Visszaesett a beföldi vendégek száma a hotelekben, amit a külföldiek érkezése ellensúlyozott. Ennek ellenére a szállodák bevétele jelentősen nőtt, miután a szobaárakat is érdemben emelni tudták.
Döcögősen indult a nyár, de augusztusra javult a vendégforgalom a Portfolio által megkérdezett szakértők szerint. Az emberek sokkal árérzékenyebbek lettek, mint az elmúlt években voltak, rövidebb időre mennek pihenni, illetve a szálláshelyeken nem igazán költenek kiegészítő szolgáltatásokra sem.
Más településre vándorolni kénytelen diákok, összevont csoportok, szükségkonténerből tantermek, szaktanárokként oktató nem szakos tanárok, fizetésemelési ígéretek. Ilyen körülmények között indul idehaza a tanév, már az új oktatási jogállásról szóló, úgynevezett státusztörvénnyel.
Jól teljesít a külföldi vendégforgalom is a nyári főszezonban a Balatonnál, a németajkú és a visegrádi küldőországok turistái közül választották legtöbben pihenésükhöz a nemzetközi vendégek közül a magyarországi célpontot. A külföldi forgalom így 14 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos időszakának eredményeit – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség. A hazai hotelek 70 százalékát képviselő Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a saját vállalkozóinál viszont továbbra is csökkenő vendégforgalomról számol be a Balatonnál. Azt viszont elismerik, hogy a fővárosi szállodák most nagyon jól pörögnek, főleg a külföldi turistáknak köszönhetően.
Gyenge lett a június a belföldi vendégéjszakák számát tekintve. A szolgáltatók válaszaiból kirajzolódik, hogy a magas infláció a vártnál messze jobban visszavetette a hazai keresletet, ezen felül a változékony időjárás sem kedvezett a nyár első szakaszában.
Erősödött munkavállalói aktivitás a hazai munkaerőpiacon, miközben csökkent az álláshirdetések száma. A legtöbben a magas infláció miatt csökkenő reálbérek miatt váltanának. Ha egy dolgozó elmenne, a cégek már kevésbé hajlanak az „ellenajánlatokra”, mert nem biztos, hogy ki tudják termelni a magasabb bérszintet. A fluktuáció pótlása ugyanakkor egyre komolyabb kihívást jelent.
Leginkább a közel-keleti országok lökték meg a nemzetközi turizmus szekerét az idei első negyedévben. Az UNWTO, vagyis az ENSZ Turisztikai Világszervezete jelentésében arról számolt be, hogy a rekordnak tekintett 2019-es évhez képest 80 százalékosan teljesítettek a világ nagy turisztikai régiói. A járvány előtti utolsó, normál év időszakához képest a lemaradás még mindig jelentős a vendégéjszakák számában, de vannak arra utaló jelek, hogy 2023 összességében akár új utazási csúcsot is hozhat. Erős eredményekkel indított például Európa és a Közel-Kelet.
A nyár első hónapjában 20-40% közötti visszaesésről számoltak be a szállodák tavalyhoz képest. Ennek az egyik oka az, hogy az óriási infláció miatt kevesebben nyaralnak idén, másrészt a fizetőképes kereslet gyakran külföldi utakat választ. Idén akciókra, szezonközi leárazásokra lesz szükség, hogy mentsék az évet.
A pusztító infláció mellett a változékony, kiszámíthatatlan júniusi időjárás miatt is kevesebb belföldi turista volt a nyaralóhelyeken, emiatt a balatoni vendéglátósok sem nyitották jól a nyári szezont. Budapesten viszont jól megy az éttermeknek, már persze akkor, ha turistalátványosság közelében vannak, mert inkábba a betérő külföldi vendégek vásárlóerejére számíthatnak, a magyarok most kevesebbet költenek. Pár étterem bezárt Budapesten, de a szakértők szerint összességében nincs tragédia a vendéglátásban.
Június közepén elfogadta az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, a munkaerőközvetítők és a jogászok azonban még ma is arról vitáznak, hogy milyen hatásokkal jár az új szabályozás. Van, aki szerint szigorítás a korábbiakhoz képest, és van, aki szerint számos esetben lazítás és könnyítés lesz, ráadásul ez egy új lehetőség, és nem a korábbiak lecserélése. Megkérdeztük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot a jogszabályt érintő legfőbb kérdés kapcsán, vagyis arról, hogy hány évig lehet Magyarországon egy vendégmunkás, de a válaszuk szerint még őszig tarthat a bizonytalanság. Szakértők arról beszélnek, hogy a nagyberuházásokat (Paks II., Budapest-Belgrád vasút, gyárépítések) már csak a vendégmunkásokkal lehet megvalósítani, ráadásul az akkumulátorgyárak is leginkább velük tudnak majd működni. Olyan nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások egy-egy településre, amely összemérhető az adott város lakónépességével. Hamarosan épülhetnek a konténervárosok is, és ezzel kérdésessé válik például az orvosi, a víz, illetve az áremellátás is.
Bármennyire magasnak tűnnek a hazai szállásárak a nyaralási főszezonra, úgy tűnik, hogy a horvát tengerpart is drágul. Cikkünkben bemutatjuk, mennyi pénzért nyaralhatunk itthon, illetve a tengerparton.
