden korábbinál nehezebb bértárgyalások várhatóak

Minden korábbinál nehezebb bértárgyalások várhatók Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint. Érdemben azonban mindaddig nem tudnak tárgyalni a legkisebb bérekről (minimálbér, garantált bérminimum), amíg a Pénzügyminisztérium nem ismerteti a gazdasági várakozásait. Szerinte nagy költségnyomás van a cégeken, ezért óvatosság várható a bértárgyaláson a cégvezetők részéről, miközben ők is érzékelik az infláció miatti munkavállalói nyomást.

Olyan válságban vannak az éttermek, amihez képest a koronavírus sétagalopp volt

Olyan válságban vannak az éttermek, amihez képest a koronavírus sétagalopp volt

Már az éttermes szakmán belül is tapasztaltak olyat, hogy valódi áremelés helyett egyes vendéglátóegységek az étel mennyiségét csökkentik: öt rákfarok helyett csak négyet tesznek a tányérra, kétszelet hús helyett csak egy jut, a legmeghökkentőbb azonban talán a félbevágott krémes. Mindeközben ráadásul drasztikus áremelkedés is zajlik az éttermekben, egyes helyeken pedig nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is csökkentik. Az évtizedek óta a szakmában dolgozó szakemberek óva intenek az ilyen módszerektől, mert önámítás, hogy a vendég ezt nem fogja észrevenni. A Portfolio által megkérdezett vendéglátóipari szakemberek szerint érdemesebb azzal próbálkozni, hogy az étterem fokozatosan emeli az árat, tesztelve a piac tűréshatárait. A többszörösére ugró energiaárak miatt azonban így is valószínű, hogy a télre jópáran bezárnak majd.

Lakatos Péter: abszurd, hogy hosszú ideig 20% legyen a kamat

Lakatos Péter: abszurd, hogy hosszú ideig 20% legyen a kamat

A vállalati problémák további erősödésétől tart a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke azután, hogy drasztikus kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. Lakatos Péter szerint a 20 százalékos hitelkamat szerencsére hosszabb távon abszurdnak tűnik. A rendkívül magas infláció miatt azon a véleményen van, hogy "a magyar cégek vezetőinek akár előnyös is lehet dél-amerikai vagy török üzletemberek tanácsait kikérni", esetleg az ő "árazási technikáikat ellesni", tekintve, hogy ezekben az országokban évtizedek óta probléma a rendkívül magas infláció, és komoly tapasztalatok halmozódhattak fel ezek kezelésére.

Elviszi a válság a béremeléseket? Nagy szó lesz, ha az áremelkedést követik a fizetések jövőre

Elviszi a válság a béremeléseket? Nagy szó lesz, ha az áremelkedést követik a fizetések jövőre

Elkezdődtek a 2023-as bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, illetve a béremelési ajánlásra egyik tárgyalófél részéről sem érkezett konkrét javaslat. Ennek pedig a legfőbb oka a rendkívül bizonytalan gazdasági helyzet. A szakszervezetek is látják, hogy hiába magas, már 20 százalék feletti infláció, miközben szárnyalnak az energiaárak, így sokszor a cégeknél már a működőképesség megmaradása a tét. Most abban próbálnak megegyezni a felek, hogy a KSH számai, az MNB, illetve a Pénzügyminisztérium jövő évi várakozásaiból olyan mutatókat hozzanak össze, amivel nagyjából meghatározható, hogy milyen lehet a magyar vállalati szektor béremelési képessége. Október végén várható az újabb tárgyalási forduló. Az már biztosnak látszik, hogy az inflációnál nagyobb béremelés nehezen kivitelezhető, a magasabb bérkategóriákban pedig a fizetésük vásárlóértékéből jövőre mindenképpen fel kell majd valamennyit adniuk.

