Alig lesz EU-pénz 2021 után közlekedési eszközbeszerzésekre

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján az MTI tudósítása szerint többek között azt hangsúlyozta, hogy:

• a kormány a közlekedéspolitikájában kiemelten kezeli a magyar vasút versenyhelyzetének erősítését és a vasút megújulása hozzájárul a gazdaság és az ipar fejlődéséhez
• a következő évtized nagy kihívása az lesz, hogy a vasút adottságai hogyan segítik a fenntarthatóságot; ebben a kérdésben fontos, hogy a magyar vasút bekötése a nemzetközi hálózatba erőteljesebb legyen
• felidézte, hogy az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszak költségvetési javaslatában kevesebb forrást szán a közlekedésre a Kohéziós Alapból, az Európai Hálózat-finanszírozási Eszközből (CEF) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból egyaránt, mint az előző ciklusban.
• jelezte: bár a javaslatról még zajlanak a tárgyalások, de a felhasználás alapelvei között az szerepel, hogy klímacélt kell szolgálnia, és közgazdaságilag meg kell térülnie a projekteknek.
• várható az is, hogy a közösségi közlekedési eszközbeszerzést korlátozottan támogatják majd a következő uniós költségvetési időszakban, a tervek szerint az adott operatív programból 9 százalékot lehet majd erre a célra fordítani.
• várakozása szerint a fejlesztési igény jóval meghaladja majd a várható uniós lehetőségeket, ezért jól kidolgozott projektekre lesz szükség, és a vasútnál is a közúthoz hasonlóan hazai forrást is biztosítani kell a beruházásokhoz.

A fent említett téma, a magyar vasút nemzetközi hálózatokba való erősebb bekötése, kapcsán Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára többek között példaként említette a V4 gyorsvasút építését, amely összeköti a fővárosokat, régiókat, és megteremti a vasúti észak-déli kapcsolatot Európának ennek a térségében. A projekt tervezésének közbeszerzését egy magyar cégekből álló konzorcium nyerte, erről bővebben:Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a társaság 2030-ig készített - a szaktárcával még egyeztetendő, jövő héten a kormány elé kerülő - stratégiájának bemutatása során azt hangsúlyozta: a jövőképben azt képviselik, hogy kis lépésekkel folyamatosan kell haladni, így 4-5 éven belül mérhető eredményt lehet felmutatni a világosan megfogalmazott egyértelmű célok mentén. Ezek között említette a késések csökkentését, az utasok számának növelését, az állomások felújítását. A vasúti infrastruktúrát "egyenszilárdságúvá kell tenni" a szolgáltatás színvonalának emelésével - fogalmazott.

A Világgazdaság szerdai cikke szerint Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára többek között azt mondta: az eddig mostohagyereknek számító városon belüli vasúti fejlesztés Budapest számára az egyik legnagyobb kihívás, hiszen 200 km-nyi vasút van a térségben, de ez nincs kihasználva, nagy része pedig leromlott. A következő uniós ciklusban megvalósuló fejlesztések között említette az új megállóhelyek kialakítását (például a Népligetnél, vagy a HUngária körúton), a Liszt Ferenc repülőtér és a főváros között kötöttpályás kapcsolat létrehozását és a HÉV-hálózat fejlesztését is, amelyekre együtt több mint 650 milliárd forintot szánnak.

Címlapkép forrása: Shutterstock

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• közlekedés,
• vasút,
• innovációs és technológiai minisztérium,
• uniós források,
• közlekedésfejlesztés