Radó Péter: Közoktatási kasztrendszert mutatnak a magyar diákok PISA-eredményei

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Tényleg stagnálás?

Ahogy arra az előző cikkben kitértem, a magyar 15 évesek szövegértési eredményei 3 ponttal, matematikai eredményei 8 ponttal romlottak, természettudományi eredményeik pedig 5 ponttal javultak. Mindebből csupán a matematikai eredmények romlása van a statisztikai hibahatáron kívül.

Az átlagos eredményekről azonban tudnunk kell, hogy azokban mindig van egy kis torzítás, ugyanis az egyes országok tanulóinak átlagos családiháttér-indexe akár jelentős mértékben is eltérhet egymástól, s mivel a családi háttér mindenhol hatást gyakorol az eredményekre, a mért eredményekben keveredik az oktatás minősége és a tanulók országonként eltérő családi háttere.

A családi háttérben meglévő különbségek tehát szegényebb országokban rontják, gazdagabb országokban javítják a mért átlagos teljesítményeket. A 2018-as szövegértési eredmények 6 pontos javulásából például 5 pontot a magyar tanulók OECD-átlagnál alacsonyabb családi háttérindexe magyarázott, tehát ami a magyar iskolák képességeit – ha úgy tetszik, a potenciális oktatási minőséget – illeti, a javulás csak 1 pont volt, ami jócskán a statisztikai hibahatáron belül van.

Pontosabb képet kapunk tehát az egyes országok oktatási minőségéről, ha egy egyszerű számítással kiszűrjük az eltérő családi hátterek tanulási eredményekre gyakorolt hatását. Mivel minden országról tudjuk a tanulók átlagos családiháttér-indexét és a családi háttér teljesítményekre gyakorolt hatásának (pontszámokban kifejezhető) erősségét, a 2022-es magyar eredményeket is újra számolhatjuk. Abban a speciális helyzetben vagyunk, hogy ez esetünkben nem igényel külön erőfeszítést, mert további javulás következményeként 2022-ben a magyar tanulók átlagos családiháttér-indexe pontosan az OECD-átlaggal volt egyenlő, tehát a mért és számított eredmények között tavaly nem volt eltérés.

Ha az alábbi táblázat jobb szélső oszlopára tekintünk, azt látjuk, hogy a magyar iskolák képességeit tekintve 2018 és 2022 között két kompetenciaterületen is a statisztikai hibahatárt messze meghaladó, súlyos minőségromlás történt: az országok közötti egyenlőtlenségek hatásától megtisztított szövegértési eredmények 9 ponttal, a matematikai eredmények pedig 14 ponttal romlottak. A természettudományos kompetenciák tekintetében az 5 pontos javulás eltűnt, az eredmények lényegében nem változtak.

Elmondhatjuk tehát, hogy a Covid-járvány által okozott tanulási veszteségek és a közoktatásban az elmúlt fél évtized során zajló funkcionális leépülés (hátrányos helyzetű tanulók kiszorulása vagy szegregációja, magas státuszú tanulók exodusa és a növekvő pedagógushiány) együttesen jól dokumentálható minőségromlást okoztak.

Ennek fényében önáltatás lenne a teljesítmények stagnálásáról beszélni.

Erősödő oktatási egyenlőtlenségek

Az adatok mélyére ásva a következő kellemetlen meglepetés akkor ér minket, ha azokat az indikátorokat elemezzük, amelyek a magyar iskolák hátránykompenzációs – az alacsony társadalmi státusz tanulásra gyakorolt negatív hatásának ellensúlyozására való – képességét jelzik, ugyanis 2018 és 2022 között ez is súlyosan romlott.

