Magyar szempontból a hét legfontosabb eseménye a Moody's új hitelminősítői döntése lesz, de fontos makroadatok érkeznek a KSH-tól és a Magyar Nemzeti Banktól is. A nemzetközi statisztikák közül a legizgalmasabb az amerikai GDP-és PCE-inflációs adatokra figyelnek majd a piacok, valamint érkezik a Fed Bézs könyve is.
A közelgő európai parlamenti választások jelentős változást hoznak az Európai Unió pártpolitikai szintjén, és az Euronews legfrissebb nemzetközi kutatása szerint a konzervatív erők erősödnek meg a leginkább. A felmérés szerint a jobbközép, az ultrakonzervatív és a szélsőjobboldali pártok vezetnek a főbb uniós országokban, míg a liberális-demokraták valószínűleg fájdalmas vereséget szenvednek, a balközép oldal pedig várhatóan nem gyengül tovább, mint az előző két választáson, mivel most egy-két országban új helyeket tudnak maguknak megszerezni. Nagy kérdés, hogy a Magyarországról minden jel szerint bejutó Tisza Párt, valamint a jelenleg pártcsalád nélküli Fidesz hova húz majd.
Az olyan válságok társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, mint a közelmúltbeli energiaár-emelkedés, az extraprofit-adók fő célja a vagyon igazságosabb elosztásának biztosítása kell, hogy legyen. Az ilyen terhek bevezetése azonban kihívást jelent, mivel a vállalatok a profitjuk áthelyezésével vagy a költségszerkezetük kiigazításával megpróbálják elkerülni azokat. Egy alternatív módszer lehetne a piaci kapitalizáció alapján kivetett adó, amelyet a vállalatok nehezebben tudnak manipulálni – mondta Manon Francois, az EU Tax Observatory és a Paris School of Economics kutatója a Portfolio-nak adott interjújában. A szakértő egy új megközelítést javasol az eddig alkalmazott többletnyereség-adók helyett.
Az Európai Bizottság vagy megfékezi a kínai e-autógyártók előrenyomulását, vagy az egész európai autóipar felkészülhet a zuhanásra – lényegében erre a megállapításra jutnak az Allianz szakértői. A cég e-járműipari elemzése szerint ha így folytatódik a kínaiak európai térnyerése, 2030-ra már évi 25 milliárd eurós kárt szenvednek el a belső autógyártók. Magyarország lenne az egyik legnagyobb vesztes Csehország, Németország és Szlovákia mellett. Ráadásul egyre biztosabb, hogy a kínai szereplők versenyképességüket az állami támogatásoknak köszönhetik, ami miatt várhatóan a következő hetekben az Európai Bizottság vámokat vezet be, hogy megvédje a belső piacot.
Az Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárásnál is lépett Magyarországgal szemben: Brüsszel szerint a magyar igazságszolgáltatásban a környezeti ügyekben korlátozott a bírósági eljárásokhoz való hozzáférés, a Szuverenitásvédelmi Hivatal esetében nem látják biztosítottnak a demokratikus jogok védelmét, az adóhatóság nem teljesíti teljeskörűen más tagállamok felé adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint a vasúti uniós elvek végrehajtását sem biztosítja a kormány.
Az Európai Unió a hírek szerint arra készül, hogy vámokat vet ki a kínai elektromos autókra, a hivatalos bejelentés a következő két hétben várható. Peking válaszul egyre több megtorló lépést lengetett be, de valójában az e-autóimport esetében már csak az új behozatali terhek mértéke a kérdéses. A Portfolio úgy tudja, hogy 30-70 százalék között lehet az új vámtétel, ami így is elmarad az EU-t lépéskényszerbe hozó, múlt héten bejelentett amerikai 102,5 százalékos tételekhez képest.
