Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Észak-Magyarországon, Felsőzsolcán létesített új autóipari alkatrészgyár megépítéséhez Magyarország által nyújtani tervezett támogatás nincs összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal. A döntés értelmében a kormány nem fizethet ki közel 16 milliárd forintot a a GKN Automotive Hungary Kft.–nek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke az Európai Néppárt csúcsjelöltjeként győzelmet ünnepelhet, de szorult helyzetbe került. Az EP-választáson a valódi szélsőjobboldali áttörés elmaradt, az újra alakuló parlamentben a mérsékelt erők továbbra is többséggel bírnak, de a német politikus népszerűsége az eddig őt támogató frakciókban is alacsony. Mivel öt évvel ezelőtt mindössze kilenc szavazattal szerzett többséget, az újraválasztási kilátásai most még rosszabbnak tűnnek. Orbán Viktor kormánya is főszereplő lehet a megbuktatásában Olaf Scholz és Emmanuel Macron mellett.
Az orosz–ukrán háború előtt jobban teljesítettek a magyar védelmi és hadiipari cégek, mint az elmúlt két évben a 2023-as cégbeszámolók alapján. Magyarország deklaráltan nem szállít fegyvereket Ukrajnának, de abból sem tudtak hasznot húzni a hazai gyártók, hogy egész Európában a hidegháború óta nem látott fegyverkezés indult. Tavaly a legnagyobb szereplők szinte mind veszteségesek voltak itthon.
2024 első öt hónapjában jelentősen visszaesett a Magyarországon működő cégek száma, ami az elmúlt hét év második legnagyobb csökkenését jelenti az Opten adatai szerint. Annak ellenére, hogy az új felszámolási eljárások száma éves szinten 15,2%-kal csökkent, és összesen 7 255 eljárást indítottak, a vállalkozások számának növekedése nem pörgött fel.
Több mint egy éves intenzív tárgyalássorozatot követően ma, azaz 2024. június 6-án aláírásra került a Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződése. Ezzel a tranzakció lezárult, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök este. A magyar állam 80%-os tulajdonrészt szerzett, a vételár 3,1 milliárd euró, emellett a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt is meghosszabbították.
Németország Magyarországgal és Lengyelországgal együtt lett az élharcosa a politikai kampányok külföldi befolyásolásának átláthatóságát növelni hivatott új uniós jogszabályok elleni lázadásban. A legmeglepőbb, hogy a magyar kormány a szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal gyakorlatilag hasonló szabályozást vezetett be 2024-ben. A német és a lengyel kabinetek pedig úgy bírálják a rendszert, hogy közben nagyobb fellépést várnak el az orosz manipulációs kísérletekkel szemben.
Újabb ország, Ausztria kormánya is folytatná Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, miután a belga külügyminiszter a hétvégén már belengette a jogi atombombaként emlegetett procedúra továbbléptetését. A végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójog felfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de jelzi, hogy szűkül a magyar kormány mozgástere.
Soha nem fordultak még annyi adatkéréssel a Facebookhoz a magyar hatóságok, mint tavaly: közel 2700 felhasználó tevékenységéről vártak tájékoztatást a Metától, de a közösségimédiás szolgáltató kevesebb mint 60 százalékban tett csak ezeknek eleget. Évről-évre egyre több megkereséssel fordulnak a céghez Magyarországról: 2023-ban kétszer annyi felhasználói adatokra vonatkozó kérvényt küldtek, mint 2021-ben.
Ezúttal a soros elnökséget ellátó Belgium külügyminisztere, Hadja Lahbib követeli, hogy az EU léptesse tovább a magyar kormány ellen zajló hetedik szerinti eljárást. Alig egy hónappal a magyar EU-elnökség előtt valószínűtlen, hogy valóban már a következő, június végi uniós csúcson szavaznának a szavazati jog felfüggesztésével járó procedúra folytatásáról, azonban egy erős üzenet a magyar kabinetnek, hogy vörös vonalat ért a fontos ügyek egyedüli megvétózásával.
Tavaly több mint 15 év után először csökkent az Európai Unió kereskedelmi deficitje Kínával szemben. Ebben már szerepe volt az Európai Bizottság kockázat- és kitettségcsökkentési lépéseinek, de olyan külső tényezőknek is, mint az energiaválság. Brüsszel hamarosan több büntetővámot is kivethet, hogy megvédje a belső piacát a kínai áruk dömpingjétől, amire Peking csak korlátozottan tud majd reagálni. A legvalószínűbbnek ezért az látszik, hogy protekcionista intézkedések helyett végül tárgyalóasztal mellett alakítják ki az új kereskedelmi kapcsolatrendszert.
Rendkívüli jelentőségű kormányrendelet jelent meg a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyben, amellyel a kormány elébe akart menni annak, hogy a Gazprommal szembeni uniós gázpiaci végrehajtási ügyhalmazt a magyar állami MVM-mel szemben érvényesítsék – erősítette meg a Portfolio értelmezését egy megbízható magyarországi forrás. Ha ez a végrehajtás teljesülne idehaza, akkor az akár elvezethetne oda is, hogy leállna az orosz cég gázszállítása a magyar állami gázszolgáltató felé, nem jutna ugyanis hozzá az orosz Gazprom az MVM-től elindított átutalásokhoz. Egy külföldi, uniós versenyjogban jártas szakértő közben arra figyelmeztetett, hogy a kormányrendelet uniós alapszerződésbe ütközhet, és nem feltétlenül iktatott ki vele minden veszélyforrást a kormány. Megkérdeztük az MVM Csoportot is a kormányrendeletről, amely azt hangsúlyozta: "minden olyan kezdeményezést és megoldást fontosnak tart, amely hozzájárul Magyarország ellátásbiztonságához".
