• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305

Rendkívül fontos célt bukhat idén a kormány

Októberben mintegy 139 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését hajtotta végre a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer, így a tizedik hónap végéig 1370 milliárd forintot ért el az összes idei kifizetés - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy most már csak kicsi az esélye annak, hogy az idei 2002 milliárd forintos egész éves kifizetési célt teljesíteni tudjuk. Ha idén valóban elmaradunk a céltól, akkor az egyúttal jelentősen növelné a veszélyét annak is, hogy a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló támogatási keretből a jövő év végéig akár több százmilliárd forintot is véglegesen elveszíthetünk, mert nem tudjuk időben lehívni a forrásokat.

Itt az újabb világraszóló magyar sikertörténet!

Megdöbbentően kevés víz felhasználásával, talpalatnyi földterületen, egy tízezer fős város éves paradicsom fogyasztási igényét képes kielégíteni az a magyar növénytermesztési technológia, amely az elsők között nyert egy új Európai Uniós pályázati lehetőségen. Az űrkutatásból kiinduló, majd a marihuána-termesztők körében népszerű fejlesztés a jövőben városrészek, lakóparkok zöldség- és gyümölcs-termesztési nehézségeit oldhatja meg, ráadásul még ízletesek is lesznek a növények, és szó sincs génmanipulációról - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Kenyeres István. A Biopolus Technológiák Zrt. egyik alapítója azon három magyar cégvezető egyike, akik hatalmas versenyben, 155 európai cég között elsőként nyertek az Európai Bizottság új, kkv-eszköz névre hallgató pályázatán. Ez a pályázat az első fázisban 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatással jár, amelyet arra lehet felhasználni, hogy kidolgozzák az áttörés-jellegű technológia megvalósíthatósági tanulmányát. Ha ezek meglesznek, akkor jó eséllyel indulhat a cég a második fázis pályázatán, amelyen akár 2,5 millió eurót is nyerhet a projekt gyakorlati megvalósítására. A jelentős kockázati tőkebevonási tapasztalatokkal is rendelkező vegyészmérnökkel és biotechnológussal, Kenyeres Istvánnal beszélgettünk.

Itt a bejelentés! - Így megy neki a korrupciónak a kormány

Nagyon komoly problémának látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban sokan ingyenpénznek tekintették az uniós forrásokat és emiatt bizonyos esetekben 20-40 százalékkal felfelé árazták a beszerzési költségeket, de ebben gyökeres változást akarunk elérni - hangsúlyozta az új pályázatok minapi meghirdetése kapcsán a Portolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára ennek érdekében jelezte, hogy a januártól tömegesen megjelenő pályázatok közül minden eszközbeszerzési jellegű kiírásnál megkövetelik majd a kötelező árajánlat benyújtását. A cél a korrupció elleni fellépés akár a bürokrácia növelésén keresztül is, így tehát az, hogy takarékosabban bánjon a pályázati rendszer az adófizetői pénzekkel, legyen az német, vagy magyar eredetű közpénz.

Ahhoz, hogy a jövőben a vállalkozók ne a pályázati kiírásokhoz igazítsák a projekteket, drasztikus szemléletváltás kell, amelyet több jelentős változással igyekszik elérni a kormány. Ezek közül lesznek adminisztratív korlátozások is például az építési engedélyek terén, de az ügyeskedők és a jól értesültek ellen is tudatos lépéseket terveznek. Csepreghy jelzése szerint a kiszámíthatóságot segíti majd az, hogy nem 3, hanem 12 hónapra előre bejelentik az egyes pályázatok ütemezését. Ugyanígy tudatos döntés, hogy célzott pályázatok kiírásával a potenciális pályázók körét is szűkítik. Emiatt az igényelt források mértéke is lejjebb szorítható, illetve cél az is, hogy azokat csak az igazán jól előkészített projektekre lehessen majd felhasználni.

Két nagy újítással könnyíti a kormány a pályázók dolgát

Két jelentős finanszírozási újítással is segít a kormány a vállalkozásoknak a most elinduló pályázati ciklusban - vetítette előre a Portfolio-nak adott írásbeli interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ez a két intézkedés jelentheti "a legnagyobb könnyítést a vállalkozásoknak" az egyszerűbbnek, átláthatóbbnak ígért új rendszerben. Csepreghy arra figyelmeztetett: szemléletváltásra kell felkészülni, mert az új ciklusban "az uniós támogatások nagy tömege visszatérítendő forrás keretében fog a gazdaságba jutni". Éppen emiatt csak az életképes, rentábilis projektek számíthatnak támogatásra, azaz olyanok, akiknek "csak a kezdeti löketre van szükségük, nem pedig hiányzó finanszírozásra".

