Kiszámolták: elképesztően sok EU-pénzt küldött Brüsszel Magyarországnak 15 év alatt

Az összefoglaló emlékeztet rá, hogy Magyarország - kilenc másik európai országgal együtt - 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Az EU jelentős beruházásokat hajtott végre az új tagállamokban kohéziós politikája révén, valamint 2014 óta az Európai beruházási terven, a Juncker-terven keresztül annak érdekében, hogy elősegítse az uniós átlaghoz való felzárkózásukat a növekedés és a jövedelem tekintetében. Nemcsak az uniós finanszírozásnak köszönhető, hogy a beruházások pozitív, kézzelfogható eredményekkel jártak, hanem annak is, hogy ezek a tagállamok reformokat hajtottak végre, valamint erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy vonzó környezetet biztosítsanak a befektetők és a vállalkozások számára a letelepedéshez és a növekedéshez - olvasható az anyagban.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott:

A 2004-ben további 10 európai ország befogadásáról született döntés kontinensünk számára fontos, és egyben a történelem egésze szempontjából is jelentős pillanat volt. A közép- és kelet-európai országok csatlakozása, valamint az a bátorság, amelyet az emberek a csatlakozásra való felkészülés során tanúsítottak, lehetővé tette számunkra, hogy összeegyeztessük kontinensünk történelmét annak földrajzával. A mai napig a bővítés lelkes híve vagyok.

Az összeállítás néhány adatot is tartalmaz, hogy a fent jelzett 55,2+2,5 milliárd euró milyen gazdasági hatásokkal, eredményekkel jár a Bizottság kalkulációi szerint:

• 2003 óta Magyarországon az egy főre jutó GDP 7 százalékponttal nőtt az uniós átlaghoz képest
• Magyarországon az egy főre jutó GDP 57%-kal nőtt 2003 és 2017 között
• A Juncker-Bizottság 2014-es megalakulása óta az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a Juncker-terv révén 28 820 magyar kis- és középvállalkozás jutott támogatáshoz.
• 2014 óta az EU az összes magyarországi állami beruházás 43%-ának megfelelő összegű támogatást nyújtott.

Az infografika szerint a kohéziós (felzárkóztatási célú) beruházások legfontosabb eredményei az elmúlt évtizedben az alábbiak:

• A strukturális finanszírozásra fordított uniós beruházások magyar állampolgáronként 2532 eurót jelentenek
• A Magyarországon megvalósuló kohéziós projektek költségeinek 85%-át az EU állja.strukturális támogatást nyújt
• 115 000 új munkahely jött/jön létre
• A víz- és szennyvízhálózathoz való hozzáférés javítását 3,5 millió ember érzi Magyarországon
• 3724 km-nyi útszakasz, illetve 415 km-nyi vasúti pálya építése vagy korszerűsítése történik meg

Három konkrét projektet is röviden bemutat az anyag:

• A szolnoki RepTár interaktív légi közlekedési múzeum a repüléstörténet különleges emlékeit mutatja be a látogatóknak, létrejöttéhez pedig az uniós támogatás is hozzájárult. A beruházás új lendületet adott a korábban elhanyagolt környéknek is, ahol azóta új üzletek és kávézók nyíltak.
• A családi vállalkozásként alapított Balogh Tészta Magyarország egyik legnagyobb tésztaforgalmazójává nőtte ki magát. A cég uniós finanszírozásból telepített egy új gyártósort, mellyel ma a tiszakécskei üzemében óránként 2250 kg tésztát állít elő.
• A szegedi ELI-ALPS lézerkutató központ a legnagyobb kutatás-fejlesztési projekt ma Magyarországon. Ez az EU által társfinanszírozott központ képes előállítani a legintenzívebb fényimpulzusokat a világon.

Az anyag végül a közvetlen brüsszeli forrásokról is megemlékezik a kutatás-fejlesztési és innovációs források kapcsán:

• Magyarország 228,9 millió euró összegű támogatást kapott a Horizont 2020 uniós kutatási és innovációs program keretében. A Horizont 2020 alá tartozik "A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése" elnevezésű program is, amely az egyetemek és a kutatási szervezetek kapacitásépítésére irányul.
• E programnak köszönhetően minden olyan tagállam, amely 2004 után csatlakozott az EU-hoz, pénzügyi támogatást kaphat, partnerségeket hozhat létre Európa-szerte, és kutatási központokat építhet ki. Magyarország erre a célra 22,9 millió euró támogatásban részesült - áll az összesítésben.

Címlapkép forrása: FREDERICK FLORIN / AFP

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• beruházás,
• kohéziós alap,
• kohéziós forrás,
• strukturális alapok,
• uniós tagság