Brexit: kész rábólintani a brit kilépés harmadik halasztására is az EP, ha van értelme

Mi az állásfoglalás lényege?

Az Európai Parlament ismét kiállt a rendezett brit kilépés mellett a mai állásfoglalásában, amelyben azt is kimondta, hogy az Egyesült Királysággal még Theresa May idején megkötött kilépési megállapodás igazságos, kiegyensúlyozott és jogbiztonságot teremt. A „rendezett brexitet" támogató állásfoglalást 544 szavazattal, 126 ellenszavazat és 38 tartózkodás mellett fogadták el.

A képviselők az állásfoglalás alapján nyitottak az 50. cikk szerinti tárgyalási időszak meghosszabbítása felé abban az esetben, ha az az Egyesült Királyság erre irányuló kérése indokolt és konkrét célja van, mint például a megállapodás nélküli brexit elkerülése, általános választások vagy népszavazás, az 50. cikk szerinti eljárás visszavonása, vagy a kilépési megállapodás elfogadása. A képviselők hozzáteszik: a hosszabbítás nem befolyásolhatja az európai intézmények működését.

Az állásfoglalás azért lényeges, mert

• egyrészt az uniós állam- és kormányfők októberi csúcstalálkozója előtt megerősíti, hogy a Parlament továbbra is támogatja a jelenlegi uniós álláspontot
• másrészt tudni kell, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság között született bármilyen kilépési megállapodás, jövőbeli kapcsolatról szóló vagy nemzetközi megállapodás életbe lépéséhez az Európai Parlament jóváhagyása szükséges.

A legfrissebb fejlemények a formálódó új brit kilépési javaslatról, pontosabban annak a tartalékmegoldásra irányuló részéről egy külön cikkünkben olvashatók:

Jogbiztonság

A Parlament a mai határozatban hangsúlyozza, hogy az eddigi kilépési megállapodás ügyel az európaiak és a brit állampolgárok jogaira és életlehetőségeire, pénzügyi elszámolási mechanizmust biztosít az Egyesült Királyság kötelezettségeinek kiegyenlítésére, és figyelembe veszi az átmeneti időszakra vonatkozó brit igényt. A kilépési megállapodás emellett a nagypénteki megállapodás védelme és az Írország-Észak-Írország közötti együttműködés biztosítása céljából fenntartja a határ védőhálóját, ezzel pedig megőrzi a szigeten kialakult békét.

A képviselők az állásfoglalásban leszögezik, hogy készen állnak visszatérni az EU által eredetileg javasolt, csak Észak-Írországot érintő védőháló megoldáshoz (amely az ír-északír határról az Ír-tengerre tenné a kötelező határellenőrzést). Alternatív megoldásokat is megvizsgálnak, amennyiben azok jogilag elfogadhatók és a gyakorlatban kivitelezhetők, valamint összhangban állnak az uniós alapelvekkel. A képviselők azonban aláhúzzák: nem adják beleegyezésüket olyan kilépési megállapodáshoz, amely nem tartalmazza a védőhálót.

Egyedül az Egyesült Királyság a felelős a megállapodás nélküli brexitért

A legújabb brit fejleményekre utalva a képviselők rámutatnak: ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból, azért, és a rendezetlen kilépés komoly következményeiért teljes mértékben az Egyesült Királyság kormányát terheli majd felelősség.

A Parlament azt is hangsúlyozza: a megállapodás nélküli brexit nem jelenti azt, hogy megszűnnek az Egyesült Királyság pénzügyi és egyéb kötelezettségei az Európai Unió felé. Az országnak továbbra is tiszteletben kell tartania az állampolgárok jogait és a nagypénteki megállapodást. Ezen előfeltételek teljesülése nélkül a Parlament semmilyen jövőbeli kapcsolathoz nem járul hozzá az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.

A fejlemények tükrében a képviselők üdvözölték, hogy az európai intézmények és tagállamok felkészültek és vészforgatókönyveket fogadtak el a megállapodás nélküli brexit esetére.

A Parlament számára továbbra is a polgárok a legfontosabbak

Az Egyesült Királyságban élő uniós, és az Unióban élő brit polgárok jogai és életlehetőségei továbbra is a legfontosabb kérdés marad a Parlament számára. A képviselők aggodalmuknak adtak hangot az Egyesült Királyság letelepedési rendszerének végrehajtásával kapcsolatban. A képviselők arra biztatják a tagállamokat, hogy következetességgel és nagyvonalúan kezeljék az Unióban élő brit polgárok jogait, és biztosítsanak számukra jogbiztonságot.

Címlapkép forrása: Philipp von Ditfurth/picture alliance via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.