Államcsőd felé sodródnak a szomszédban

Az orosz-ukrán válság mindkét érintett országot megviseli, de a "rövidebbet" egyértelműen Ukrajna húzza, amely lényegében államcsőd felé halad - mutatott rá a Portfolio-nak adott interjúban Nicholas Spiro. A Spiro Sovereign Strategy alapítója, aki többek között rendszeresen megfordul a CNBC londoni stúdiójában is, úgy látja, hogy az európai növekedés megállása egy újabb pénzügyi válságnak ágyazhat meg, és az eddig meglepően jól teljesítő magyar gazdaság is meg fogja érezni a romló külső környezetet. A stratéga szerint a lengyel szint alá vágott magyar alapkamat és a külföldi hátterű bankok ellen vívott magyar háború óvatossá teszi a befektetőket Magyarországgal szemben és arra számít, hogy az MNB gyengébb forinttal kapcsolatos toleránsabb magatartása és a Fed felőli lépések miatt is tartósan gyenge maradhat a forint.

Kazánvásárlásra pályázol? - Mutatjuk a buktatókat!

Csak a lakás tulajdoni lapján szereplő, magyar adószámmal rendelkező magánszemély indulhat azon a pályázaton, amelyet hétfőn késő délután hirdetett meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és amelyhez többek között a kivitelezővel kötött, tételes költségtervet tartalmazó szerződést és a kevesebb szén-dioxid kibocsátást alátámasztó energetikai tanúsítást is csatolni kell. A sok utánajárás miatt érdemes gyorsan nekikezdeni a pályázat elkészítésének, hiszen az október 22-től megnyíló 1 milliárd forintos pályázati "ablakot" bármikor bezárhatják, amint a nem túl nagy keretösszeg kimerül. A részletes útmutató világossá teszi, hogy a pályázat 40 százalékos, legfeljebb bruttó 650 ezer forintos támogatási intenzitás mellett csak új kondenzációs gázkazán beépítésére, illetve meglévő fűtési rendszer hőleadóinak és/vagy csőhálózatának korszerűsítésére vonatkozik, bizonyos elszámolható költségek mellett. Az alábbiakban a 25 oldalas pályázati útmutató főbb elemeit mutatjuk be, így érdemes a teljes kiírást részletesen tanulmányozni.

Putyin rombolása elérte célját

Tartós szembenállás mutatkozik a legvalószínűbb forgatókönyvnek jelenleg Oroszország, illetve Ukrajna és a nyugati hatalmak között, amelyet biztosan megérez az európai gazdaság is - hangsúlyozta a Portfolio rövid írásbeli interjúja keretében Timothy Ash. A Standard Bank feltörekvő piaci részlegének vezetője, aki különösen aktívan követi hónapok óta az orosz-ukrán szembenállást, most úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukránok destabilizálásával lényegében elérhette rövid távú céljait, és így moszkvai tárgyalásokra tudja késztetni a másik "tábort" helyzet hosszabb távú rendezése érdekében. A szakértő véleménye szerint az amerikai Fed felőli monetáris szigorítás a feltörekvő piaci eszközök átárazódásához fog majd vezetni és a forint tartósan gyenge maradhat főként az MNB azon törekvése miatt, hogy nagyon alacsonyan akarja tartani az alapkamatot.

Itt állunk a százmilliárdok küszöbén

Elképesztően elhúzott a világ élvonalától Dél-Korea a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások terén, közben az Egyesült Államok továbbra is "veri" az Európai Uniót, Magyarország pedig még 2020-ra sem tervezi elérni azt a kiadási szintet, mint ahol most az EU-átlag jár. A tennivaló egyébként nem is feltétlenül a magyar állam oldalán lenne, ha csak a K+F-re költött kiadási összegeket nézzük, igaz ahhoz, hogy az üzleti és egyetemi szféra merjen/tudjon ilyen célokra költeni, igenis lenne mit tennie az államnak. Rövid innovációs körképünk annak apropóján született, hogy gőzerővel zajlik Magyarországon annak az intelligens szakosodási stratégiának (S3) a kidolgozása, amely ahhoz kell, hogy hozzáférhessünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési forrásokból ahhoz a mintegy 700 milliárdos összeghez, ami kutatás-fejlesztésre fordítható.