A "pedagógusok új életpályájáról" néven futó, a magyar köznyelvben csak státusztörvényként elhíresült új oktatási jogszabályt július elején fogadhatja el az Országgyűlés. A törvényjavaslat a jelenleginél magasabb fizetéseket ígér, viszont akár 180 napra is egy másik intézménybe vezényelhetővé teszi a pedagógusokat, 30-50 kilométeres körzetben. A szakszervezetek felmondási hullámtól tartanak.
A magas energiaárak továbbra is súlyos problémát jelentenek az éttermeknek, de a turisták elmaradása is gondot okoz. A házhozszállítás lassan növekedhet a következő időszakban: az emberek egyre drágábban vásárolnak, de nem azért, mert többet vennének, hanem azért, mert nagy az infláció. A forgalmat nagyban befolyásolja az, hogy a dolgozók mikor kapnak fizetést.
Az áprilisi fagyos szálláshelyadatok után úgy tűnik, hogy a Pünkösd jobban sikerült a hazai szállásadók számára. A májust a hónap végi hosszú hétvége, illetve a Budapesten rendezett futball Európa Liga-döntő is felfelé húzta. Ettől függetlenül a hotelek és panziók vezetői rendkívül bizonytalan nyári szezonnal számolnak. Az előfoglalási ablak ugyanis néha már nem hetekben, hanem napokban mérhető. A jó hír az, hogy van esély arra, hogy a fix energiaárra szerződött hotelek és panziók kapnak majd visszatérítést az energiaköltségeikre.
Július 1-től jön a kötelező adatszolgáltatás az éttermek és kisebb vendéglátóegységek számára. Nem minden vállalkozó rendelkezik azonban az automata adatközléshez szükséges szoftverrel, és bár úgy tűnik, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség ingyenes szoftvert is biztosítana ehhez, illetve más vállalkozóktól is be lehetne szerezni a szükséges informatikai eszközöket, de meglehetősen kétséges, hogy a startra mindenki készen áll majd, hogy ezt üzemszerűen működtesse. Ezért lehet, hogy az MTÜ végül könnyítene a feltételeken.
Gyakorlatilag csak a képzelet, meg persze a pénztárca szabhat határt annak, hogy mely területre szeretnénk utazni. Az utak 10 és 40 százalék között drágultak tavalyhoz viszonyítva. Leginkább a légitársaságok emelték az áraikat, ami a Covid-időszak hivatalos vége után robbanásszerűen újjáéledő nemzetközi turizmus miatt nem is csoda.
Célegyenesben van a külföldi munkavállalók beáramlását szabályozó törvényjavaslat, amelynek a kormányzat érvelése szerint az a célja, hogy megvédjék a magyarok munkahelyét, hiszen ha nincs elegendő munkavállaló, akkor a gyárak nem bővítenek Magyarországon, másrészt viszont az is fontos, hogy "a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját". A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években erősödött fel, akiknek a létszáma a Covid-válság előtti 50 ezer fő körüliről 80 ezer fölé emelkedett tavaly. Úgy tűnik, a kormány a belső tartalékok kimerülése után is a foglalkoztatás növelésében látja a fejlődés útját, ám kérdéses, hogy az olcsó munkaerőre építő gazdasági modell mennyire lehet sikeres.
Idén élénkül a magyarok utazási kedve a Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint. Annak ellenére is többen utaznak, hogy egy egyhetes nyaralás már 700-900 ezer forint két főre. Nem ritkák azonban a másfélmilliós tengerparti nyaralások sem. Egy év alatt 10-15%-os drágulás tapasztalható.
Márciusban jelentősen csökkent a szálláshelyek vendégforgalma Magyarországon. Ez annak tudható be, hogy a sokkal kevesebb a belföldi vendég a visszaeső vásárlóerő miatt. Szakértők szerint a következő hónapok is kedvezőtlenül alakulnak majd a kereskedelmi szálláshelyeken. A tisztánlátást nehezíti, hogy az utolsó pillanatokban döntenek a belföldi nyaralásaikról az emberek. "Úgy tűnik, hogy idén a 4 nap helyett lehet, hogy csak 3, a korábbi 3 helyett pedig csak 2 napot nyaralnak majd" - mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
A 25 százalék felett ragadt hazai infláció miatti reálbérveszteség egyre több embert ösztönöz arra, hogy másodállást vállaljon. Tömegesnek még nem mondható a folyamat, de az általunk megkérdezett munkaerő-közvetítő cégek szerint érzékelhető a piacon, hogy egyre nehezebb a megélhetés. A heti pár órától az 1-2 napos bedolgozásig terjed az a plusz munkateher, amit a másodállás fizikai megterhelésétől és persze az időbeosztástól függően még be tudnak vállalni az amúgy főállással rendelkező dolgozók. Ritka, de van olyan terület, ahol a másodállású dolgozók megjelenése még némi fellélegzést is ad a munkaerőhiány miatt. Ez azonban inkább a szellemi munkákhoz köthető, mintsem a feldolgozó- vagy gyáripari állásokhoz.
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben... 
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi...
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Szinte bárhol és szinte bárki igénybe veheti majd.