A magyar közoktatás nemzetközi összehasonlításban rendkívül gyenge képessége a családi hátrányok ellensúlyozására régóta közismert. Az ezt mérő indikátor, a családiháttér-index egy pontnyi különbsége által okozott szövegértési pontszámkülönbség 2015-ben (47 pont) és 2018-ban is (46 pont) rendkívül magas, európai összehasonlításban az egyik legmagasabb volt. 2022-ben azonban ez is tovább romlott, mégpedig drámai mértékben: 50 pontra emelkedett.

A magyar közoktatás tehát nem gyengíti, hanem felerősíti a családi háttér tanulási eredményekre gyakorolt hatását.

Ez az adat igen sok európai országban romlott az elmúlt években, de sehol sem annyira magas az értéke, mint Magyarországon.

Hátránykompenzációs képesség: a családiháttér-index (ESCS) egy pontos eltérése által okozott szövegértési teljesítménykülönbség néhány európai országban 2022-ben (OECD PISA)

Növekvő szociális szelekció

A 2022-es PISA-eredmények által dokumentált következő súlyos negatív változás az eleve borzasztóan erős szociális szelekció drasztikus növekedése.

Mivel a különböző hátterű gyerekek újrarendeződése egy közoktatási rendszer intézményei között a dolog természeténél fogva általában meglehetősen lassú folyamat, az egyes országok oktatásban érvényesülő szelekciójának mértékét mérő PISA szociális inklúziós indexben szinte soha nincsenek hirtelen és jelentős – egy-két pontnál nagyobb - változások. Ennek fényében a magyar közoktatás szelektivitásának 5,3 pontos romlása négy év alatt egészen rendkívüli változás,

mára a magyar közoktatás vált Európa legszelektívebb rendszerévé.

A PISA vizsgálatban résztvevő 81 ország között is csupán egyetlen van, amelynek oktatási rendszerében erősebb a szociális szelekció: Kolumbia 57,7 pontos „inklúziós” index-szel.

Már egyáltalán nem túlzás tehát Magyarországon közoktatási kasztrendszerről beszélni.

A közoktatási rendszereken belüli szociális integráció/szelekció mértéke néhány európai országban és az USA-ban 2022-ben (Forrás: OECD PISA)

Növekvő teljesítményszakadékok

A tovább gyengülő hátránykompenzációs képesség és a növekvő szociális szelekció összegződő hatásaként Magyarországon a különböző tanulói csoportok közötti teljesítményszakadékok is tovább mélyültek.

Megint csak egy olyan indikátorral van dolgunk, amellyel összefüggésben európai összehasonlításban általában a legrosszabb eredményeket produkáló országok közé tartoztunk. Mint az alábbi ábrán látszik, most ezen is sikerült tovább rontanunk: a legjobban és legrosszabbul teljesítő 10 százaléknyi tanuló teljesítménye közötti különbség 2018-hoz képest szövegértésben 8 ponttal, matematikában pedig 10 ponttal lett nagyobb. (Természettudományban lényegében nincs változás.)

Ezzel függ össze, hogy a középiskolában (gimnáziumban és technikumban) valamint szakmunkásképzésben tanuló diákok matematikai kompetenciaszintje között hatalmas, 116 pontos különbség van. Ha ebből kiszűrjük a családi háttér hatását, csupán 24 pontos különbség marad, ami jól mutatja, hogy a szociális szelekció Magyarországon milyen erővel húzza szét a különböző hátterű tanulók közötti teljesítménykülönbségeket.

A legjobban teljesítő 10% és a legrosszabbul teljesítő 10% közötti teljesítménykülönbség mértékének változása a három kompetenciaterületen Magyarországon 2000 és 2022 között (Forrás: OECD PISA)

Összességében tehát a 2022-es PISA-eredmények legfontosabb tanulsága, hogy

ami eddig is szörnyű volt a magyar közoktatásban, az most még szörnyűbb lett.

Mint 2012 óta folyamatosan, gurulunk tovább a lejtőn, mert ezek a belső összefüggések a jövőre nézve is elkerülhetetlen további teljesítményromlást vetítenek előre.

Címlapkép forrása: Getty Images