Itt van a legnagyobb elmaradás az EU-pénzek kifizetésében

Három operatív programnál, a környezetvédelmet és energiahatékonyságot, a társadalmi megújulást, valamint a humán közszolgáltatások javítását célzó programoknál mutatkozik fokozott probléma, pontosabban elmaradás a rendelkezésre álló támogatási összegek kifizetésével - derült ki egy minap közzétett miniszterelnökségi prezentációból. Ezen programoknál ugyanis az átlagos pénzfelhasználásnál (mintegy 70%-os) jóval rosszabb, 60% körüli a felhasználás, noha egyre közelebb járunk a felhasználás végső határidejét jelentő 2015 végéhez. Nemcsak erre a dátumra, hanem a 7 éves fejlesztési ciklus közbeni teljesítésre is figyelni kell, és lényegében ugyanezen programoknál áll fenn az idei forrásvesztés veszélye is. Mindezekre tekintettel az csak részben lehet megnyugtató, hogy Magyarország egyébként egészen jól áll a régiós országok között a 2007-2013-as forrásának lehívásában.

Bűvös határon túl Magyarország, zöld a brüsszeli lámpa

Az év első hét hónapjában a tervezett összeg 98 százalékát, azaz 881 milliárd forintot fizetett ki a magyar költségvetés az EU-támogatások kedvezményezettjeinek és a múlt héten már átléptük a kerek 1000 milliárd forintos összes idei kifizetést - mondta el a Portfolio megkeresésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Utóbbi adat egyébként azt is jelenti, hogy elértük az egész 2014-es évre kitűzött kifizetési cél felét, így az éves cél is jó eséllyel teljesíthető, igaz ez ellen hathat, hogy az intézményrendszerre ősztől további terhek nehezednek. Az idei kifizetési célt egyébként megalapozza, hogy az Európai Bizottság elkezdte kifizetni az intézményrendszeri átalakítások szempontjából fontos április 15.-i dátum után keletkezett támogatási számlákat is. Ezt a lépést a Miniszterelnökség úgy értékelte nekünk, hogy ezzel a Bizottság de facto jóváhagyta a magyar intézményrendszer átalakított verzióját, emiatt a tárca véleménye szerint "az intézményi átszervezési kérdés lezárult", a Partnerségi Megállapodást pedig hamarosan aláírhatjuk Brüsszellel.

Elképesztő hozamsivatagot látunk a világban

Ha valaki a fejlett piaci államkötvények biztonságát részesíti előnyben a részvénypiacokkal szemben, de csak néha néz körbe előbbi piacokon, akkor igencsak meglepődhet azon, amit mostanában lát. Sorra dőlnek ugyanis a sokéves, sőt történelmi mélypontok a vezető piacok rövid, közepes és hosszú állampapír hozamai terén. Sőt, újra "divatba jött" például a németeknél, hogy negatív hozam mellett bocsátanak ki rövid állampapírt. Ilyenkor a befektetők fizetnek azért, hogy elhelyezhessék a pénzüket a legbiztonságosabbnak tartott eszközök egyikében. Érdemes tehát röviden körbenézni, hogy mi is zajlik mostanában a világban. Előrebocsátjuk: meglepő dolgok sorozata.

Sokkal több pénzre pályázhatunk a gyengébb forint miatt

Új pályázati kiírásokkal, illetve a nyitva lévő pályázatok keretösszegének megemelésével reagált az elmúlt időszakban Magyarország arra a helyzetre, hogy az euróban megállapított uniós fejlesztési keretösszeg forintban kifejezve több pénz elköltését tette lehetővé - jelezte Portfolio ezt firtató kérdésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Megtudtuk, hogy tavaly a tartósan 300 körüli euróárfolyam láttán 298-as euró mellett számolták át a Brüsszel által sok éve megítélt forrásokat és ez tett lehetővé új források felhasználását. Durva becslésünk alapján ez akár 100 milliárd forint feletti pótlólagos fejlesztés létrejöttében is segíthetett. Megtudtuk, hogy idén év végén újra értékeli a forintárfolyammal kapcsolatos helyzetet a tárca és az is kiderült, hogy a Brüsszelnek júliusban kiküldött végleges új Operatív Programokat kereken 300-as euróárfolyam mellett kalkulálja az intézményrendszer.

