Radó Péter

Radó Péter

oktatáskutató

Radó Péter oktatáskutató, szakterülete az oktatási rendszerek elemzése, oktatáspolitikai elemzés, tervezés és értékelés, az oktatási egyenlőtlenségek kutatása. Az ELTE-n és szakkolégiumokban oktatási egyenlőtlenségekkel, a kisebbségek oktatásával és oktatáspolitikai elemzéssel kapcsolatos kurzusokat tanít. Legutóbbi magyarul megjelent könyvei az „Iskola jövője” (2017) és a „Közoktatás és politika. Magyarország 2010-2022.” (2022).
Cikkeinek a száma: 38
Oktatáspolitikai forgatókönyvek választások után

Oktatáspolitikai forgatókönyvek választások után

Akár bevallják azt, akár nem, a pedagógusok ellenállásának 2021-ben elindult második hullámát nem csupán a befagyott és elértéktelenedett bérek és a soha nem látott magaslatokba emelkedett munkaterhelés fűtötte, de az a remény is, hogy egy esetleges politikai fordulat oktatáspolitikai fordulatot is maga után hozhat. A Fidesz kiütéses választási győzelme után a második ok elenyészett, az első viszont velünk maradt. Érdemes átgondolni, hogy az új helyzetben mekkora mozgástere van a kormánynak és a pedagógus tiltakozó mozgalom szereplőinek.

A rendszer oktatáspolitikájának egyik tartóoszlopa: a munkaalapú társadalom

A rendszer oktatáspolitikájának egyik tartóoszlopa: a munkaalapú társadalom

A 2011-es oktatási törvényalkotási dömping egyik alapvető oktatáspolitikai referenciája a „gazdaság igényeire” való hivatkozás volt. A munkaalapú társadalom modelljében nehéz volt szétválasztani a politikai propagandát és a gazdaságpolitikai stratégiákat, mert nagyjából ugyanazt a nyelvezet használták. Mindenesetre van némi alapja annak, hogy az lényegében régóta idejétmúlt gazdaságelméletek, korrupciót szolgáló hatalmi törekvések és bizonyos vállalkozói csoportok rövid távú érdekeinek kissé inkoherens keveredéséből áll össze. Erről is írok a napokban a Noran Libro gondozásában megjelenő, Közoktatás és politika. Magyarország 2010-2022 című könyvemben, amelyből most a Portfolio olvasói megismerhetnek néhány, a gazdaságpolitika és az oktatáspolitika összefüggéséről szóló részt.

Radó Péter: Pedagógus ellenállás újratöltve

Radó Péter: Pedagógus ellenállás újratöltve

A pedagógusok ellenállásának újraéledése mögött álló okok, s az ellehetetlenítésére tett kísérletek tökéletesen mutatják be a Fidesz-rezsim természetét. Ma annak ellenére kezdődött sztrájk a közoktatásban, hogy a kormányzat a jogelvonás és megfélemlítés szinte minden eszközét bevetette. A pedagógusok mellett számos szülői és diákszervezet is kiállt. Ennek ellenére még nyitott kérdés, hogy a nagy támogatottságot élvező pedagógus sztrájk eléri-e a létminimum szintjére süllyedt bérek emelését és a kizsigerelő munkaterhek csökkentését.

Radó Péter: Nagy bajban leszünk, ha a gyerekeinket túlhajszolt, alulfizetett tanárok tanítják

Radó Péter: Nagy bajban leszünk, ha a gyerekeinket túlhajszolt, alulfizetett tanárok tanítják

A közvéleményben még ma is élő pedagóguskép szerint a tanárok délelőttönként leadnak néhány órát, egyébként délutánonként már szabadok, és övék az egész nyár. Persze a fizetésük alacsony, de ezért nem heti 40 órát dolgoznak, mint mindenki más, hanem alig több, mint a felét. Akkor pontosan miért is akarnak sztrájkolni? A T-Tudok friss pedagógushiányról szóló kutatása alapján módunkban áll kicsit elmélyülni ebben a dologban.

Radó Péter: tíz éves a törvény, ami lejtőre lökte a közoktatást

Radó Péter: tíz éves a törvény, ami lejtőre lökte a közoktatást

Pont tíz éve, 2011. december 20-án hajnalban fogadta el az Országgyűlés a közoktatás minden szereplőjének, az iskolák, a pedagógusok, a gyerekek, a szakmai szolgáltatók és a piaci szereplők állami gondozásba vételéről szóló törvényt. Az akkori politikai kommunikáció szerint a törvény célja egy a nemzet felemelkedését szolgáló „köznevelési” rendszer megteremtése volt. Az évforduló jó alkalom arra, hogy megmérjük: mennyit emelkedtünk egy évtized alatt.

