Az ipar gyengélkedése miatt egyes vállalatoknak kevesebb munkaerőre volt szükségük az elmúlt időszakban. Az autóipar problémái miatt az akkugyárak is gyengélkednek, amelynek hatására lelassulhatott a külföldi dolgozók behozatala Magyarországra.
Különös árazási feltételekkel és meglepő költségekkel találkozhatnak a turisták egyes hazai szállásadóknál. Ezért érdemes még a foglalás előtt tisztázni, hogy mit is tartalmaz a szobaár. Habár a "fapados árazásba" egyre többször bele lehet botlani, a nagy láncok ezt nem alkalmazzák.
Fejenként 10 ezer forint az éttermekben az a lélektani határ, amit a vendégek még hajlandóak kifizetni. Felette azonban már átgondolják, hogy rendeljenek-e még egy desszertet vagy egy kávét. A vendégek megfontolt költekezését jelzi, hogy a szektor teljesítménye csak most érte el a Covid-válság előtti szintet. Kevesebb az étterem, mint a járvány előtt volt, és a dolgozók száma is csökkent a szektorban. Az emberek pedig ritkábban térnek be a vendéglátóhelyekre.
Úgy tűnik, hogy a hazai fizetőképes kereslet messze nem annyira árelfogadó, mint korábban, ezért a hazai szállásadóhelyek valószínűleg már nem fognak jelentős mértékben árat emelni a nyári szezonra, hogy versenyképesek maradjanak a külföldi utakkal. Ugyan nehéz a magyar és a külföldi nyaralási lehetőségek összehasonlítása, de az biztos, hogy a gyenge forint és a dráguló repülőjegyek mindenképpen megdobják a kedvelt úticélok árait. Sok ország viszont még ezzel együtt is versenyképes a hazai nyaralásokkal.
Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.
Az év második felében tovább nőhetnek a jelenleg 1000-1500 forint közötti süteményárak, miután a csokoládékészítés alapanyagául szolgáló kakaó világpiaci ára rekord szintre nőtt, ami a csokoládé árának 50-60%-os emelkedését is okozhatja. Ami pedig a fagylaltokat illeti, 500 forint alatti gombócárakra idén már nem igazán lehet számítani.
A tavalyi helyzethez képest 5-10%-kos drágulásra lehet számítani a külföldi nyaralásoknál. Már a második egymást követő évben szárnyalja túl az előfoglalási időszak megrendelésszáma az előző évit.
50-100 milliárd forintba kerülne a költségvetésnek az, ha a középiskolások számára ténylegesen ingyenessé tenné a kormány az első jogosítvány megszerzését. A jelentős költségvetési tétel mellett az ingyenesség bevezetése amiatt is jelentős problémát okozna, hogy valószínűleg elegendő oktató és tanulóautó sem lenne ahhoz, hogy kiszolgálja az autósiskolákat megrohamozó fiatalokat.
Egyre több vendéglátóhelyen már nem 10%-ra, hanem 12-15%-ra emelik az úgynevezett szervizdíjat. Miután a vállalatok már úgy érzik, hogy az ételek és italok árában lélektani határokhoz érkeztek, így alternatív módon, a szervizdíj emelésén keresztül hárítják át a költségeket a vendégekre.
Az állami oktatásban dolgozó tanárok fizetésének átlagos növekedése nem érte el a kormányzat által januárban beígért 32,2%-os emelés mértékét – mindkét nagy pedagógus szakszervezet erre a következtetésre jutott a saját felmérésében. A Pedagógusok Szakszervezetének kutatása szerint az emelés révén a februári adatok szerint átlagosan bruttó 620 ezer forintot kapnak a tanárok, míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének felméréséből az derül ki, hogy az átlagbér bruttó 567 ezer forintra nőtt, ami messze elmarad a diplomás átlagfizetéstől.
Töretlenül nő a külföldi munkavállalók száma Magyarországon. A vállalati érdekképviseletek szerint azért van rájuk szükség, mert továbbra is munkaerőhiány jellemzi a piacot. A munkaadók és a munkavállalók képviselői úgy vélik, hogy a magyar dolgozók előnyben vannak a külföldiekhez képest, ugyanakkor a munkaerőkölcsönzők több érdekes tényre hívják fel a figyelmet. Szerintük ugyanis a cégeknek a mostani munkaerőhiányos környezetben olyan dolgozók kellenek, akik biztos, hogy nem mondanak fel és szívesen vállalják a túlmunkát. Az elmúlt időszakban a vállalatok tarthattak attól, hogy megnő a fluktuáció, ám a külföldiek esetében ilyenről nincs szó.
Az év első két hónapja gyengébb forgalmat hozott a hazai szálláshelyadók számára, ettől függetlenül bizakodóak az idei évvel kapcsolatban. Két nagy szállodalánc, a Danubius Hotels és az Accent Hotels vezetőinél érdeklődtünk az eddigi tapasztalatokkal és az idei üzleti várakozásokkal kapcsolatban.
A balatoni szálláshelyeknek nehézséget okoz a munkabérek emelése, a rezsidíjak kitermelése, illetve újabban a vízdíjak növekedése. Ez utóbbi ugyanis többszörösére emelkedett. Az emelkedő árak miatt a belföldi vendégek egyre rövidebb ideig pihennek.