Perlusz László: félő, hogy az MNB lépése kiszárítja a hitelpiacot, lefelé tartó spirálba kerülhet a gazdaság

Perlusz László: félő, hogy az MNB lépése kiszárítja a hitelpiacot, lefelé tartó spirálba kerülhet a gazdaság

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jegybank pénteki lépése kiszárítja a hitelpiacot. A jegybank drasztikus monetáris szigorítást hajtott végre, amelynek eredményeképp a vállalatok kevésbé juthatnak hitelhez, visszaeshetnek a beruházások, és egy lefelé tartó spirál alakulhat ki. A VOSZ kormányzati segítséget sürget, ami az állam érdeke is. "Ha csak a cégek 10 százaléka csődbe megy, akár 2000 milliárd forint körüli összeg is hiányozhat az államkasszából, ami még tovább növelné a hiányt" - mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a VOSZ főtitkára.

Brutális árrobbanás és sokkoló rezsiszámlák közepette indul a bértárgyalás

Brutális árrobbanás és sokkoló rezsiszámlák közepette indul a bértárgyalás

Szerdán indul az első tárgyalási forduló a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei között arról, hogy jövőre mekkora legyen a minimálbér és a garantált bérminimum. Kemény tárgyalások jönnek, hiszen évtizedek óta nem látott szinten, 20 százalék felett volt a szeptemberi infláció, az élelmiszerek ennél is jobban, éves szinten 35 százalékkal drágultak. Nagy kérdés azonban, hogy a munkavállalók „meddig feszíthetik a húrt”, hiszen a rezsiszámlák nemcsak őket sokkolják, hanem a vállalatokat is. Az energiaárrobbanás miatt ugyanis sok cég működése kerülhet veszélybe, miközben a gazdasági teljesítmény is gyengébb lesz, ami limitálja a béremelések terét is.

Nagy bajban vannak a cukrászdák, kényszerbezárási hullámra készülnek

Nagy bajban vannak a cukrászdák, kényszerbezárási hullámra készülnek

A nyári, kora őszi fagylaltbevételek „tartják még a lelket” számos cukrászdában, amelyek bíznak egy erős adventi megrendelési hullámban. Ezzel együtt drámaian emelkedtek ezeknek az üzleteknek is az energiaköltségei. Míg tavaly a bevételük 5-6 százaléka ment el az energiaszámlák kifizetésére, addig év végére, de jövő év elejére mindenképp elérheti ez az arány a 15-20 százalékot. Ez már egy olyan terhet jelenthet sok vállalkozásnak, hogy akár ideiglenes bezárásokra is kényszerülhetnek - árulta el a Portfolio megkeresésére Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke. Az ilyen pár hónapos szüneteltetésnek viszont az a legnagyobb veszélye, hogy később nagy nehézségekbe ütközhet a tavaszi újranyitás, mert az egyszer már kényszerszabadságra küldött alkalmazottak addig találhatnak máshol munkát, vagy egyáltalán nem biztos, hogy vállalják újból a munkát a cukrászpultok mögött, ha belengi a szektort a létbizonytalanság.

Az energiaválság megtépázza a fürdőket is: drámai áremelkedésről beszélnek

Az energiaválság megtépázza a fürdőket is: drámai áremelkedésről beszélnek

Komoly problémákkal néznek szembe a magyarországi fürdők az energiaárak elszabadulása miatt. A budapesti fürdők kitartanak, de racionalizálásra készülnek a nyitva tartás ideje és a szolgáltatások terén is a drámai energiaárak miatt. Az alkalmazkodáshoz pedig hozzátartozik a drágulás is, legalább az infláció mértékével megegyező áremelés van kilátásban. A sokszorozódó energiaárak miatt a fürdők a pandémiás időszakhoz hasonló támogatásokat kérnek a kormánytól.

Így élnek túl a magyar hotelek - története legnagyobb kihívása előtt a szállodaipar

Így élnek túl a magyar hotelek - története legnagyobb kihívása előtt a szállodaipar

Az energiaár-szárnyalásból adódó nehézségek már egy jó ideje sújtják a szállodaipart, de most kapcsoltak olyan fokozatba a költségemelkedések, hogy a hazai szállásadók történetük egyik legnagyobb piaci kihívására készülnek. A legnagyobb üzleti feladvány előtt a wellness szállodák vannak, mert ha nem működtetik a szaunáikat, gőzkabinjaikat és medencéiket, akkor joggal tehetik fel a kérdést a vendégek, hogy miért ott foglaljanak szállást. Ha viszont marad minden a régiben, akkor a wellness hotelek nem tudják kitermelni a megugró költségeiket. Nem marad más eszközük a hotelüzemeltetőknek, mint a vendégeket még el nem riasztó mértékű áremelés és az energiakorszerűsítési tervek maradéktalan megvalósítása. Mindezeket pedig úgy kellene menedzselniük, hogy közben a piacon tudjanak maradni. A pár hónapos bezárás egyáltalán nem csodafegyver, mert egy vendégeket nem fogadó hotelt is kell valamilyen mértékben fűteni, takarítani és persze foglalkoztatni a megmaradt személyzetet.