Mi legyen a kistelepülések kisiskoláival?

Mi legyen a kistelepülések kisiskoláival?

Az oktatáspolitikai viták állandó motívuma Magyarországon az a kérdés, hogy mi legyen a falvak kisiskoláival. Egy olyan dologról van szó, amire ideológiai és politikai rétegek sokasága rakódott le, ezért szinte lehetetlen tisztán oktatási, a tanulás minőségéhez kapcsolódó érvek mentén gondolkodni róluk.

Oktatáspolitikai forró krumplik: mi legyen az egyházi iskolákkal?

Oktatáspolitikai forró krumplik: mi legyen az egyházi iskolákkal?

Az európai oktatási rendszerek nagy többségében a közösségi (állami, önkormányzati) tulajdonban lévő iskolák hálózata a domináns, a nonprofit vagy üzleti szervezetek, egyházak és magánszemélyek tulajdonában lévő magániskolák amolyan kiegészítő, kínálatbővítő szerepet játszanak. Ez volt a helyzet Magyarországon is, de ez az előző évtized első felében megváltozott, ami felvet egy csomó megoldásra váró problémát.

Radó Péter: Leszünk-e finnek? Az úgynevezett oktatási modellek értelméről

Radó Péter: Leszünk-e finnek? Az úgynevezett oktatási modellek értelméről

A miniszterelnök jelöltek vitájának oktatásról szóló részében a résztvevők mondanivalójuk kifejtése során bőségesen hivatkoztak külföldi országok oktatási rendszereire: Finnországra, Lengyelországra és az Egyesült Államokra. A vitában sok minden elhangzott: sok fontos összefüggés oktatásunk helyzetéről, számos oktatáspolitikai cél, melyek érvényességéhez kétség sem fér, de elhangzott néhány bosszantó tévedés és néhány megmosolyogtató állítás is. A vita részletes szakmapolitikai elemzésére nincs itt mód, de egy dologról, a külföldi minták használatának értelméről viszont feltétlenül szót kell ejteni.

Alibifoci: miért nem csökken a korai iskolaelhagyók száma Magyarországon?

Alibifoci: miért nem csökken a korai iskolaelhagyók száma Magyarországon?

Az ezredforduló óta az EU közös oktatáspolitikai céljai lassan megújultak, azok az indikátorok azonban, melyek az egyes országok közoktatási rendszereinek sikerességét mérik meglepően stabilak. E mérőszámok között van két úgynevezett kulcsindikátor (headline indicator), melyekhez 2020-ig elérendő közös célértékek kapcsolódtak. Az egyik a diplomás 30-34 évesek aránya, mellyel kapcsolatban a közös cél az országonként és átlagosan 40 százalék elérése volt, a másik pedig a korai iskolaelhagyók, az oktatásból teljes értékű középfokú végzettséggel kilépő 18-24 évesek arányának átlagosan 10 százalék alá csökkentése volt.

A közoktatás hozzájárulása a magyar felsőoktatás lefulladásához

A közoktatás hozzájárulása a magyar felsőoktatás lefulladásához

Az EU egészében a felsőoktatás expanziója töretlenül és stabilan haladt előre az elmúlt évtizedben, a diplomás arány a 30-34 éves korcsoportban 2012 és 2020 között átlagosan 35 százalékról 41-re nőtt. Magyarországon azonban közel sem ilyen kedvező a helyzet. Cikkemben megvizsgálom, hogyan alakult a felsőoktatás merítési bázisát biztosító közoktatás teljesítménye, és amellett érvelek, hogy mielőbbi beavatkozás szükséges az egyre romló helyzet megfordítása érdekében.

Miért ilyen súlyos a pedagógushiány Magyarországon?

Miért ilyen súlyos a pedagógushiány Magyarországon?

Bizonyos felmérések szerint 2018-ban már az általános iskolák hetven százalékában volt pedagógushiány, ami egyértelműen minőségromlást okoz. A növekvő pedagógushiánynak van néhány nyilvánvaló oka és van néhány rejtett, az ágazati humánerőforrás gazdálkodási rendszer elhibázottságával összefüggő magyarázata.

Miért kezdenének el tanulni a magyar felnőttek?

Miért kezdenének el tanulni a magyar felnőttek?

Az elmúlt években mindenhol, így Magyarországon is megerősödtek az úgynevezett technológiai munkanélküliségtől való félelmek. Ennek alapja az, hogy mint az elmúlt két évszázadban mindig, a nagy technológiai ugrások munkahelyek tömegét, ezen belül egész foglalkozások sokaságát szüntetik meg.

Mennyire tehetséges a gyerekünk?

