Gazdasági semlegesség helyett a gazdasági senkiföldjére kerülhet Magyarország Trump visszatérésével

Donald Trump első hivatali idejét egy sor protekcionista kereskedelempolitikai intézkedés jellemezte, amelyek célja az amerikai kereskedelmi deficit csökkentése és a hazai iparágak megerősítése volt. Kormánya vámokat vetett ki rengeteg importtermékre, leginkább az acélra és az alumíniumra, és elhúzódó kereskedelmi háborút folytatott Kínával. Trump megígérte, hogy újraválasztása esetén folytatja, sőt fokozza ezeket a politikákat. Általános, 10%-os vámot javasolt minden importra, és elképesztő, 60%-os vámot a Kínából származó termékek behozatalára.

A Republikánus Párt jelöltje emellett újra belengette, hogy kilép a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodásból, és visszavágja a környezetvédelmi szabályozást, az energiapolitikában pedig a "fúrj, bébi, fúrj" megközelítést részesíti előnyben, vagyis fokozza a fosszilis energiahordozók kitermelését.

Ez a megközelítés éles ellentétben áll az EU zöld megállapodás (Green Deal) iránti elkötelezettségével, amelynek célja, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. Így egy második Trump-elnökségnek mélyreható következményei lehetnek az EU-ra nézve, amelynek Magyarország is szerves része. 

Az Európai Unió és az USA közötti gazdasági kapcsolat a világ legnagyobbja: a kereskedelemben forgalmazott áruk és szolgáltatások értéke meghaladja az évi 1000 milliárd eurót.

Az EU nagymértékben függ az Egyesült Államoktól mint exportpiacától, és ez a szerep még kritikusabbá vált az európai fogyasztás stagnálása és Kína európai áruk iránti csökkenő kereslete miatt.

Az Erste Group Research témában készült elemzése kiemeli, hogy Trump javasolt vámjai jelentős nyomást gyakorolnának a világkereskedelemre. Az EU különösen sebezhető lenne, mivel számos ágazatban közvetlenül versenyez az Egyesült Államokkal. A vámok kivetése valószínűleg megtorló intézkedésekhez vezetne, amelyek teljes körű kereskedelmi háborúvá eszkalálódnának. Ez nemcsak az európai gazdaságnak ártana, hanem aláásná a globális kereskedelmi rendszert is, amelynek az EU elkötelezett híve.

Az Európai Reformok Központjának (CER) felmérése is osztja ezeket az aggodalmakat, és megjegyzi, hogy Trumpnak az EU-val szembeni amerikai kereskedelmi deficit csökkentésére irányuló törekvése az uniós exportra kivetett, a 20 százalékos alapszintnél is magasabb vámok bevezetéséhez vezethetne idővel.

Ez nemcsak kárt okozna az uniós gazdaságoknak, hanem az EU-t is belekeverné egy Kínával folytatott kereskedelmi és technológiai háborúba, amit Brüsszel mindenképpen el szeretne kerülni.

A Német Gazdasági Intézet (Institut der Deutschen Wirtschaft) korábbi elemzése szerint egy olyan forgatókönyv, amely szerint 2025-ben a vámok 10 százalékra emelkednének az összes amerikai importra, illetve 60 százalékra a Kínából származó amerikai importra, a világ GDP-jének jelentős csökkenését eredményezné. 

Az alapforgatókönyvhöz képest a világ GDP-szintje 2025-ben csaknem 0,6 százalékkal lenne alacsonyabb, a hatás 2027-ben érné el a csúcsot, 1,1 százalékkal.

Ez súlyos következményekkel járna az EU számára, amely már most is olyan gazdasági kihívásokkal küzd, mint a magas energiaárak és az infláció, valamint a versenyképességi lemaradás.

A kelet-közép-európai régió nagy ütést kapna

A KKE-régió, beleértve az olyan országokat, mint Magyarország, érezné meg leginkább Trump kereskedelempolitikájának hatását. Az Erste Group Research rámutat, hogy a kelet-közép-európai országok közül

Szlovákiának és Magyarországnak van a legmagasabb exporthányada az USA-ba irányuló exportból, a teljes exportjuk 4,5%-a, illetve 3,8%-a megy az USA-ba.

Ezek az országok autóipari és gépipari exportjuk tekintetében nagymértékben függnek az amerikai piactól. Magyarország esetében ráadásul az elmélyülő kínai kapcsolatok sem hoztak fordulatot: az S&P Research elemzése szerint 2024 és 2019 között a magyar export 2 százalékról csak 2,2 százalékra emelkedett, miközben Európában Magyarország vált a kínai beruházások fő célpontjává.

