Miután decembertől 15 százalékkal emelkedett a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum, egy hónapig bizonyosan bértorlódás várható a legalacsonyabb fizetések és az alacsony vagy közepes jövedelmű dolgozók bérei között. Ráadásul úgy tűnik, hogy a legtöbb dolgozónak kisebb emeléssel kell beérnie, mint amennyivel a minimálbér nő.
Akadnak még olyan cukrászdák, ahol 1000 forint alatt van egy szelet sütemény ára, azonban a magyarok egyre inkább elfogadják, hogy a sütemények is drágulnak. Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke szerint az étteremben kínált desszert árához képest még mindig jóval olcsóbbnak számít egy cukrászdai sütemény, ugyanakkor kezdünk felzárkózni a nemzetközi árakhoz.
Nagy meglepetést okozott a kormány azzal, hogy a megalkotás után szinte azonnal visszavonta azt a sokat vitatott törvényt, amely a külföldiek - vagyis EU-n kívüli országokból érkezők - magyarországi munkavállalását szabályozta volna. Alig több mint egy hónap alatt új törvényjavaslatot készített. Az új idegenrendészeti törvényt november 14-én nyújtották be az Országgyűlésnek, majd november 20-án elindul a részletes vitája. A Portfolio által megkérdezett munkaerőközvetítő cégek úgy látják, hogy alapvetően szigorodik a szabályozás, és hosszabb távon több kérdést is tisztázni kellene, főleg, ami a külföldi munkaerő lakhatását illeti.
Jól sikerült az őszi szezon a hazai szállodaiparban, ami annak köszönhető, hogy egyre több a külföldi vendég, de új, sötét árnyként megjelent a hotelek gazdálkodásában az izraeli-palesztin háború kitörése. Azóta ugyanis elmaradnak az izraeli vendégek, ami komoly kiesést jelenthet számukra.
Bár a kormánypárti frakciószövetség kommunikációs igazgatója végleges bérmegállapodásról posztolt Facebook-oldalán, és a kormány foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is elfogadhatónak nevezte a decemberi, előrehozott fizetésemeléseket, a Portfolio információi szerint még nem "ütötték le" a felek az alkut. Ezt erősíti meg az is, hogy Hollik István később feltételes módúvá változtatta meg Facebook-posztját (a minimálbér kapcsán az "emelkedik" szót lecserélte arra, hogy "emelkedhet"). Azt, hogy még nincs végleges megegyezés, jelzi, hogy az egyik legnagyobb munkáltatói szervezet például nem szeretné a garantált bérminimum kétszámjegyű emelését, főleg nem akkor, ha a harmadik negyedévben nem ért véget a magyar gazdaság teljesítményének csökkenése. Ez az információ viszont csak hetek múlva derül ki.
Bár még hivatalos bejelentés nincs, úgy tűnik, hogy a kormány elutasíthatja a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Az érdekképviseletek szerint arról van szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonló mértékű bérkompenzációt.
Akár 50 százalékkal is mérséklődhetnek egyes éttermek és hotelek energiaköltségei. Ennek hatására több, korábban bezárt étterem újranyitott, a hoteleknél pedig már idén is bővítés volt, jövőre pedig – a jelentős számú külföldi vendég miatt – még nagyobbat ugorhat a szállodai szobakínálat. Az energiaárak csökkenése azonban biztosan nem hozza el az olcsóbb nyaralást.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
Bár egyre több a külföldi munkaerő Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a vendégmunkások beáramlása még messze nem olyan mértékű, mint amennyit a hazai ipar tervezett felfuttatása indokolhatna. A hazai munkaerőközvetítő cégek szerint a magyarországi dolgozói tartalék 100-150 ezer állás betöltésére lehet még elegendő ideális esetben, miközben a tervek szerint akár 500 ezer új munkavállalóra is szükség lehet. Egyelőre nincs könnyítés abból a 15+2 országból, ahonnan egyszerűsített eljárás keretében jöhetnek be a dolgozók. Sőt, novemberre lehet, hogy inkább szigorítás várható, miután a vendégmunkásokról szóló törvény mégsem lép hatályba.
Csalódtak a pedagógusok, miután a státusztörvény nem garantálja az ígért 10%-os béremelést. Vannak, akiknek egyáltalán nem nőtt a fizetése. Az elégedetlenség miatt újabb sztrájkra készülnek a szakszervezetek.
