A K&H Csoport hétfőn tette közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelyben főként a végtörlesztésekkel kapcsolatban megképzett céltartalékok miatt keletkezett hatalmas veszteségről számolt be a bank, az Erste is hasonló gyakorlatot követett, előre céltartalékolták le a végtörlesztések miatt később keletkező veszteségeket. Ennek kapcsán megnéztük, milyen gyakorlatot folytatnak a Magyarországon működő bankok a devizaalapú jelzáloghitelek végtörlesztések miatt keletkező veszteségek kezelésében. Összességében az mondható el, hogy a jogszabályok nem kötik meg a pénzintézetek kezét, nem feltétlenül kell a bankoknak előre céltartalékolniuk. Az OTP a "kényelmesebb" utat választotta, nem céltartalékolt előre, így azonban a későbbi negyedévekben szembesülhet komolyabb kockázati költségekkel a bank.
A Magyar Telekom egyszeri tételekkel terhelt, az elmúlt időszakban látott trendeknek megfelelő dinamikákkal jellemezhető negyedévről számolt be ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében. A csoportszintű árbevétel továbbra is csökken, néhány üde színfolttól (TV, mobil szélessáv, rendszerintegráció) eltekintve a fontosabb szegmensekben a társaság árbevétele csökken. A negyedévet a távközlési különadó, a vizsgálattal kapcsolatos céltartalékok és a végkielégítésekkel kapcsolatos költségek terhelték. Részben ezek lephették meg az elemzőket, mert míg árbevétel szinten a várakozásoknál jobb, addig a profit sorokon a konszenzustól lényegesen gyengébb számokat közölt a társaság.
A gyorsjelentésből kirajzolódó alapfolyamatok alapján nem számítanánk jelentősebb árfolyam-elmozdulásra, a Magyar Telekom részvények csütörtöki nyitására sokkal inkább a nemzetközi befektetői hangulat lehet hatással.
A gyorsjelentés lényegesebb pontjai:
Az elemzői várakozásokat árebvétel szinten meghaladó, de profit-sorokon a konszenzustól lényegesen elmaradó negyedév
2008 vége óta nem látott alacsony szintű árbevétel-visszaesés, ennek oka részben néhány nagyobb infrastrukturális projekt a negyedévben
Komoly egyszeri tételek (telekom különadó, vizsgálattal kapcsolatos céltartalékok, végkielégítés költségei) terhelték az időszakot
A leánycégek gyengén muzsikálnak
Továbbra is van növekedés a TV szolgáltatásokban, a rendszerintegráció/IT-területen és a mobil szélessávban
A működési költségeket (pl. CAPEX, személyi jellegű költségek) komoly kontroll alatt
Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül tegnap 815 forintos áron vételi ajánlatot tett az összes Rába részvényre. Abban az esetben, ha a jelenlegi tulajdonosok több mint 50 százaléka eladja részvényét az MNV-nek, az állam többségi tulajdonosa lesz a magyar gépgyártónak. A tegnapi bejelentés óta egy egész ország találgatja, mi állhat a felvásárlási ötlet mögött. Az alábbiakban felsoroltuk, mik lehetnek a legfontosabb mozgatórugói a tegnapi ajánlattételnek.
Egy valamit azonban rögtön leszögeznénk, egyelőre számunkra sem világos a Rába tervezett állami tulajdonba vételének oka, ezért érveink többsége kissé erőltetettnek tűnhet...
Bár a magyar kormány arra számít, hogy Magyarország nem veszíti el befektetésre ajánlott adósbesorolását, a nagy elemzőházak arra figyelmeztetnek, az elmúlt hetekben nőtt egy esetleges leminősítés esélye. A hitelminősítők felülvizsgálhatják korábbi ajánlásaikat, és Magyarország adósságbesorolása ismét a bóvli kategóriába kerülhet.
Megvizsgáltuk, hogy az egyes tőkepiacokon milyen hatást váltott ki, ha egy vagy több hitelminősítő befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolt országokat. Románia, Görögország, Portugália és Írország példáján keresztül mutatjuk be, hogyan mozgatták meg a lokális és a globális tőkepiacokat a leminősítések, milyen elmozdulásokat láthattunk a kötvény- és részvénypiacokon és hogyan változott az adott ország CDS-felára.
