Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban
Közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium az adat kapcsán már arról beszél, hogy 2030-ra a 3%-os arányt kell megcélozni, amihez érvelése szerint a kutatás-fejlesztési intézményrendszerben további átalakítások kellenek, és persze az, hogy elköltött milliárdoknak az eddigieknél jobban kell hasznosulnia a gazdaságban.
Ilyet még nem láttunk (a rendszerváltás óta)
A nyár közepén szokott megjelenni az előző év kutatás-fejlesztési ráfordításainak kiemelten figyelt statisztikája és a KSH csütörtökön frissítette is az adattábláit (itt elérhető), a közleménye/kiadványa pedig feltehetően a jövő héten jelenik majd meg. Közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az adat kapcsán rögtön kiadott egy közleményt, amelyet saját ábrás kiegészítéseinkkel mutatunk be az alábbiakban.Bár a minisztérium nem hangsúlyozza, de ha a rendszerváltás speciális évének számító 1990-es adattól és az előző korszak más adottságaitól eltekintünk, akkor
valójában történelmi csúcsra ért Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya a GDP arányában, hiszen a 2017-es 1,35%-ról tavalyra 1,49%-ra ugrott ez az arány.
Az ITM értékelése szerint ez az ugrás várható volt, amiben fontos szerepet játszik az, hogy 2014-től átalakították a hazai KFI-stratégiát és intézményrendszert, illetve a felsőoktatásban is változások voltak, továbbá nagy volumenű állami és uniós támogatási programok indultak. A szaktárca a siker rögzítése mellett rögtön hozzáteszi: "A K+F ráfordítások hatékonyabb hasznosulásához ugyanakkor további lépések szükségesek."

- A legnagyobb súlyt kitevő vállalkozási (magán) szektorban 272-ről 323 milliárd forintra ugrott a ráfordítás (+19%)
- A második legnagyobb súlyt képviselő állami szektorban 165-ről 209 milliárd forintra ugrott a ráfordítás (+26,5%)
- A harmadik legnagyobb súlyt képviselő külföldi források pedig 77-ről 93 milliárd forintra emelkedtek (+21%).

Az ugrás főbb összetevői
A tárca értékelése szerint abban, hogy a két fő szektorban ekkora növekedés történt, illetve 1,49%-ra ugrott a GDP-arányos kiadás, tükröződnek a Befektetés a jövőbe című stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozás számára is k+f tevékenységének erősítését. E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjából - a hazai költségvetésből finanszírozott - támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI stratégia - az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével - jelentős részben megvalósul.A szaktárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy 15 milliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás K+F ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék).
A részletes adatok alapján a tárca megjegyzi: a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények vállalkozásoktól (5, illetve 6 százalék), valamint külföldi forrásból (például közvetlen uniós támogatásból) származó (10-11 százalék) k+f ráfordítása ugyanakkor kevéssé jelentős, ami a tárca szerint elsősorban az alacsony együttműködési szintre vezethető vissza. Emiatt leszögezik: a felsőoktatási és akadémiai intézmények beágyazottságát tekintve mind a hazai vállalkozásokkal való kapcsolatuk, mind az uniós kutatási térben való megjelenésük terén bőven van potenciál a bővülésre, fejlődésre.
E nélkül nem várható, hogy érdemben hozzá tudnak járulni a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez saját, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül
- állapítja meg a minisztérium.Fent már említésre került a KFI-ráfordításokon belül a harmadik legfontosabb szektor, a külföld, és érdemes tovább bontani a fent látott kék oszlopot a KSH segítségével, ugyanis kiderül, hogy a 2018-ban 93 milliárd forintnyi külföldi KFI-ráfordítás mögött 15-ről 17 milliárdra emelkedő, azaz összességében nem kiugró szerepű külföldi közvetlen brüsszeli forráselnyerés áll. Ez egyúttal arra is utal, hogy külföldi nagyvállalatok itthoni KFI-ráfordítása erősödhetett az utóbbi években érdemben.



- Új csúcsra, 1%-ra, emelkedett a kutató-fejlesztő helyek K+F-létszáma az összes foglalkoztatott százalékában
- 1,1%-ról 1,04%-ra visszasüllyedt a kutató-fejlesztő helyek K+F-beruházásainak aránya a nemzetgazdasági beruházások százalékában.


