Történelmi csúcsra ért Magyarország az egyik legfontosabb mutatóban
Közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium az adat kapcsán már arról beszél, hogy 2030-ra a 3%-os arányt kell megcélozni, amihez érvelése szerint a kutatás-fejlesztési intézményrendszerben további átalakítások kellenek, és persze az, hogy elköltött milliárdoknak az eddigieknél jobban kell hasznosulnia a gazdaságban.
Ilyet még nem láttunk (a rendszerváltás óta)
A nyár közepén szokott megjelenni az előző év kutatás-fejlesztési ráfordításainak kiemelten figyelt statisztikája és a KSH csütörtökön frissítette is az adattábláit (itt elérhető), a közleménye/kiadványa pedig feltehetően a jövő héten jelenik majd meg. Közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az adat kapcsán rögtön kiadott egy közleményt, amelyet saját ábrás kiegészítéseinkkel mutatunk be az alábbiakban.Bár a minisztérium nem hangsúlyozza, de ha a rendszerváltás speciális évének számító 1990-es adattól és az előző korszak más adottságaitól eltekintünk, akkor
valójában történelmi csúcsra ért Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya a GDP arányában, hiszen a 2017-es 1,35%-ról tavalyra 1,49%-ra ugrott ez az arány.
Az ITM értékelése szerint ez az ugrás várható volt, amiben fontos szerepet játszik az, hogy 2014-től átalakították a hazai KFI-stratégiát és intézményrendszert, illetve a felsőoktatásban is változások voltak, továbbá nagy volumenű állami és uniós támogatási programok indultak. A szaktárca a siker rögzítése mellett rögtön hozzáteszi: "A K+F ráfordítások hatékonyabb hasznosulásához ugyanakkor további lépések szükségesek."

- A legnagyobb súlyt kitevő vállalkozási (magán) szektorban 272-ről 323 milliárd forintra ugrott a ráfordítás (+19%)
- A második legnagyobb súlyt képviselő állami szektorban 165-ről 209 milliárd forintra ugrott a ráfordítás (+26,5%)
- A harmadik legnagyobb súlyt képviselő külföldi források pedig 77-ről 93 milliárd forintra emelkedtek (+21%).

Az ugrás főbb összetevői
A tárca értékelése szerint abban, hogy a két fő szektorban ekkora növekedés történt, illetve 1,49%-ra ugrott a GDP-arányos kiadás, tükröződnek a Befektetés a jövőbe című stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozás számára is k+f tevékenységének erősítését. E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjából - a hazai költségvetésből finanszírozott - támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI stratégia - az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével - jelentős részben megvalósul.A szaktárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy 15 milliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás K+F ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék).
A részletes adatok alapján a tárca megjegyzi: a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények vállalkozásoktól (5, illetve 6 százalék), valamint külföldi forrásból (például közvetlen uniós támogatásból) származó (10-11 százalék) k+f ráfordítása ugyanakkor kevéssé jelentős, ami a tárca szerint elsősorban az alacsony együttműködési szintre vezethető vissza. Emiatt leszögezik: a felsőoktatási és akadémiai intézmények beágyazottságát tekintve mind a hazai vállalkozásokkal való kapcsolatuk, mind az uniós kutatási térben való megjelenésük terén bőven van potenciál a bővülésre, fejlődésre.
E nélkül nem várható, hogy érdemben hozzá tudnak járulni a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez saját, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül
- állapítja meg a minisztérium.Fent már említésre került a KFI-ráfordításokon belül a harmadik legfontosabb szektor, a külföld, és érdemes tovább bontani a fent látott kék oszlopot a KSH segítségével, ugyanis kiderül, hogy a 2018-ban 93 milliárd forintnyi külföldi KFI-ráfordítás mögött 15-ről 17 milliárdra emelkedő, azaz összességében nem kiugró szerepű külföldi közvetlen brüsszeli forráselnyerés áll. Ez egyúttal arra is utal, hogy külföldi nagyvállalatok itthoni KFI-ráfordítása erősödhetett az utóbbi években érdemben.



- Új csúcsra, 1%-ra, emelkedett a kutató-fejlesztő helyek K+F-létszáma az összes foglalkoztatott százalékában
- 1,1%-ról 1,04%-ra visszasüllyedt a kutató-fejlesztő helyek K+F-beruházásainak aránya a nemzetgazdasági beruházások százalékában.


Ezek a fő célok
Az ITM közleményében kifejti:a kormány célja a teljes kutatási és innovációs finanszírozási rendszer átalakítása, valamint az érintett szervezeti rendszer kiszámítható és stabil finanszírozásának a biztosítása. Mindez hatékony megoldást jelent az állami k+f ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, azon hosszú távú cél érdekében, hogy a GDP arányos k+f ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet.
A szakpolitikai intézkedések célja továbbra is az a tárca szerint, hogy a támogatások felhasználásának az eredményeként olyan kritikus tömegű kutatás-fejlesztési kapacitás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.A szakpolitikai célok között kiemelt szerepe van az együttműködések erősítésének. Fontos, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, hogy a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel.
Így a vállalati szféra és a társadalom legkülönbözőbb szereplői is hozzá tudnak járulni az egyetemek és kutatóintézetek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosításához
- hangsúlyozza közleményében a tárca.Címlapkép forrása: MTI Fotó Lakatos Péter

Megérkezett Amerika válasza a Sahedekre: megvillantotta képességeit a LUCAS
Olcsó drónt mutatott be az amerikai hadiipar.
Megújul Buda ikonikus épülete: hamarosan kezdődik a Körszálló bontása
2027 végére készül el a teljesen megújított épület.
Otthon Centrum: ilyen hatással lehet a lakáspiacra a 3%-os hitel
Kosztolánczy Györgyöt, a vállalat vezérigazgatóját kérdeztük.
Még el sem indult, máris bombaként robban a kormány olcsó hitele a lakáspiacon
Újabb keresleti hullámot indított az Otthon Start program.
Legyőzte a NATO legjobb tankjait, most újabb fejlesztést kap a Kornyet
Most jött a bejelentés.
A magyar állam találkozása a közgazdaságtannal
A kormány több bevételszerző próbálkozása alatt is beleütközött a Laffer-görbébe. Ideje tehát megnézni, mit is tud ez az egyszerű, de annál fontosabb közgazdasági összefüggés, és... T
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős
Régi berögződések - elengedjük őket?
Pár hete az egyik kommentben V nevű olvasóm felvetette, hogy mennyire fontos néha felülvizsgálni a spórolási szokásainkat is. Lehet, hogy valami, ami 10 éve még értelmes és hasznos dolog volt
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.
A szegényeket nem, de az adófizetőket az út szélén hagyják
Sokan találkozhattak már olyan, Amerikából származó videókkal, ahol kórházi betegek mutogatják a forintban akár több tíz millióra rúgó számlájukat. Erre a magyar "ingyenes" közegészs
Nulla kamat, nulla önerő - és mégis működhet?
A GINOP Plusz új forgóeszköz hitele lehet a 2025-ös év legpraktikusabb KKV finanszírozása.

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