A Magyar Telekom múlt héten sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2012. január 1-jén elindítja 4G/LTE mobilinternet szolgáltatását. Az esemény kapcsán beszélgettünk Christopher Mattheisennel, a társaság elnök-vezérigazgatójával. A menedzser elmondta, a 4G technológiára épülő szolgáltatások is kitörési pontot jelenthetnek a társaság számára, ami azért is fontos, mert az éles verseny és a romló makrogazdasági kilátások mellett nem könnyű növekedést elérni a telekommunikációs szektorban. Mattheisen arról is beszélt, hogy a hazai mobilpiacon nehéz lesz üzleti alapon működnie egy negyedik szereplőnek, ennek ellenére komolyan veszik az új piacralépőket, mint amilyen a virtuális szolgáltató Tesco Mobile.
A Magyar Telekom részvényárfolyama a 2008-2009-es válság során sem látott mélységbe zuhant a múlt héten. Osztalékhozam alapján hasonló árazást mutatnak a papírok, mint a 2009-es mélypont környékén, azonban a társaság az akkoritól lényegesen eltérő működési, szabályozói és versenykörnyezettel szembesül. Összegyűjtöttük, hogy miben más a mostani helyzet a 2009-eshez képest, miért maradhatnak akár tartósan nyomás alatt a vállalat részvényei.
2017-re a hazai részvénypiac forgalma a 2011-re várt érték közel háromszorosára bővülhet, a részvények piaci kapitalizációja 44 millió euró fölé emelkedhet, a külföldi szekciótagok száma 28-ra nőhet, és új kibocsátók is megjelenhetnek a BÉT-en. Ezeket a feltételezéseket tartalmazza az a dokumentum, amelyet a Budapesti Értéktőzsde juttatott el a részvényeseihez a Xetra kereskedési rendszer bevezetéséről tartandó szeptember 6-i rendkívüli közgyűlés előtt. A bevezetőben említett növekedés abban az esetben köszönthet a magyar részvénypiacra, ha a kereskedési rendszer cseréjéről szóló dokumentum alap forgatókönyvét vesszük alapul, és megtörténik a Xetra kereskedési rendszer bevezetése.
A BÉT elképzelése szerint a kereskedési rendszer cseréje egyszerűbb hozzáférést tesz lehetővé a szekciótagok számára, ez pedig pozitív hatással jár a részvénypiaci forgalomra, új tagok és kibocsátók jelenhetnek meg a piacon.
A BÉT modelljében azonban a lehetséges kockázatokat is felsorolja, a fentebb említett növekedés ellen hathat többek között egy újabb piaci válság, az alternatív tőzsdék is forgalmat szívhatnak el a BÉT-ről, és a legrosszabb forgatókönyv szerint akár az egyik blue-chip vállalat is kivezetésre kerülhet a következő években.
Egy azonban az alap és a legrosszabb forgatókönyvben is közös: a BÉT véleménye szerint mindkét esetben előnyökkel jár a Xetra bevezetése. Kérdés, a BÉT kisrészvényeseit is sikerül-e meggyőzni a dokumentumban levezetett érveléssel.
Az OTP bank augusztus 19-i gyorsjelentése óta több elemző is módosította a bankra vonatkozó modelljét, a legfrissebb számok alapján a társaság a korábban vártnál gyengébben teljesíthet a következő években. A piaci szereplők jelentős része attól tart, hogy a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedés rányomhatja bélyegét a hitelkihelyezések bővülésére, és az erős verseny alacsonyabb marzsokat eredményezhet, csökkentve a vállalat adózott eredményét. A svájci franknak is kitüntetett szerepe van az OTP operációjának megítélése szempontjából, hiszen a tartósan erős frank a hitelportfólió romlását okozhatja, emiatt pedig a bank magasabb céltartalékolásra kényszerülhet, ez is csökkenti a cégcsoport profitját. Az elemzők egy része több negatív tendencia mellett is igen optimista az OTP-re, a befektetők egy része attól tart, ha nem javulnak a makrogazdasági feltételek, egyre több leminősítés, célárcsökkentés érkezhet, ez pedig nyomás alatt tarthatja az árfolyamot.
Az alábbiakban összefoglaltuk az imént említett, a befektetőket az OTP kilátásaival kapcsolatban leginkább aggasztó tényezőket.