Egy Trump által kezdeményezett kereskedelmi háború növelné a bizonytalanságot a vállalatok körében, ami késleltetné a beruházásokat és lassítaná a gazdasági növekedést. A Német Gazdasági Intézet forgatókönyvei szerint a legnagyobb vesztes Németország lenne, a legerősebb európai gazdasággal szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápoló közép- és kelet-európai régiót ez különösen hátrányosan érintené közvetett módon, a német reexporton keresztül.

A Magyarországra gyakorolt hatások kifejezetten negatívak

Az Orbán Viktor vezette Magyarország szoros kapcsolatot ápol a republikánus jelölt kampánycsapatával. Egy második Trump-elnökség azonban lehetőségeket és kihívásokat is jelenthet Magyarország számára.

Ha Trump nem keményít be az EU-val szemben, az előnyös lenne Magyarországnak: az erős hazai autóipari és gépipari ágazatot akár erősödő keresletet tapasztalhatnának az amerikai piacról. A Nemzetközi Kereskedelmi Központ szerint a járművek és autóalkatrészek állnak az USA-ba irányuló magyar export első helyén. 2023-ban Magyarország mintegy 2,5 milliárd dollár értékben exportált járműveket az Egyesült Államokba, ami a teljes export mintegy 3,8%-át teszi ki. Ez az ágazat a magyar gazdaság kritikus eleme, több mint 150 000 embert foglalkoztat, és jelentősen hozzájárul a GDP-hez.

Trump energiapolitikája akár összhangban is lehetne Magyarország érdekeivel, ha a kormány lépéseket akarna tenni az ország energiadiverzifikálására és csökkentené az orosz gáztól való függőségét.

Magyarország Oroszországból származó földgázimportja 2022-ben a teljes gázimport mintegy 80%-át tette ki. Az, hogy Trump az amerikai energiatermelés növelésére összpontosít, potenciálisan kedvezőbb feltételeket eredményezhet a magyar energiaimport számára, csökkentve az orosz gáztól való függőséget és stabilizálva az energiaárakat, ha az LNG-ellátás kínálata növekedne a fokozódó amerikai kitermelés után.

Azonban a magyar kormány egyelőre inkább elmélyíti az orosz gázkereskedelmi kapcsolatait, Szijjártó Péter külügyminiszter épp az elmúlt hetekben állapodott meg plusz tranzitkapacitások megvásárlásáról.

A valószínűbb forgatókönyv szerint Magyarország azonban jelentős kihívásokkal is szembesülhet: a Trump által javasolt vámok növelhetik az importált áruk költségeit, ami hatással lehet a magyar fogyasztókra és vállalkozásokra. A Világbank szerint Magyarország kereskedelmi nyitottsága (az export és import GDP-arányos összegeként mérve) 2022-ben 137,6% volt. A kereskedelmi nyitottság e magas szintje különösen sebezhetővé teszi Magyarországot a külső sokkhatásokkal, például a vámok emelésével szemben.

Ráadásul a magyar közvetlen kivitel, valamint a Németországon keresztüli közvetett export miatt hatalmas ütés érhetné a magyar ipart.

Az Erste a közép- és kelet-európai (CEE) gazdaságok német gazdaságtól való függőségének hatásait elemezve arra jutott, hogy a német GDP szintjének várható 1,4%-os visszaesése a „legrosszabb forgatókönyv” esetében – amit a Német Gazdasági Intézet 2027-2028-ra jósol – a CEE régió GDP-jének 1,0-0,2%-os visszaesését okozhatja már az első évben, 2025-ben is. 

Magyarország esetében ez a Trump-elnökség első évében 0,5 százalékos, majd 2026-ban 0,22 százalékos GDP-zsugorodást szenvedne el csak a német gazdaság visszaesése miatt.

Ehhez jön hozzá, hogy épp az Orbán-kormány és a Trump-stáb közötti szoros kapcsolatok miatt fokozódhat az amerikai nyomásgyakorlás, hogy Magyarország csökkentse a Kínával való gazdasági kapcsolatokat. Ez lényegében épp ellentétes az elmúlt időszakban a hazai kabinet által meghirdetett gazdasági semlegesség stratégiájával: Donald Trump új büntetővámjai kivéreztetné az euroatlanti piacokat, míg a Pekingtől való levállást erőltető nyomás elvágná a keleti partnerektől is Magyarországot.

Trumpnak az éghajlatváltozással és a környezetvédelmi szabályozásokkal kapcsolatos álláspontja ráadásul megnehezítheti Magyarország erőfeszítéseit, hogy teljesítse a zöld megállapodás keretében vállalt uniós kötelezettségeit. Magyarország előrelépéseket tett a megújuló energiaforrások terén: 2022-ben a szél- és napenergia a villamosenergia-termelés mintegy 12%-át teszi ki. Az ország azonban még mindig nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, különösen a földgázra.