Mennyire tehetséges a gyerekünk?

Mindannyian tehetségesnek látjuk a gyermekeinket és mindannyian mindent megadnánk annak érdekében, hogy valamilyen területen sikeres felnőttekké váljanak. Mindannyian készek vagyunk minden áldozatra, hogy azon a bizonyos területen külön támogatást nyújtsunk nekik, hogy kihozzák magukból a legtöbbet. Nem kétséges, jót akarunk nekik. Mégis, tegyük fel magunknak a kérdést: biztos, hogy erre van szükségük?

Melyik vakcinában bízhatunk? Na és melyik iskolában?

Melyik vakcinában bízhatunk? Na és melyik iskolában?

Első pillanatra kicsit meglepő lehet a vakcinák és az iskolák címben szereplő összekapcsolása, pedig van valami, ami összeköti őket, ez pedig a bizalom: ha nem bízunk bennük és megtehetjük, egyiket sem vesszük igénybe. Abban a civilizációs körben, melyhez elméletileg tartozunk, minden általunk igénybe vett termék és szolgáltatás minőségbiztosított. Minőségbiztosított a víz, amit megiszunk, a szerszám, amit a boltban vásárolunk, a repülőgép, amivel utazunk és a pszichológiai tanácsadás, amit akkor ajánlanak nekünk, ha nem bízunk senkiben és semmiben.

Gender-tények: fiúk és lányok az iskolában és azon túl

Gender-tények: fiúk és lányok az iskolában és azon túl

A magyar kormány itthon és nemzetközi fórumokon egyaránt elszánt harcot folytat a hagyományos konzervatív családeszmény védelmében és a „gender-ideológia” ellen. A háborús háttérzajban elvesznek azok a tények, amelyek valóságos problémákról szóló párbeszédet tennének lehetővé. Ennek ellenére szükség van az erről szóló értelmes diskurzusra, különösen a nemek közötti egyenlőtlenségek újratermelődésében komoly szerepet játszó oktatással kapcsolatban.

Milyen oktatásra van szüksége gyermekeinknek?

Milyen oktatásra van szüksége gyermekeinknek?

Egyik legnagyobb oktatással kapcsolatos problémánkat egy alkalommal oktatáskutató kollégám, Lannert Judit fogalmazta meg tűpontosan: „a szülők legnagyobb része saját múltját képzeli el gyermeke jövőjeként.” Ez a fajta gondolkodás még jól eligazította a szülőket harminc-negyven évvel ezelőtt, de mára érvénytelenné vált. Ha jót akarunk gyerekeinknek nem azt az oktatást igyekszünk biztosítani a számukra, ami megalapozta saját mai műveltségünket, hanem olyat, ami felkészíti őket arra a világra, amiben majd húsz-harminc év múlva élniük kell. Az a világ pedig nagyon más lesz, mint az, amiben ma jól-rosszul elboldogulunk.

Súlyos erőforráshiány és az erőforrások súlyos pazarlása a közoktatásban

Súlyos erőforráshiány és az erőforrások súlyos pazarlása a közoktatásban

Ha a magyar közoktatás szereplőit hallgatjuk nem hallunk mást, mint az alulfinanszírozottságról, az alacsony bérekről és a pedagógushiányról szóló – teljesen jogos – panaszokat. Nem kétséges, rosszul fizetett pedagógusokkal és lassan lepusztuló iskolákkal akkor sem lehetne minőségi oktatást produkálni, ha ehhez minden más feltétel adott lenne. Ez azonban csak az érem egyik oldala.

Radó Péter: a NAT nem enyhíti a szörnyű állapotban lévő magyar közoktatás legsúlyosabb problémáit

Radó Péter: a NAT nem enyhíti a szörnyű állapotban lévő magyar közoktatás legsúlyosabb problémáit

Négyévnyi tragikomikus szerencsétlenkedés után megszületett az új NAT, amit valójában senki nem akart, írja Radó Péter oktatáskutató. Az új NAT jól összezavarja a dolgokat, s legalább egy év eltelik majd, amíg az igazgatók és pedagógusok – ahogy szokták, az állam irányító apparátusai helyett - úgy ahogy elrendeznek mindent. Mindez pedig csak azért, hogy egyáltalán ne változzon semmi, mondja a szakértő, aki szerint a Nemzeti Alaptanterv nem enyhíti a tanulók és a pedagógusok túlterheltségét, marad a magoláson alapuló pedagiógiai kultúra, és az oktatási rendszerünk minden évben több tízezerrel növeli majd a lemorzsolódó, a tanuláshoz és munkavégzéshez szükséges alapkompetenciák minimumával sem rendelkező fiatalok számát.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.