A BÉT 2011. szeptember 6-ára rendkívüli közgyűlést hívott össze, az esemény legfontosabb napirendi pontja a jelenlegi kereskedési platform cseréje. Első ránézésre úgy tűnhet, a BÉT (és az osztrák többségi tulajdonos) valamint a tőzsdetagok között húzódó vita végére pont kerülhet, a befektetési szolgáltatók azonban valószínűleg nem adják olcsón a bőrüket. A tőzsdetagok egy része együttesen fellépve írásban fordult a BÉT igazgatóságához és azon keresztül a többségi tulajdonoshoz, és 6 pontban tiltakozik a Xetra kereskedési rendszer jövő évi bevezetése ellen. Bár a levelet nem minden befektetési szolgáltató írta alá, tartalmának nagy részével a tőzsdetagok többsége egyetért. Különösen az új kereskedési rendszer bevezetésének időzítését bírálják, a különadóval és csökkenő forgalommal sújtott szektor feleslegesnek tartja a beruházási költségekkel járó rendszer-cserét, főként úgy, hogy egyelőre nem is biztos, hogy a Xetra lesz a jövő meghatározó kereskedési platformja.
A Bécsi Tőzsde egységes kereskedési platformot szeretne minden, általa kontrollált piacon, a hazai befektetési szolgáltatók pedig elsősorban a külföldi intézmények által adott megbízásokból származó bevételeiket féltik. Kérdés, milyen eszközeik vannak a hazai brókercégeknek a WBAG terveinek megakadályozására.
A helyzet rendkívül komplex, a kérdésben pontos állásfoglalást megfogalmazni nem könnyű.
Az idei évtől az üdülési csekket a Széchenyi Pihenő Kártya váltja majd fel a cafeteria rendszeren belül. Az OTP első kártyái már a felhasználóknál vannak, és a múlt héten az MKB Bank is jelezte, elindítja szolgáltatását. Utánajártunk, hol tart a kibocsátási folyamat, hogyan nőhet a SZÉP kártyák piaca, és összességében mekkora díj- és jutalékbevételhez juthat az OTP az új cafeteria-elemből.
Az OTP ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében az elemzői várakozások feletti adózott eredményről számolt be, ami részben a vártnál magasabb működési eredménynek, részben pedig az alacsonyabb céltartalékolásnak tudható be. A negyedév eredménye első ránézésre nem lett gyenge, az OTP hozta a "szokásos" 150 milliárd forint körüli nettó kamatbevételt, a konszolidált adózott eredmény 37 milliárd forint, az extra hatásokkal korrigálva pedig közel 45 milliárd forint lett.
A bankcsoport egyes tagjainál látható folyamatok azonban továbbra sem megnyugtatóak. Csupán két leánybanknál (orosz, horvát) csökkent a késedelmes hitelek aránya, a bank ismét 50 milliárd forint feletti céltartalékolásra kényszerült, a szerb és a montenegrói leánybank hitelportfóliójának romlása pedig kifejezetten ijesztő.
Bár a negyedév nem sikerült rosszul, ne felejtsük el, az OTP magyar operációja szempontjából igencsak fontos svájci frank árfolyam igazából július után szabadult el, az akkor késedelmessé vált hitelek csak később jelennek meg a statisztikákban, ebből a szempontból az idei negyedik és a jövő évi első negyedév lesz izgalmas.
Az OTP Európa egyik legtőkeerősebb bankja, és ha hiszünk az elemzők becsléseinek, akkor a jelenlegi árfolyamszinteken szinte bármelyik mutató alapján olcsó. Kérdés kit érdekel ez most, amikor az adósságválságtól és a globális recessziótól való félelmükben a befektetők két kézzel öntik a részvényeket.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
Az elemzői várakozásokat meghaladó eredményszámok a fontosabb profitsorokon
A hitelportfólió minősége tovább romlik, igaz a romlás üteme valamelyest lassult, csak Horvátországban és Oroszországban látható javulás
Az orosz leánybank masszív profitot termel
Romániában és Ukrajnában minimálisra csökkent a céltartalékolás, részben egy IFRS módszertani váltás hatására
A szerb és montenegrói nemteljesítő hitelek aránya ijesztő
A Merkel-Sarkozy páros szerdán bejelentette, még idén kidolgozzák azt a javaslatot, amely alapján a pénzügyi tranzakciókat adóval sújtják. Bár egyelőre nem tudni, mely országokban "sikerül" bevezetni az új adót, mely termékekre vonatkozik, és milyen mértékű lehet a sarc, több piaci szereplő máris hevesen ellenzi az ötletet. A fontosabb pénzügyi központok (pl. London, Dublin) úgy vélik, a globális versenyben hátrányba kerülnének, a bankok és a tőzsdék bevételeiket féltik, de vannak olyan piaci szereplők, akik szerint egy újabb "flash crash" vagyis piaci összeomlás következhet be a spekulatív pozíciók visszaszorulásával.