MNB: Nem a mi váltásunk küldte mélybe a forintot

"Eddig nem tapasztaltunk az MNB-kötvény betétesítése miatt jelentős forráskivonást a külföldi szereplők részéről, így azt mondhatjuk, hogy eddig a külföldiek alkalmazkodási folyamatának vélhetően nem volt érdemi árfolyam-befolyásoló hatása sem" - hangsúlyozta a Portfolionak adott interjúban Hoffmann Mihály, tisztázva így a témával kapcsolatos piaci félreértéseket. A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, a Jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője az augusztus elsejétől kötvény helyett betétté alakított irányadó eszköz kapcsán egyértelműsítette: önmagában ettől a lépéstől nem volt várható, hogy beesik a kéthetes eszközben tartott pénzállomány. Hozzátette: az áprilisban év végéig előrevetített 600-1000 milliárd forintos "kilökődés" az eszközből szépen fokozatosan megvalósul, hiszen most, a korrigált számok alapján, már mintegy 400 milliárd forintnál járunk. Az irányadó eszköz változásának áprilisi bejelentése óta az adataik szerint a magyar bankok mintegy 320 milliárd forinttal növelték az állampapír kitettségüket, és a külföldiek is inkább a magyar eszközöket választották.

Összhangban azzal, amit a minapi piaci körképünkben mi is jeleztünk, a jegybanki szakértő is megerősítette: úgy tűnik, hogy a befektetési alapok valóban későn kezdtek reagálni a szabályozói változásra, és az ő általuk a diszkontkincstárjegyek iránt (is) támasztott kereslet nyomta jóval az alapkamat alá a rövid hozamokat. A jegybanki szakértők is úgy vélik, hogy "egy átmeneti időszakot követően normalizálódhat a helyzet".

Tripla siker küszöbén áll Magyarország

Napokon belül egyszerre két fontos határvonalhoz ér a magyar kormány az Európai Uniótól érkező források felhasználása terén - derül ki a Portfolio kalkulációiból. Egy héten belül ugyanis elérheti az uniós támogatások kifizetését jelző miniszterelnökségi számláló a 6000 milliárd forintos kerek összeget, és ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2010-es kormányváltás óta összesen mintegy 5000 milliárd forintot fizetett ki a mostani kabinet által irányított intézményrendszer. Ha az elmúlt egy hónapra jellemző igen gyors tempót (200 milliárd forintos kifizetés) az augusztusi szabadságolások mellett is tartani tudja a rendszer, akkor egy hónap múlva egy harmadik fontos határvonalhoz is elérhetünk: akkorra elmondhatjuk, hogy Magyarország a 2007-2013-as uniós fejlesztési keretből a rendelkezésére álló források háromnegyedét kifizette. A Portfolio számításai szerint most 72%-os kifizetési aránynál tartunk, de két területen súlyos lemaradás látszik, így félő, hogy forrásokat veszít Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokból.

Milyen célt szolgálhat az ÁKK beolvasztási terve?

Több legyet egy csapásra - ugyanebbe, a már hetekkel ezelőtt leírt gondolatmenetbe illik bele az a friss információnk, miszerint az MNB az ÁKK beolvasztásán gondolkodik. Ezzel ugyanis az MNB működési eredményének tartós javítása, és vele párhuzamosan az államadósság finanszírozási költségének leszorítása is megoldható - elvben. Az, hogy ez a gyakorlatban is így történne-e, vagy esetleg nem kívánt "mellékhatások" lépnek fel, már nagy kérdés. Sok kockázatot, illetve kételyt is felvet ugyanis ez az út, feltéve, hogy valóban komoly a gazdaságpolitikai szándék az említett intézményi összevonásra. Az egyeztetés és a hiteles terv bemutatása alapvetően segíthet ezen kételyek feloldásában.

Kell-e félni a Templeton magyarországi lépése miatt?

