Tényleg összekötnék az EU-pénzeket a jogállamisággal, vétóval fenyeget Magyarország

A budapesti útja előtt, - amint megírtuk - egy vasárnapi műsorban mondta azt Antte Rinne, az EU soros elnökségét betöltő Finnország miniszterelnöke, hogy mostanra úgy látja: sokat közeledtek az egyes tagállamok álláspontjai a jogállamiság és az EU-pénzek kérdésében és lényegében mindegyik tagállam támogatja az összekötést. Erre adott heves reakciót a Bloombergnek még hétfő délelőtt Kovács Zoltán nemzetközi ügyekért felelős kormányszóvivő, hiszen azt mondta: ez teljes félreértés, és zsarolás, így ha a tagállamok tényleg ragaszkodnak az EU-s (felzárkóztatási) pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséhez, akkor egyszerűen nem lesz új uniós költségvetés, mert Magyarország meg fogja azt vétózni.

A magyar kormány különböző megszólalói az elmúlt hetekben többször is vétóval fenyegettek a következő uniós keretköltségvetés kapcsán, legutóbb Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tette ezt. Ha ez tényleg bekövetkezne (hosszú és bonyolult tárgyalások állnak még a tagállamok előtt, így most a tárgyalási pozíciófelvétel, a „helyezkedés” fázisában vagyunk még), akkor 2021-től a mostani költségvetési ciklus leosztási rendje menne tovább időarányosan addig, amíg végül minden tagállam bele nem megy az új pénzosztási keretekbe. Ilyen értelemben akár még jól is járhatna Magyarország, mert 2021 elején talán még nem szembesülne azzal a forrásvágással, mint ami egyébként benne van a levegőben (igaz, ha a britek tényleg nem fizetnek be a közös kasszába, akkor a keletkező költségvetési lyuk hatása mindenképpen jelentkezik a büdzsében).

Mindezen újabb finn-magyar pengeváltás után érkezett hétfő délután Budapestre a finn miniszterelnök és ellenzéki képviselőkkel való találkozója után Orbán Viktor magyar kormányfővel is tárgyalt, majd este közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen az eseményen az Index összefoglalója szerint Antte Rinne újra megerősítette, hogy a jogállamisági szempontok betartásához akarják kötni a következő nagy költségvetési ciklusban az EU-s támogatásokat. Rinne újra elmondta, hogy az elmúlt napokban közeledtek a tagállamok álláspontjai, hogy az EU-s költségvetésben a jövőben vegyék figyelembe a finanszírozásban:

• a klímaváltozás elleni intézkedéseket
• a bevándorlásra hozott válaszokat
• és a jogállamiság betartását.

A finn kormányfő megerősítette, hogy Orbán Viktornak is arról beszélt, hogy az EU-s pénzek kifizetését a jogállamiság elveinek betartásához kötik, és az EU-s bővítés egyik fő szempontja is a jogállamiság lenne.

Orbán Viktor szavaiból azonban nem úgy tűnt, hogy a magyar kormány nagyon komolyan venné és a közeljövőben realisztikus forgatókönyvnek tekintené a jogállamisági mechanizmus intézményesítését – fogalmaz a beszámoló. Azt hangsúlyozta ugyanis, hogy egyelőre nem lát kiérlelt javaslatot az asztalon, leírt szöveg helyett inkább csak politikai szlogennek látja a kondícionalitást (vagyis a jogállamiságtól függővé tett EU-s támogatásokra vonatkozó javaslatot). Orbán a tudósítás szerint felemlegette azt is, hogy Magyarországon több mint negyven évig diktatúra volt, és a finnek talán nem értik, hogy a jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés.

Amint egy szeptember eleji cikkünkben felvázoltuk: az októberi Európai Tanács ülésen már érdemben dönteniük kellene az állami vezetőknek néhány kényes kérdésről a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán, majd ezen döntések nyomán a finn elnökség azt tervezi, hogy decemberben kellene meghozni a nagy költségvetési alkuról szóló döntést.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Koszticsák Szilárd

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.