Habár szezonális hatások miatt a téli időszak általánosságban olcsóbb, mint a tavaszi-nyári, idén 50 ezer forint felett maradt a 4 csillagos szállodák ára. A hoteleknek tovább kell emelni az árakat, de már visszafogottabb mértékben, mint tavaly, miután a vízdíj sokat emelkedett, illetve a dolgozók bérét is növelik. A szállodaszövetség ebben az évben 6-7%-os áremeléssel számol.
Ma már nem ritka, ha 5-7 ezer forintot kérnek az éttermek egy-egy főételért. Az infláció azonban alábbhagyott, így az árak emelkedése már visszafogott lehet. A vendégek sem tudták kifizetni a száguldó árakat: ha étterembe mennek, akkor a korábbi két-három fogás helyett sokan csak egyet kérnek.
Szakértők szerint Magyarországnak már nincs elegendő munkaerőtartaléka ahhoz, hogy ki tudja elégíteni a piac igényeit. A következő években ráadásul egyrészt csökken a munkaképes korúak száma, másrészt a betelepülő gyárak miatt még több dolgozóra lenne szükség. A munkaadói és a munkavállalói oldal szerint is elengedhetetlen a vendégmunkások behozatala, azonban amíg a szakszervezetek szigorítást szeretnének, addig a vállalatok képviselői ezt a kérdést másképp látják.
Felmérést és kisebb online kutatást is indítottak a pedagógus szakszervezetek, hogy felmérjék, a tanárok, óvodapedagógusok mennyire elégedettek a pedagógusok új életpályáról szóló törvény által meghatározott bérbesorolásaikkal, vagyis az év eleji fizetésemelésükkel. A kormány átlagban 32,2 százalékos emelést ígért, de úgy tűnik, hogy azért nagy a szórás az ígért és a megvalósult béremelések között. Komoly bérfeszültség bontakozhat ki a rövidebb és a hosszabb ideje oktatók között, mert összecsúsztak a fizetések, miközben a nyugdíjba vonulás előtt állók nem kaptak béremelést, mert ez benne sem volt a törvényben, vagy a részleteket szabályozó rendeletben.
A külföldi dolgozók idehozatala és szállásolása drága, miközben a bérük nem mondható alacsonynak. Ugyanakkor sokkal hatékonyabban és többet hajlandók dolgozni, mint a magyarok. Ez nem csoda: a magyaroknak családjuk van, magánéletük van, míg a külföldiek általánosságban csak néhány évre jönnek. Ráadásul még örülnek is a túlóráknak vagy a hétvégi munkának, mert akkor több pénzt utalnak haza a családjuknak. A helyzet tehát kissé hasonló ahhoz, mint amikor a magyarok mennek külföldre dolgozni, csak most éppenséggel hozzánk jönnek a külföldiek.
Mindenképpen szigorításra szorul az új idegenrendészeti törvény, ha a hazai hatóságok nem szeretnének újabb és újabb kellemetlen ügyekbe belefutni a külföldiek magyarországi foglalkoztatása terén. A harmadik országokból (EU-n kívülről) érkező külföldi munkaerő mosolyogva vállalja a rengeteg túlórát, így egyre nehezebb velük versenyezni a hazai dolgozóknak. Habár a külföldiek felvétele valóban költséges (utaztatás, szállásnyújtás), de amikor már itt vannak, akkor számos érv szól amellett, hogy inkább őket tartsák meg a cégek, ha leépítésre kerül sor. Vannak azonban pozitív példák is a külföldiek alkalmazása terén, igaz, jobbára folyamatos növekedésben lévő vállalatoknál.
A pedagógusbéreket meghatározó, csütörtökön megjelent kormányrendeletből első ránézésre az derül ki, hogy a korábban beígért bruttó bérek alapján határozták meg a fizetési sávokat. Mindamellett a tanárok majd csak a hónap végén tudják meg, hogy pontosan mekkora béremelést kapnak. Az viszont nagyon úgy tűnik, hogy a teljesítményértékelésnél a kormány nem fogja alkalmazni a negatív eltérítést. Vagyis annak a tanárnak sem lehet csökkenteni a bérét, aki a teljesítményértékelés szerint nem teljesít jól.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
Azoknál a munkáltatóknál, ahol a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyek száma 6 egymást... 
Befektetési lehetőségek a a globális gazdaság zöld átmenetének alapvető pilléreiben.
Néha szombatonként kiteszek egy-egy régebbi cikket azok kedvéért, akik nem olvasták ezeket a cikkeket 8-10-14 éve....
Infláció, PMÁP eladók, elkeseredett kripto-tesók és meritokrácia… minden forró témát előveszünk Szabó... 
A kereskedelmi hajózás egyre több szereplője látja a zöld korridorokat az egyik leghatékonyabb eszköznek a szektor...
Az elmúlt időszakban sokat erősödött a magyar deviza.
Mit tervez Donald Trump és Elon Musk
A magyar tőkepiac dinamikus fejlődését is tükrözte az elmúlt év.