Trump kilépése az éghajlati megállapodásokból és a környezetvédelmi szabályozások visszavágása akadályozhatja Magyarország előrehaladását a zöldebb gazdaságra való átállásban, ha megszűnik az amerikai nyomás.

A monetáris politika és pénzügyi piacok is megéreznék

Egy második Trump-elnökség a monetáris politikára és a pénzügyi piacokra is hatással lehet. Trump korábban kifejezte, hogy befolyásolni kívánja a Federal Reserve kamatdöntéseit, ami a globális pénzügyi piacok fokozott volatilitásához vezethet. A magasabb amerikai kamatlábak erősíthetik a dollárt, ami hatással lehet a feltörekvő piacokra és a magas dollárban denominált adóssággal rendelkező országokra, köztük néhány közép- és kelet-európai országra.

A dollár erősödése azonban hatással lehet Magyarország pénzügyi piacaira, különösen, ha tőkekiáramlás indul meg a feltörekvő piacokról, ami azonnal a forint gyengülésével járna.

A Budapesti Értéktőzsde (BUX) az elmúlt években jelentős növekedést ért el, és bármilyen globális gazdasági instabilitás korrekcióhoz vezethet, főként ha az EU-s, és/vagy a feltörekvő tőkepiacok leértékelődnek.

A védelem- és biztonságpolitikai kiadások megüthetik a költségvetést

Az, hogy Trump a NATO-szövetségesek védelmi kiadásainak növelésére összpontosít, Magyarországra is hatással lehet. Magyarország 2023-ban teljesítette azt a NATO-célt, hogy a GDP 2%-át költse védelemre, és a védelmi kiadások a GDP 2,1%-át teszik ki. Trump védelmi kiadások növelésére vonatkozó követelései azonban további terhet róhatnak Magyarország költségvetésére, amely a magas államadósság miatt már így is nyomás alatt van, mivel a Republikánus Párt jelöltje már 3 százalékos ráfordítást várna el az EU-s NATO-partnerektől.

Magyarország katonai modernizációs erőfeszítései a védelmi képességek növelése érdekében a fejlett fegyverek és technológia beszerzésére összpontosítottak. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) szerint Magyarország a fegyveres erők modernizációjába fektetett be, beleértve újabb, svéd Gripen vadászrepülőgépek beszerzését, valamint német páncélozott járművek garmadájának megvásárlását. 

Csakhogy Trump az amerikai fegyvergyártók termékei iránt akarja növelni a keresletet, ami vagy újabb kiadásokat követelne meg a magyar kormánytól, vagy fekete pontot jelentene az európai termékek eddigi beszerzései miatt.

A megnövekedett védelmi kiadások azonban más kritikus ágazatoktól, például az egészségügytől és az oktatástól vonhatnak el forrásokat, ha csökkentik a fiskális mozgásteret.

Látható, hogy Donald Trump esetleges visszatérése a Fehér Házba 2024-ben messzemenő gazdasági következményekkel járhat az EU és a közép-kelet-európai régió számára, ha csak a felét beváltja ígéreteinek. A Trump által belengetett protekcionista kereskedelempolitika, az éghajlati megállapodásokból való kilépés és a védelmi kiadások növelése kereskedelmi háborúhoz vezethet, lassíthatja a gazdasági növekedést és fokozhatja a regionális feszültségeket. Miközben Magyarországnak némi előnyt jelenthetne Trump energiapolitikája és ipari fókusza, jelentős kihívásokkal is szembe kellene néznie, többek között a megnövekedett vámokkal és a Kínával való gazdasági kapcsolatok csökkentésére irányuló nyomással.

Az amerikai választások közeledtével nemcsak Magyarország, de Európa számára is nagy a tét. Az EU-nak és tagállamainak proaktívan kell fellépniük a transzatlanti kapcsolatok alakításában, biztosítva, hogy gazdasági érdekeik védve legyenek, és hogy a globális kereskedelmi rendszer szilárd és igazságos alapokon nyugodjon a jövőben. Mivel Európa jóléte múlik a republikánus adminisztráció döntésein, Brüsszelben ezért egyre inkább az integrációs folyamatok felgyorsulása kerülhet fókuszba, amelyet a magyar kormány hevesen ellenez.

Ebben az ellenszélben Magyarország könnyen lehet, hogy a gazdasági semlegesség politikájának megvalósítása helyett a gazdasági senkiföldjére kerülhet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.