Így harcolnak a cégek az energiaválságban: termelésfelfüggesztés, áremelés, optimalizálás

Így harcolnak a cégek az energiaválságban: termelésfelfüggesztés, áremelés, optimalizálás

Miután sok vállalat számol be háromszorozódó villamosenergiaárakról és 8-10-szereződő földgázárakról, kíváncsiak voltunk arra, hogy ezzel a hazai termelő vállalatok hogyan próbálnak megküzdeni. A cégeket tömörítő egyik nagyobb hazai szövetség most méri fel az ezzel kapcsolatos spórolási praktikákat, de az már most látszik, hogy komoly kényszerpályákról van szó. Az előzetes információk termelés leállításról, áremelésről, optimalizálásról szólnak.

Az energiaválság legsúlyosabb időszakában indulnak a bértárgyalások

Az energiaválság legsúlyosabb időszakában indulnak a bértárgyalások

A Portfolio információi szerint már elindultak a jövő évi bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között, de az elmúlt évekre jellemző „sima” bérmegállapodás aligha várható. A rezsiköltségek elszállása egyértelműen óvatosságra inti nemcsak a cégvezetőket, hanem a szakszervezeteket is. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt néhány cégnél volt némi rugalmasság, és év közben is emeltek valamennyit a béreken egyszeri juttatásokkal és a cafeteria megemelésével, de többségében nem ez volt a jellemző.

Csődhullám és megfizethetetlen árak jönnek Magyarországon

Csődhullám és megfizethetetlen árak jönnek Magyarországon

„Szerencsés” az a vállalkozó, amely „csak” 3-4-szeresére emelkedő, de legalább fix áras gázszámlával kalkulálhat tavalyhoz képest. A cégek jelentős része azonban 5-10-szeres gázáremelkedéssel kénytelen megküzdeni. Év végén, a jövő év elején tetőzhet az energiaválság, addig pedig a vállalkozói szövetségek szerint nem lehet más a cél, mint a lehető legtöbb céget életben, vagyis működőképes állapotban tartani. Ez még állami segítség mellett sem ígérkezik majd könnyűnek, a második félévben óhatatlanul jönnek majd a működési szüneteltetések, csődök és az ezzel együttjáró elbocsátások. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára beszélt minderről a Portfolio-nak.

Csúcsformában Budapest, de a jövő bizonytalan

Csúcsformában Budapest, de a jövő bizonytalan

Bár a szállodák energiaszámlája drasztikusan megnőtt, az emelkedő külföldi turistaszám ezt úgy néz ki, bőven kompenzálja. Főleg a budapesti hotelek érzik azt, hogy az idei a Covid-válság utáni első, valóban jó pörgő szezon. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a budapesti magánszálláshelyadók is. Ősszel és tél elején, hacsak valami drámai fordulat nem következik be az orosz-ukrán háborúban vagy az európai energiaellátásban, még erősebb szezonra számítanak a fővárosi piaci szereplők. A főleg belföldi turistákra épülő vidéki szálláshelyeknél viszont már kicsit más a helyzet, ott aggódnak az emelkedő rezsiárak miatt esetlegesen elmaradó vendégek miatt.