Több tényező is abba az irányba mutat, hogy a Franklin Templeton múlt szerdai magyar lépése miatt nem kell tartani állampapírpiaci zavaroktól. Részben azért, mert mind a külföldi, mind a magyar szereplők felől van vételi érdeklődés a papírok iránt - mondták el a Portfolio.hu körkérdésére piaci szereplők. Azt persze hozzátették: természetes, hogy egy rendkívül intenzív hozamcsökkenési periódus után jönnek megingások, mint ahogy azt múlt csütörtökön láthattuk. Az általunk megkérdezett szereplők úgy látják, hogy ezeket a hozamemelkedési periódusokat jó eséllyel újra megveszik majd a befektetők, többek között a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett program átgyűrűző hatásai miatt. Így nem zárhatjuk ki, hogy a múlt héten kialakult történelmi mélypontoknál is alacsonyabb hozamszinteket látunk majd. Ebben segíthet, hogy a nagy fejlett kötvénypiacokon a korábban várttal teljesen ellentétes folyamatok zajlanak és az Európai Központi Bank is "melegít" a partvonalon.

Milyen hatása lehet a Templeton lépésének? - Gyors értékelés

A Templeton Alapkezelő mai lépése, illetve a friss gazdaságpolitikai jelzések alapján kiemelt fontosságú az, hogy a piac hogyan értékeli a kereteket és a további állampapírpiaci kilátásokat. Alábbi gyors értékelésünk szerint most kevésbé valószínű, hogy olyan jellegű negatív reakciók alakulnának ki, mint amelyekre 1-2 évvel ezelőtt jó esély mutatkozott volna. Sőt, elképzelhető, hogy jelentősebb zavarok nélkül tudja az alapkezelő "egészségesebb" szintre mérsékelni magyarországi kitettségét, ha valóban ezt szeretné elérni. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valóban ez lenne a célja. Az extrém mértékű ukrán állampapírpiaci fejlemények és a saját alapjaiból történt tőkekivonás mellett ugyanis még növelte is a meglévő hatalmas kitettségét keleti szomszédunk piacán.

Mit tesz a forinttal az MNB bejelentése?

A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.

Több legyet egy csapásra - Miről szól az MNB új terve?

Tartalmában és hatásában is komplex intézkedéscsomagot jelentett be ma reggel a Magyar Nemzeti Bank, amely több legyet üt egy csapásra . A fő célt, az állam külső pénzügyi sérülékenységének csökkentését - amelyet már az egy éve bejelentett Növekedési Hitelprogrammal is kitűzött - ugyanis úgy érheti el, hogy az ehhez vezető lépésekkel több részcélját is kipipálhatja. Így például "kiűzheti" a külföldi bankok pénzét az irányadó jegybanki eszközből, a nyereségességet szolgálva zsugoríthatja a mérlegét, a bankrendszert pedig ráveheti arra, hogy az eddiginél is több állampapírt vegyen. Ezáltal az államadósság finanszírozása az eddigieknél is intenzívebben fordul majd a hazai, forintalapú források felé. Ha mindezen részcélokat zökkenőmentesen sikerül teljesíteni, akkor az MNB a bankrendszer általnos likviditástöbbletét arra fordíthatja, hogy az ország sérülékenysége csökkenjen.

Ez történhet a magyar piacokon a választási eredményekre

A két legvalószínűbb forgatókönyv (kétharmados, illetve egyszerű Fidesz-többség) egyike fog bekövetkezni a végleges választási eredmények alapján, amelyet a piacok már beárazhattak. Így önmagában a végső eredmény nem feltétlenül okoz majd érdemi magyar pénz- és tőkepiaci mozgásokat a következő napokban, noha kedvező és kedvezőtlen szempontok is felmerülhetnek a befektetők szemében. Ha napok múlva megszűnik a választások kimenetele körüli bizonytalanság, az mindenképpen kedvező lesz, az pedig már most látható, hogy az erős többség miatt az ország kormányozhatósága nem forog kockán. A hétfő reggeli állás szerint a kétharmad határán billeg a Fidesz, és ha ez végül nem is jön össze, akkor is "be lehet szerezni" a fontos ügyekhez majd 1 mandátumot a következő 4 éves ciklus során.

A fentiek miatt tehát érdemes a kétharmados kormányzás folytatódásából kiindulni a lehetséges piaci reakciók átgondolásához. A válasz megadásához egyúttal érdemes röviden megvizsgálni, hogy hogyan reagáltak a piacok 4 évvel ezelőtt a kétharmadra, illetve azt is érdemes gyorsan összefoglalni, hogy mit vártak a piaci szereplők a Portfolio.hu márciusi felméréseiben erre a forgatókönyvre.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility