40-80 milliárdos bírsággal megússza a kormány a brüsszeli vitákat?
Uniós források

40-80 milliárdos bírsággal megússza a kormány a brüsszeli vitákat?

Portfolio
Néhány nagy összegű itthoni EU-s fejlesztési csomag okozza az elszámolási vitát a magyar hatóságok és az Európai Bizottság között, amelyek őszig várhatóan 5-10%-os pénzügyi büntetéssel lezárulhatnak - vázolja a helyzetet a Világgazdaság. A lap szerint összesen mintegy 800 milliárd forintot tesz ki a Brüsszel által vitatott számlaállomány és ezeknél a "papírforma" szerint 5-10%-os pénzügyi büntetéssel le lehet zárni az ügyeket. Ebből 40-80 milliárd forintos pénzügyi büntetés adódna, ami sokkal kisebb, mint amit néhány hete vázoltunk (400-500 milliárd forintos pénzügyi büntetés) az akkori tárgyalási információk alapján.
A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi hónapokban csak "csordogált" Brüsszelből az átutalt támogatások összege, mert néhány nagyobb vitás ügy akadályozta a magasabb összegű átutalást. A Pénzügyminisztérium minap közzétett adatai szerint június végéig itthon 710 milliárd forintot fizettek ki a magyar hatóságok az uniós pályázati nyerteseknek előlegek formájában, míg Brüsszelből "csak" 347 milliárdot utaltak át, így a májusi 176-ról júniusra 390 milliárd forintra megugrott a központi költségvetés hiánya.

A lap szerint, hogy ha Brüsszelből nem pörögnek fel az átutalások, akkor egyre komolyabb korlátai lesznek az uniós pályázatoknál a kifizetésének állami megelőlegezésének, Ezzel szemben amint megírtuk: soha nem állt még ilyen jól a magyar költségvetés az első 6 hónap alapján. Igaz azonban az is az alábbi ábra alapján, hogy több mint 3000 milliárd forintos a különbség az itthoni kifizetések és a brüsszeli átutalások összege között.

40-80 milliárdos bírsággal megússza a kormány a brüsszeli vitákat?
A VG cikke szerint a csordogáló brüsszeli átutalások mögött szó sincs arról, hogy a hazai támogatási rendszerrel rendszerszintű problémája lenne a Bizottságnak (noha korábban erről volt szó), "csupán" néhány nagy összegű fejlesztési csomag lassítja az átutalásokat. Ezek egyike a 420 milliárdos vízügyi keretközbeszerzési csomag a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), amelyről már régóta tudni lehet, hogy olyan ajánlatok nyertek, amelyeknek nem lett volna szabad és olyanokat zártak ki az indulók közül, akik eséllyel nyerhettek volna. A másik probléma is ismert már: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) a nyertes projektek kiválasztási eljárásával volt baja az Európai Bizottságnak és a VG szerint ennél a programnál 350-400 milliárd forintnyi fejlesztési számla képezi a viták alapján.

A cikk lényeges információja, hogy ezen vitás ügyekhez köthető számlákat egyelőre nem is küldi ki a kormány Brüsszelbe, noha mi korábban úgy tudtuk, hogy a június végéig tartó pénzügyi év zárásához gyorsan kiküldi majd a problémamentes számlaállományt a kormány, hogy az éves zárás során a Bizottság tudjon folyósítani további támogatást. Mivel tehát a KEHOP-ban és a TOP-ban nem mennek ki egyelőre a (hibátlan) számlaállományok, így a Portfolio információi szerint egyelőre nullás éves zárást csinált ezeknél (és a közlekedésfejlesztési projekteket takaró IKOP-nál) a kormány.

A nullás zárás (nincs további kifizetési kérelem) miatt viszont a Bizottság a 2018. július 1. és 2019. június 30. közötti teljes időközi kifizetési állományt visszakövetelte, és ezért látjuk azt - amint azt meg is írtuk múlt héten - hogy valójában csökkent a Brüsszelből eddig összesen átutalt támogatások volumene. A fenti ábrán a kék vastag vonal süllyedése is ezt jelenti.

Adataink szerint a május végi 8,655 milliárd euróról 8,2 milliárd euróra esett az összes folyósítás, így a 7 évre járó teljes keret 34,2%-áról 32,4%-ára süllyedt vissza az abszorpciós ráta. A VG cikke csak azt jegyzi meg, hogy tavaly év végétől, idén június végéig 31%-ról 32%-ra kapaszkodott fel ez a ráta, de a fenti hátteret nem írta hozzá.

Amint múlt héten is megírtuk: ez a folyósítás csökkenés csak egy technikai hatás, mert amint a magyar hatóságok kiküldik a fenti három Operatív Programban a rendes éves zárási anyagot, azaz a hibátlan tartalmú fejlesztési számlaállományt, úgy a folyósítások majd meglódulnak Brüsszelből. Közben persze az is megtörténik, hogy a magyar hatóságok ezen éves zárási anyagból kiveszik a Brüsszel által problémásnak tartott számlákat, pontosabban elvégzik azt a pénzügyi korrekciót rajtuk, amiben csendben a háttérben megállapodnak.

Ez lehet akár 5-10%, de akár jóval több is (közbeszerzési szabálytalanság esetén a szabályok szerint 25%-osnak kellene lennie a korrekció mértékének) és úgy tudjuk: a hivatalos szabályrendszer alapján utólag is alátámasztható politikai háttéralkukon dől el, hogy végül a pénzügyi korrekció abszolút összege mennyi. Nem a korrekció százalékos mértékén vitatkoznak tehát a felek, hanem abszolút összegeken.

A VG cikke által emlegetett előző ciklusbeli aszfaltügynél is erről volt szó és ezért nem lehetett utólag könnyen összerakni, hogy az akkori versenykorlátozó lépések végülis pontosan mekkora pénzügyi büntetést is okoztak a magyar adófizetőknek (nagyjából 45-5 milliárdosat). Azaz az eredetileg gondolnál mennyivel több fejlesztést kellett itthon lebonyolítani, hogy utólag végül le tudjuk hívni az egységnyi, előre megígért EU-s pénzt. Most is erről lehet szó, azaz nincs szó nettó korrekcióról, tényleges uniós forrásvesztésről, hanem "csak" arról, hogy az eredetileg elképzelt projektekre nem tudjuk teljesen lehívni az uniós támogatást a szabálytalan pénzfelhasználás miatt, és ezért kell további projekteket végrehajtani, amelyek költségét a magyar adófizetőkre terhelni a kormány.

40-80 milliárdos bírsággal megússza a kormány a brüsszeli vitákat?
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fogadja a Bizottság épületében Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, címlapkép és kép forrása: Thierry Tronnel/Corbis via Getty Images
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
ferrari_getty_editorial
thyssenkrupp acél_getty_stock
iphone
GettyImages-1071775348
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
GettyImages-1187464786