Újabb tárgyalás volt az idei és a jövő évi bérekről a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között. Mindkét fél arról beszélt a Portfolio-nak, hogy októberre, esetleg novemberre nemcsak az idei bérkompenzációról, vagyis a minimálbéresek és a garantált bérminimumból élők számára egy "pótlólagos fizetésemelésről" dönthetnek, de közel a megállapodás a jövő évi legkisebb bérekről is. Sőt, a felek egy 3-4 éves béremelési javaslatcsomagját is kidolgozták, és elküldik a kormány számára.
Ugyan a kormány részvétele nélkül, de szerda délelőtt 11 órakor újra tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, mivel az év elején 16 százalékkal megemelt minimálbér és a 14 százalékkal feljebb tornázott garantált bérminimum sokat veszített a reálértékéből. A jegybank legfrissebb várakozása szerint az idei átlagos áremelkedési ütem 17,9 százalék lehet, magasabb, mint amennyivel nőttek a legkisebb bérek.
Kevesebben járnak étterembe, mint a Covid-válság előtt - derült ki a KSH adataiból. A forgalom visszaesése elsősorban a magas árakkal magyarázható. Iparági szakemberek szerint azok vannak bajban, akik túlárazták magukat, hiszen az emberek megfontoltabban költenek.
Nettó 200 ezer forintos egyszeri bérkifizetés járulékmentesen, újabb minimálbér-emelés októbertől, esetleg az idei reálbér-visszaesést kompenzáló bérkorrekció jövő januártól. Ilyen és ehhez hasonló ötletek merültek fel az újraindult bértárgyalásokon a munkáltatók és a munkaadók között, mivel a legalacsonyabb keresetűeknél jelentős a fizetések vásárlóerejének csökkenése.
Visszaesett a beföldi vendégek száma a hotelekben, amit a külföldiek érkezése ellensúlyozott. Ennek ellenére a szállodák bevétele jelentősen nőtt, miután a szobaárakat is érdemben emelni tudták.
Döcögősen indult a nyár, de augusztusra javult a vendégforgalom a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint. Az emberek sokkal árérzékenyebbek lettek, mint az elmúlt években voltak, rövidebb időre mennek pihenni, illetve a szálláshelyeken nem igazán költenek kiegészítő szolgáltatásokra sem.
Más településre vándorolni kénytelen diákok, összevont csoportok, szükségkonténerből tantermek, szaktanárokként oktató nem szakos tanárok, fizetésemelési ígéretek. Ilyen körülmények között indul idehaza a tanév, már az új oktatási jogállásról szóló, úgynevezett státusztörvénnyel.
Jól teljesít a külföldi vendégforgalom is a nyári főszezonban a Balatonnál, a németajkú és a visegrádi küldőországok turistái közül választották legtöbben pihenésükhöz a nemzetközi vendégek közül a magyarországi célpontot. A külföldi forgalom így 14 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos időszakának eredményeit – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség. A hazai hotelek 70 százalékát képviselő Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a saját vállalkozóinál viszont továbbra is csökkenő vendégforgalomról számol be a Balatonnál. Azt viszont elismerik, hogy a fővárosi szállodák most nagyon jól pörögnek, főleg a külföldi turistáknak köszönhetően.
Gyenge lett a június a belföldi vendégéjszakák számát tekintve. A szolgáltatók válaszaiból kirajzolódik, hogy a magas infláció a vártnál messze jobban visszavetette a hazai keresletet, ezen felül a változékony időjárás sem kedvezett a nyár első szakaszában.
Erősödött munkavállalói aktivitás a hazai munkaerőpiacon, miközben csökkent az álláshirdetések száma. A legtöbben a magas infláció miatt csökkenő reálbérek miatt váltanának. Ha egy dolgozó elmenne, a cégek már kevésbé hajlanak az „ellenajánlatokra”, mert nem biztos, hogy ki tudják termelni a magasabb bérszintet. A fluktuáció pótlása ugyanakkor egyre komolyabb kihívást jelent.
Várhatóan 2024 júniusában indul az új otthonfelújítási program. A támogatásból az 1990 előtt épült családi...
Az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex (CPI) 2024 márciusi adatai figyelmeztető jelzésként szolgálnak a folyamatban...
A múlt század közepén a legtöbb országban a cégek voltak az egyik legjelentősebb adóbefizetők, a teljes adóbevétel...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Megválasztása óta keveset beszélt Argentína új elnöke a dollárra való átállásról, pedig a lépésnek komoly... 
A nyers kakaóbab felhasználásának és kinálatának aránya már harmadik éve deficites, és a jövő is bizonytalan:...
A Morgan Stanley és a LuxConsult közös, 2023-as kutatása alapján a címben feltett kérdésre a rövid válasz az, hogy...
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