Sorra hoznak ítéleteket a Gazprom ellen indított jogi eljárásokban, ami komoly hatással lehet a régiós gázpiacra. Az első precedensértékű döntés abba az irányba mutat, hogy bírósági végrehajtásokkal vághatják el az orosz gázcéget az európai bevételeitől, zárolva a megmaradt ügyfelek utalásait. Az OMV már figyelmeztette részvényeseit, hogy a Gazprom leállíthatja a szerződött gáztételek leszállításait, ami intő jel lehet akár Magyarországnak is.
A kötelező sorkatonaság bevezetése nemzeti döntés, erre nem is gondolok – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. Az uniós biztos ismertette, hogy a felvetésnek nincsen valóságalapja, de nem is tervez ilyet senki.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy lezárja a 7. cikk szerinti, jogi atombombaként emlegetett eljárást Lengyelországgal szemben, és ezzel lezárja a 2017-ben indított, hat éve tartó folyamatot. Magyarország – amely ellene még zajlik ez a procedúra az EP kezdeményezésére – ellenezte a lépést, kettősmércét emlegetve.
Magyar szempontból a hét legfontosabb eseménye a Moody's új hitelminősítői döntése lesz, de fontos makroadatok érkeznek a KSH-tól és a Magyar Nemzeti Banktól is. A nemzetközi statisztikák közül a legizgalmasabb az amerikai GDP-és PCE-inflációs adatokra figyelnek majd a piacok, valamint érkezik a Fed Bézs könyve is.
A közelgő európai parlamenti választások jelentős változást hoznak az Európai Unió pártpolitikai szintjén, és az Euronews legfrissebb nemzetközi kutatása szerint a konzervatív erők erősödnek meg a leginkább. A felmérés szerint a jobbközép, az ultrakonzervatív és a szélsőjobboldali pártok vezetnek a főbb uniós országokban, míg a liberális-demokraták valószínűleg fájdalmas vereséget szenvednek, a balközép oldal pedig várhatóan nem gyengül tovább, mint az előző két választáson, mivel most egy-két országban új helyeket tudnak maguknak megszerezni. Nagy kérdés, hogy a Magyarországról minden jel szerint bejutó Tisza Párt, valamint a jelenleg pártcsalád nélküli Fidesz hova húz majd.
Az olyan válságok társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, mint a közelmúltbeli energiaár-emelkedés, az extraprofit-adók fő célja a vagyon igazságosabb elosztásának biztosítása kell, hogy legyen. Az ilyen terhek bevezetése azonban kihívást jelent, mivel a vállalatok a profitjuk áthelyezésével vagy a költségszerkezetük kiigazításával megpróbálják elkerülni azokat. Egy alternatív módszer lehetne a piaci kapitalizáció alapján kivetett adó, amelyet a vállalatok nehezebben tudnak manipulálni – mondta Manon Francois, az EU Tax Observatory és a Paris School of Economics kutatója a Portfolio-nak adott interjújában. A szakértő egy új megközelítést javasol az eddig alkalmazott többletnyereség-adók helyett.
Az Európai Bizottság vagy megfékezi a kínai e-autógyártók előrenyomulását, vagy az egész európai autóipar felkészülhet a zuhanásra – lényegében erre a megállapításra jutnak az Allianz szakértői. A cég e-járműipari elemzése szerint ha így folytatódik a kínaiak európai térnyerése, 2030-ra már évi 25 milliárd eurós kárt szenvednek el a belső autógyártók. Magyarország lenne az egyik legnagyobb vesztes Csehország, Németország és Szlovákia mellett. Ráadásul egyre biztosabb, hogy a kínai szereplők versenyképességüket az állami támogatásoknak köszönhetik, ami miatt várhatóan a következő hetekben az Európai Bizottság vámokat vezet be, hogy megvédje a belső piacot.
Az Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárásnál is lépett Magyarországgal szemben: Brüsszel szerint a magyar igazságszolgáltatásban a környezeti ügyekben korlátozott a bírósági eljárásokhoz való hozzáférés, a Szuverenitásvédelmi Hivatal esetében nem látják biztosítottnak a demokratikus jogok védelmét, az adóhatóság nem teljesíti teljeskörűen más tagállamok felé adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint a vasúti uniós elvek végrehajtását sem biztosítja a kormány.
Az Európai Unió a hírek szerint arra készül, hogy vámokat vet ki a kínai elektromos autókra, a hivatalos bejelentés a következő két hétben várható. Peking válaszul egyre több megtorló lépést lengetett be, de valójában az e-autóimport esetében már csak az új behozatali terhek mértéke a kérdéses. A Portfolio úgy tudja, hogy 30-70 százalék között lehet az új vámtétel, ami így is elmarad az EU-t lépéskényszerbe hozó, múlt héten bejelentett amerikai 102,5 százalékos tételekhez képest.