Óraátállítás: vasárnap még tekerni kell, de utána örökre elbúcsúzhatnánk tőle

Szabó Dániel

2024. október 26. 18:19

Október utolsó vasárnapján ismét visszaállítjuk az órákat egy órával, ezzel véget vetve a nyári időszámításnak. Ez a gyakorlat évtizedek óta zajlik, és bár kezdetben az energiafelhasználás csökkentése volt a cél, az utóbbi években egyre több kutatás igazolja, hogy az óraátállítás nemcsak, hogy kevésbé hatékony energiamegtakarítás szempontjából, hanem kifejezetten káros lehet az egészségre és a közbiztonságra is. Az Európai Parlamentben egy 67 fős képviselői csoport most azon dolgozik, hogy végleg eltöröljék ezt a gyakorlatot, a Bizottság és a Tanács pedig tárgyal a javaslatról.

Magyarországon október 27-én vasárnap hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat. A téli időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy kevesebbet alhatunk egy órával, mivel visszafelé állítjuk az órát, így reggel korábban kezdődik a világos időszak, míg délután hamarabb lesz sötét, legalábbis az óráink relatív adataira figyelve.

Az óraátállítás egészségügyi hatásai

Az óraátállítás biológiai ritmusunkra és alvásciklusunkra gyakorolt negatív hatásai régóta ismertek. A cirkadián ritmus, vagyis a szervezet belső órája szabályozza az alapvető testi funkciókat, beleértve az alvást, az anyagcserét és a hormonok kibocsátását.

A két darab, évenkénti időeltolás megzavarja ezt a rendszert, ami hosszabb távon alvászavarokhoz, szívproblémákhoz, sőt, balesetek számának növekedéséhez vezethet.

A Northumbria Egyetem egy 2017-es tanulmánya szerint az óraátállítás hatásai a bioritmusra „súlyosabbak, mint korábban gondolták,” különösen tavasszal, amikor egy órával korábban kell felkelnünk.

A biológiai ritmus felborulása több egészségügyi problémát is előidézhet:

Szív- és érrendszeri betegségek: Az óraátállítás utáni hetekben megemelkedik a szívrohamok száma.
Agyvérzések: Finnországban végzett kutatások szerint az óraátállítást követő napokban az agyvérzéses esetek száma is emelkedik.
Mentális egészség: Az alvásminőség romlása hangulatzavarokhoz és mentális egészségügyi problémákhoz vezethet, különösen a tavaszi előreállítás után, amikor az alvásveszteség fokozottabb.

Az óraátállítás gazdasági és energiahatékonysági kérdései

Az óraátállítás eredetileg az energiafogyasztás csökkentése érdekében került bevezetésre. Azonban a modern életvitel mellett a valós energiamegtakarítás minimális, sőt, egyes esetekben az ellenkező hatást érik el.

Egy prágai kutatás szerint Szlovákiában az energiafogyasztás éves megtakarítása mindössze 0,8%-ot tett ki a nyári időszámításnak köszönhetően.

Az Egyesült Államokban végzett tanulmányok is arra utalnak, hogy a megtakarítás csupán 1%-os volt, és sok esetben a reggeli órákban keletkező extra energiaigény ellensúlyozza az esti csökkenést.

Szabó Dezső, a MAVIR forrásoldali üzemelőkészítési osztályvezetője hosszan részletezte az óraátállítás magyarországi gazdasági hatásait a Portfolio Checklist podcastjében.

A jövő: Állandó időzóna Európában?

Az időszakos óraátállítás eltörlésére irányuló kezdeményezések fokozatosan erősödnek Európában. Az Európai Parlamentben több képviselő és szakértő sürgeti az állandó időzónák bevezetését. A The Time Use Initiative, egy európai civil szervezet, EU-manifesztumot tett közzé, amely a „természetes idő,” vagyis a napfényhez igazodó időbeosztás mellett érvel. Ennek célja a hosszú távú egészségügyi, gazdasági és környezeti előnyök elérése.

Az óraátállítás egészségügyi, közbiztonsági és gazdasági kockázatai egyre nagyobb figyelmet kapnak, különösen az EU politikai döntéshozói körében. Az egyre növekvő bizonyítékok és közvéleményi támogatás alapján világos, hogy az óraátállítás megszüntetése számos előnnyel járhat, mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból. Az állandó időzóna mellett szóló érvek erősek, és várhatóan az elkövetkező években folytatódik az ezzel kapcsolatos vita.

A 2018-as európai bizottsági konzultáció, amelyben 4,6 millió EU-állampolgár vett részt, a válaszadók 84%-a támogatta az óraátállítás megszüntetését.

Az Európai Parlament már 2019-ben támogatta a javaslatot, ám a végső döntést az EU Tanácsának kell meghoznia. Azóta azonban a kérdés elakadt a tagállamok közötti nézeteltérések miatt. Míg a képviselők egy része a téli időszámítás állandósítása mellett érvel, mások inkább a nyári időszámítást választanák, így a megegyezés továbbra is várat magára.

Seán Kelly, ír EP-képviselő szerint „itt az idő, hogy véget vessünk az évenkénti kétszeri óraátállításnak, amely bizonyítottan káros hatással van az egészségre, a közérzetre és a közbiztonságra.” Kelly és több más EP-képviselő Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult, hogy támogassa az állandó időszámítás bevezetését.

Heteken belül megkezdi második mandátumát az uniós végrehajtó testület élén, és a 26 biztosból álló élcsapat november 4-én kezdődő megerősítő meghallgatása előtt áll az európai parlamenti képviselők előtt.

Az Euronews megkeresésére a Bizottság szóvivője elmondta, hogy a labda még mindig a tagállamokat képviselő uniós Tanács térfelén van, amely még nem alakított ki álláspontot a 2018-as javaslatról.

A Bizottság korábban arra a következtetésre jutott, hogy

a széttagoltság elkerülése mellett a tagállamok dönthetnek a legjobban arról, hogy megtartják-e az állandó nyári vagy téli időszámítást

– mondta a szóvivő.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.