Ebrahim Raiszi politikai karrierjét az iráni vallási és politikai berendezkedés iránti fundamentalista hozzáállás jellemezte. Az igazságszolgáltatás és a vallási elit ranglétráján keresztül emelkedett fel, hogy meghatározó konzervatív politikussá váljon, akit szinte mindenki Ali Khamenei ajatollah legfelsőbb vezető lehetséges utódjának tartott. Halálával politikai vákuum alakulhat ki a perzsa államban, amely újra felszínre hozhatja a társadalmi feszültségeket, miközben Raiszi regnálása alatt Irán még elszigeteltebbé vált a nemzetközi porondon. Az teheráni utódlás alapjaiban határozhatja meg, hogy mi lesz az Izraellel egyre kiélezettebbé váló viszonnyal, ami az egész Közel-Kelet jövőjét meghatározhatja. De halála még az ukrajnai háborúra is kihathat, mert kérdéssé válhat az orosz hadseregnek küldött fegyverszállítmányok jövője.
A digitalizáció jelentősen javíthat a versenyképességen, de fokozhatja a digitális kompetenciákkal nem rendelkező csoportok – főként akik jelenleg a feldolgozó iparban dolgoznak – lemaradását. Magyarországon az jelenthet problémát, hogy pont azokban a munkakörökben foglalkoztatják a legtöbb embert, amelyek a leghamarabb szűnnek meg, ha a digitalizáció beindul. Az egész EU-ban a felnőttképzési rendszerek és a közszolgáltatások átalakítására lesz szükség, hogy a technológiai fejlődés ne növelje a társadalmi egyenlőtlenséget – írják legújabb elemzésükben a Centre for European Political Studies (CEPS) szakértői.
Franciaország, Olaszország és Németország is aggódhat amiatt, hogy több, az energiatermelés szempontjából kritikusan fontos gát Svájc területén van. Az alpesi államra egyre nagyobb nyomás helyeződik, hogy a vízügyi döntéseibe vonja be a partnereit, de egyelőre nem adnának beleszólást a szomszédoknak. A helyzet miatt a térség atom- és vízerőművei is bajba kerülhetnek, ami diplomáciai háborúhoz vezethet Európában.
Erősen bírálta Magyarországot Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetője a felső házban tartott beszédében. A prominens amerikai jobboldali vezető aggodalmát fejezte ki Kína növekvő befolyása miatt a NATO-ban, amelyet Magyarországon keresztül érvényesít. Ezzel egyidőben bírálta a Demokrata Pártot is, amely szerinte nem elég pragmatikus a szövetségesekkel folytatott diplomáciai tárgyalásokon.
Az Európai Unió egyre bonyolultabb geopolitikai viszonyok között navigál, ami miatt jóval több pénzre lesz szüksége. Európa képessége, hogy hatékonyan tudja kezelni a legsürgetőbb kihívásokat, a költségvetési integráció fokozásán múlik, mivel a blokk jelenleg nem rendelkezik a megfelelő politikai és intézményi mechanizmusokkal a szükséges beruházások finanszírozásához – éppen ezért több tagállami befizetést, EU-szintű adók bevezetését javasolja Max Bergmann és Federico Steinberg, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) Európa jövőjével foglalkozó projektjének két vezető munkatársa.
A 2004-es bővítés és a kohéziós politika sikertörténet, de mindenképpen újra kell gondolni az uniós felzárkóztatási rendszert. Az EU-s és állami támogatásokra egyaránt szükség van, hogy javítsunk Európa versenyképességén, és a költségvetési adósságfékeknek nem szabad akadályozniuk a beruházásokat. A magas szociális kiadások nem jelentenek versenyhátrányt Európában, épp ellenkezőleg: az erős munkavállalói jogok előnyt jelentenek az EU-nak – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) elnöke.
Több mint 600 dolgozót küldött el az Iváncsán fejlesztő, Komárom mellett is gyárral rendelkező SK On. A cég azt közölte a Portfolio-val, hogy a rosszabb kereslet miatt döntöttek a lépés mellett, valamint válaszoltak a további esetleges elbocsátásokra vonatkozó kérdéseinkre.
Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy a Kínából importált termékek széles körénél emelik meg a vámokat, többek között a félvezetőkre, akkumulátorokra, napelemekre, kritikus ásványi anyagokra, kikötői darukra, orvosi termékekre, acélra, alumíniumra és elektromos járművekre vetnek ki magasabb kereskedelmi terheket. A változtatások mintegy 18 milliárd dollár értékű importot érintenek, ami Biden legátfogóbb frissítése az elődje, Donald Trump korábbi elnök által először bevezetett kínai büntetővámoknak.
Az iváncsai akkumulátorgyárat üzemeltető SK On több száz dolgozót, főként kölcsönzött munkaerőt és vendégmunkásokat bocsátott el váratlanul. A dél-koreai anyavállalat legutóbbi negyedéves jelentése szerint számos nehézséggel küzdenek, köztük az akkumulátorok iránti visszaeső kereslettel, valamint korábban a selejtráta visszafogása is nehézséget okozott a magyar üzemeikben. Eredetileg az idei év elején nyitották volna meg új magyar üzemüket, de ezt végül a második félévre halasztották. A koreai anyavállalatot időközben bóvliba vágta az S&P Global Rating, pont az akkumulátoripar gyengélkedése miatt, ami rossz előjel a magyar gazdaság számára is.
Miután februárig alig harmadát fizették csak a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, valamint a RePowerEU forrásainak a tagállamoknak, az Európai Bizottság megpróbálja felgyorsítani az utalásokat. Ehhez új útmutatókat és kereteket tettek közzé hétfőn. Magyarország még nem fér hozzá ezekhez a forrásokhoz, a szűk határidő miatt pedig rengeteg RRF-pénzt veszíthetünk el.
Miközben a 27 uniós tagállamban átlagosan a fiatalok kétharmada akar részt venni a közelgő EP-választásokon, a magyar fiatalok alig fele lesz majd biztosan az urnáknál június 9-én. Ebben szerepe lehet annak, hogy a fiatalok kevésbé ismerik az EU hivatalos kommunikációs csatornáit – derül ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből. Aggasztó, hogy az érzelmi és pszichoszociális egészség tekintetében Magyarországon magasabb volt azoknak a fiataloknak az aránya, akik arról számoltak be, hogy az elmúlt 12 hónapban ilyen problémákat tapasztaltak, mint az uniós átlag.
Az Európai Unió véglegesen jóváhagyta a tehergépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célzó törvényt, amely előírja, hogy az EU-ban értékesített új nehézgépjárművek többségének 2040-ig károsanyag-kibocsátásmentesnek kell lennie. Magyarország is támogatta a javaslatot.
Rekordalacsony volt 2024 áprilisában az Európai Unióban a fosszilis tüzelőanyagokból származó villamosenergia-termelés, amely a teljes mixnek mindössze 23%-át tette ki. Ezt a csökkenést a szél- és napenergia részesedésének növekedése okozta, amely a valaha volt legnagyobb, 54%-os megújulóenergia-arányt eredményezte. A fosszilis energiatermelés csökkenése az energiaszektor kibocsátásának 22%-os csökkenéséhez vezetett az előző évhez képest – derül ki az Ember Climate összesítéséből.
Ahhoz, hogy a magyar gazdaságot elmozdítsuk a fejlett országok felé, komoly szerepe van a tudásintenzív vállalkozásfejlesztésnek, ebben pedig a kkv-kra is fókuszál a kormány – mondta el Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Vállalkozói Gála 2024 szakmai eseményen. A politikus kifejtette: a kabinet célja, hogy a magyar cégeket segítse abban, hogy a külpiacra léphessenek és a megfelelő megoldásokkal megtalálják a nemzetközi értékesítési csatornáikat. Új cél, hogy a cégek már ne csak eszközvásárlásban, kapacitásbővítésben gondolkozzanak, hanem innovációkat is integráljanak a működésükben, de fókuszáljanak a nehezen lemásolható, szellemi feladatokra is. Csepeti Ádám elmondta azt is, hogy a közepes jövedelem csapdájából mi vezetheti ki Magyarországot.