A tőkepiaci tranzakciókra kivetett adó egyébként nem új elképzelés, már évtizedek óta tervezik egy-egy nagyobb régióban a bevezetését, eddig azonban rendre elbukott az elsősorban a rövidtávú haszonszerzésre kinyitott pozíciók visszaszorítására alkalmazott eszköz. Kérdés, most meglesz-e hozzá az érintett érdekcsoportok megfelelő támogatása.
Az OTP papírjai az április végi csúcsokhoz képest már közel 40 százalékkal kerültek lejjebb, a mostani zuhanás kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit az előző válságban láthattunk. Az alábbi cikkben összegyűjtöttük a 2008-2009-es lejtmenet fontosabb eseményeit, tanulságait az OTP papírok szemszögéből, izgalmas fél év volt, az biztos. Érdemes visszaemlékezni, hogyan reagáltak a turbulens időszakban a bank vezetői, a politikusok, a befektetők és az elemzők, milyen pletykák terjedtek a piacon.
A legfontosabb tanulságok:
Pánikban nem számít a fundamentum és az árazás
Nincs az a kilátástalanság, amiből ne jöhetne legalább 50 százalékos felpattanás
Ha baj van, csőstül jönnek a gonosz pletykák
Az elemzők hatalmas fáziskésésben vannak, emelkedésben és esésben is (tisztelet a kivételnek)
A nagy zuhanások mögött sokan gonosz spekulánsokat sejtenek...
A devizák mozgása többféleképpen hat az OTP mérleg és eredménysoraira, többek között hatással van a hitelek és betétek állományára, a leánybankok forintban kifejezett eredményére, a nemteljesítő hitelek emelkedésén keresztül a céltartalékolásra. Ez utóbbi áll leginkább a piaci szereplők fókuszában, hiszen ha a magyar operációban a forintgyengülés hatására emelkednek a devizás hitelek törlesztő részletei, a fizetni nem képes adósok hitelei 90 napon túl a nemteljesítő kategóriába kerülnek, erre a bank céltartalékot képez, ami pedig alacsonyabb nettó profitot eredményez. Kalkulációnk alapján egy ilyen forgatókönyv több milliárd forintos veszteséget okozhat az OTP-nek, a frank-forint kurzust elnézve a kockázati költségek megugrásának igen nagy az esélye. Cikkünkben elsősorban a jelzáloghitelekre fókuszálunk, mivel ezek esetében állnak rendelkezésre részletesebb adatok és ezzel kapcsolatban készített a kormány adósmentő csomagot, amely hatással lesz a bankok céltartalék-képzésére és eredményére.
A várakozásoknak árbevétel szinten megfelelő, EBITDA szinten valamivel jobb, nettó profit szinten viszont attól lényegesen elmaradó számokat közölt ma gyorsjelentésében a Deutsche Telekom. A társaság árbevétele az európai telekom trendeknek megfelelően a negyedévben tovább csökkent, a fontosabb piacokon mindenütt a vezetékes előfizetők számának csökkenésével és a szolgáltatások árának csökkenésével szembesül a vállalat.
A Magyar Telekom ma hajnalban megjelent gyorsjelentésében nagyjából a vártnak megfelelő számokat tett közzé. A társaság árbevétele mind a vezetékes mind pedig a mobil szegmensben tovább csökkent, a kevés, növekedést felmutatni képes részszegmens (pl. TV) nem tudja ellensúlyozni a vezetékes ügyfelek számának drasztikus csökkenését és a szolgáltatások árának visszaesését. A negyedévet a már szokásos különadón túl a vizsgálatokkal kapcsolatban elhatárolt céltartalék színesítette. A menedzsment kommentjében továbbra is tartja a 2011-re korábban meghatározott előrejelzését.