Idén nehezebb terep a belföldi turizmus: vége a koronavírus utáni robbanásnak

Idén nehezebb terep a belföldi turizmus: vége a koronavírus utáni robbanásnak

A húsvét és a pünkösd mentette meg a belföldi turizmust az idei második negyedévben. A magasabb ár nem riasztotta el a vendégeket a hazai nyaralástól, de messze nincs akkorra keresleti robbanás, mint ami 2020-ban vagy 2021-ben jellemző volt. A koronavírus béklyójából felszabadulva sokan mentek külföldre nyaralni, még akkor is, ha összességében ezt sokszor drágábban tehették meg. Minden ötödik hazai szállásfoglalás a Balaton térségében valósul meg. Az egy főre eső országos vendégéjszaka ár továbbra is 11 ezer forint körül van. Persze nem mindegy, hogy valaki hétvégére vagy hétköznapra foglal szállást.

Már 400 forint a fagyi, a sütemény 1000 felett lesz hamarosan

Már 400 forint a fagyi, a sütemény 1000 felett lesz hamarosan

Nemcsak a nyaralás, de a szezonális strandtermékek és édességek is sokat drágultak az elmúlt időszakban. Ugyanakkor nem olyan mértékben, mint amire sok szakértő előzetesen számított. Ennek az az egyik lehetséges oka, hogy a belföldi turizmus idén messze nem fut eddig olyan jó szezont, mint a koronavírus által jobban megterhelt 2020-as és 2021-es évben. A strandbüfék és cukrászdák pedig nem akarják elriasztani a vendégeiket, ezért egyensúlyoznak a megtérülés és a profit között. A fagylalt 350 és 450 forint között mozog gombóconként, tulajdonképpen ez termeli ki a 700-900 forint között ingadozó tortaárat, aminek szerintük rég 1000 forint felett kellene lennie. Alaplángos van 1000 forint alatt, de ha bármit kérünk rá, már 1000 forint fölé emelkedik a számla.

Már külföldre sem kell menni, hogy euróban fizess a szállásért

Már külföldre sem kell menni, hogy euróban fizess a szállásért

A hazai szállodák most, a főszezonban nem futnak rossz szezont, bár azért vannak olyan szállásadók, amelyek erősebb nyárra számítottak a belföldi turistákat illetően. A "rezsidémon" már nemcsak a szállodai szereplők költségoldalán jelent meg, hanem befolyásolhatja az őszi keresletet is, mert sokan az utolsó pillanatban gondolhatják át, hogy végül mégsem mennek el wellness szállodába szeptemberben vagy októberben, az első fűtésszámlák megérkezéséig. Mindeközben a forint vesszőfutása miatt információink szerint már nemcsak budapesti, hanem egyes vidéki szállodák is euróhoz kötik a szobaáraikat. A végösszeget forintban fizetik a vendégek, de ez a fajta árazás eddig inkább a magánszállásadókra, az Airbnb szektorra volt jellemző.

A 4 napos munkahét nem a hosszú hétvége szinonimája

A 4 napos munkahét nem a hosszú hétvége szinonimája

Egyre többen próbálják ki a 4 napos munkahetet. Az Egyesült Királyságban már 70 vállalat teszteli ezt a működtetési formát, de Belgiumban már februártól bevezették azt, hogy amelyik munkavállaló kéri, dolgozhasson a szokásos 5 helyett csak 4 napot, fizetéscsökkenés nélkül, ugyanazokkal a juttatásokkal. Magyarországon is találunk már példát hasonló működésre, azonban ez eddig inkább a kivétel, mintsem az általános gyakorlat. Ráadásul komoly kockázatai vannak a 4 napos munkahétnek.

A 410 forintos euróval biztosan nem lesz olcsóbb a külföldi nyaralás a hazainál

A 410 forintos euróval biztosan nem lesz olcsóbb a külföldi nyaralás a hazainál

A Magyar Turisztikai Ügynökség közlése alapján a júniusi turisztikai vendégforgalom túlszárnyalta a járvány előtti szintet. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai alapján kiemelkedő a belföldi vendégéjszakák száma 15 százalékkal meghaladta a 2019-es rekord évet. Eddig a jó hír, mert összességében az első félévben 9 százalékkal még mindig kevesebb volt a turista, miközben a szállodák beszámolói szerint ugyan nem rossz, de várakozásokon aluli eddig a nyári szezon, miközben a költségemelkedésük nem állt meg.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egy egész fegyvernemnek kell szembenéznie az új trónkövetelővel: bemutatkozik az RHC-155
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.