Ezek a fő célok
Az ITM közleményében kifejti:a kormány célja a teljes kutatási és innovációs finanszírozási rendszer átalakítása, valamint az érintett szervezeti rendszer kiszámítható és stabil finanszírozásának a biztosítása. Mindez hatékony megoldást jelent az állami k+f ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, azon hosszú távú cél érdekében, hogy a GDP arányos k+f ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet.
A szakpolitikai intézkedések célja továbbra is az a tárca szerint, hogy a támogatások felhasználásának az eredményeként olyan kritikus tömegű kutatás-fejlesztési kapacitás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.A szakpolitikai célok között kiemelt szerepe van az együttműködések erősítésének. Fontos, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, hogy a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel.
Így a vállalati szféra és a társadalom legkülönbözőbb szereplői is hozzá tudnak járulni az egyetemek és kutatóintézetek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosításához
- hangsúlyozza közleményében a tárca.Címlapkép forrása: MTI Fotó Lakatos Péter

A Győzelem napjára készül Oroszország, tovább folyik a vita a tűzszünetről – Háborús híreink hétfőn
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Támadást indított Amerika szövetségese: felszálltak a harci repülőgépek
Ez a válasz a korábbi csapásra.
Napi 2,4 millió hordóra nőhet az olajtermelés az Amerikai-öbölnél
Bizakodóak az iparági vezetők.
Nyugdíjba megy a király, éljen a király
Nyugdíjba vonul az év végén minden idők legismertebb befektetője. Warren Buffett a HOLD-nak is nagy példaképe, sokszor elhangzik a neve a HOLDBLOG-on, az After Hoursben...
The post Nyugdíjba megy
Nyugaton van még a pénzügyi világ nagyja
Ugyan a top helyekre már bőven odaférnek ázsiai városok, de azért a legfontosabb pénzügyi központok még mindig Nyugaton vannak. Az e heti ábránkon csak az...
The post Nyugaton van még a pénz
A legjobb és legrosszabb pénzügyi döntések szülőként
A Bankmonitor legújabb videójában a szülők pénzügyi döntései volt a téma. A pénzügyi szakértők és gyakorló szülők saját tapasztalataik, ismereteik alapján vitatták meg miért is olyan
Üdvözlünk mindenkit! (HAH Majális 2025)
A HOLD After Hours legénysége az Akváriumban ünnepelte a podcast öt évét, egyben búcsúztatta a szezont. Balázs és Zsolt mellett a színpadon Zsiday Viktor, Móricz...
The post Üdvözlünk minde
Klímakérdés: hol érdemes most ingatlant venni?
Ingatlanpiac és klímaváltozás: hol értéktelenedik el a tengerpart, és hol erősödik a dombtető? Mostanra a klímaváltozás nemcsak környezeti kérdés, hanem egyre inkább gazdasági és befekte
Közvetett vámjogi képviselők partnerellenőrzése vs. előzetes üzleti ellenőrzés - Mik a fő különbségek?
2025 márciusától új kötelezettség vonatkozik a közvetett vámjogi képviselőkre: rendszeres partnerellenőrzést kell végezniük a NAV által biztosított információcsomag alapján. Felmerül a
Az ünnep, ami tragédiából született
Leáll ma az ország, a nemzet egyként ünnepli a zsinórban harmadik csonka hetet. Május 1. a Munka ünnepe, amit legtöbben a virsli-sör-majális szentháromsággal azonosítanak, pedig...
The post Az
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének deregulációs intézkedései
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége, illetve annak új vezetője jelentős irányváltást hozna a hivatal eddigi működésébe.

Ismét elindult a nevezés a Virágos Magyarország versenyre (x)
Az ingatlannál is jobb befektetés? (x)

- Omlik a kártyavár Oroszországban: apad az államkassza, dőlnek a hitelek
- Vészharang kondul: elképesztő számok mutatják a magyar gazdaság mélyrepülését
- Aszódi Attila: mi vezetett a történelmi áramszünethez az Ibériai-félszigeten?
- Borzasztó rossz GDP-adat érkezett! Ismét visszaesett a magyar gazdaság
- Rejtélyes az újabb száj- és körömfájás kitörés - Nehéz hetek jönnek Magyarországon
Ingatlanpiaci elemző
Mi a hasonlóság Warren Buffett és Csányi Sándor között?
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Hova mehetnek most a megtakarítások?
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Dermesztő GDP adat érkezett - merre tovább, Magyarország?
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Sikeres befektető online tanfolyam
Megtanulhatod, hogyan találj rá a legjobb befektetési lehetőségekre, és azonnal alkalmazható, gyakorlati stratégiákat sajátíthatsz el – mindezt egy interaktív, élő online eseményen.