A társaság részvényei EV/EBITDA alapon kifejezetten olcsók a régiós szektortársakhoz képest, kérdés, hogy az esetlegesen tartósan alacsonyan maradó osztalék nem riasztja-e el a befektetőket, hiszen ha az állampapír-hozamokhoz képest vizsgáljuk a Magyar Telekom osztalékát, akkor a prémiumot tekintve vannak jobb befektetések is a szektoron belül.
A gyorsjelentés lényegesebb pontjai:
A várakozásokhoz képest árbevétel szinten valamivel gyengébb, operatív és nettó szinten viszont jobb számok
A csoportszintű árbevétel tovább esik, a mobil és a vezetékes szegmens is gyengén teljesít
A macedón leányvállalat nagyon gyengén teljesít
A beruházásokat továbbra is komolyan visszafogja a társaság
Az EBITDA-ráta egyszeri tételek nélkül stabilan magas
A negyedévben a társaság 11,5 milliárd forintnyi céltartalékot különített el
A BMW második negyedéve több szempontból is rekordnak számít, soha korábban nem értékesített a vállalat egy negyedév alatt ennyi járművet, az árbevétel és a profit is új csúcsra futott. A vállalat profitabilitása is minden korábbinál magasabb volt az április-június időszakban, ezt a világ vezető prémium autógyártója a modell-mix kedvező irányba történő elmozdulásának és további hatékonyságjavulásnak köszönheti.
Tegnap piaczárás után tette közzé második negyedéves gyorsjelentését a Rába. A vállalat befektetőinek nincs okuk sok örömre, hiszen a társaság árbevétele közel 10 százalékkal csökkent, egy egyszeri tétel pozitív hatását kiszűrve már operatív szinten is veszteséges volt a Rába, az épphogy profitábilis futómű üzletágon kívül minden szegmens veszteséget termelt, és a társaság továbbra sem profitál a brutálisan erős iparági felfutásból. Komoly negatív meglepetés volt a honvédségi megrendelések lenullázódása is, kíváncsiak vagyunk, mit hoz ebből a szempontból az év második fele.
Persze ki lehet emelni néhány pozitívumot is a gyorsjelentésből, hiszen az európai és amerikai futómű export továbbra is szépen bővül, de azért mégiscsak nyomasztó, hogy a több lábon álló biznisz továbbra is ilyen sérülékeny.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
Az iparági környezet továbbra is igen erős, a Rába azonban kevéssé tud ebből profitálni
10 százalékkal csökkent az árbevétel év/év alapon, csak a futómű üzletág tudott növekedni
Ingatlanértékesítés javította a negyedév eredményét, az egyszeri tétel nélkül már operatív szinten is veszteséges a Rába
A futómű üzletág operatív szinten "nullás" eredményt hozott, a többi szegmens veszteséges lett
Az alkatrész üzletágat a fukusimai földrengés negatív hatásai sújtották
A jármű szegmensben a honvédségi üzlet gyakorlatilag eltűnt
A futómű üzletág esetében a FÁK-térségbeli eladások gyengélkednek, a trolibuszszállítások jelentősen lelassultak
Árbevétel és operatív profit szinten a várakozásoknál valamivel gyengébb, nettó profit szinten viszont elsősorban egyszeri tételeknek köszönhetően lényegesen jobb negyedévről számolt be ma az elsőszámú európai autógyártó. A vállalat továbbra is hatalmas készpénzállománnyal rendelkezik, ami a közeljövőben akár újabb akvizíciókra is ösztönözheti a menedzsmentet.
A vállalat vezetése az év második felében további növekedésre számít, de annak dinamikája alacsonyabb lesz, mint az év első hat hónapjában. A vártnál valamivel alacsonyabb eredményszámok (nettó profit szinten egyszeri tételek hatottak) és a második félévre vonatkozó óvatos menedzsment-prognózis hatására a Volkswagen részvények árfolyama több mint 7 százalékos mínuszba került az eredmények közzétételét követően, tovább húzva lefelé a DAX indexet.
Nem elég tehát a rekordszintű profitabilitás, a brutális készpénzállomány vagy a menedzsment előrejelzése, hogy idén először 8 millió járművet ad el a konszern, úgy tűnik a piac ennél is többet szeretne látni a VW-csoporttól.
