Brexit: a végsőnek szánt brit javaslatra is beintett az EU

Egy névtelenséget kérő vezető EU-forrás azt mondta a Reutersnek, hogy a Johnson által szerdán írásban benyújtott, végsőnek szánt javaslat nem működőképes jórészt amiatt, mert nem kínál megoldást az északír-ír határ kérdésére azután, hogy Johnson tegnapi bejelentése szerint nemcsak Nagy-Britannia, hanem az egész Egyesült Királyság kilép a vámunióból. Tegnap este Jean-Claude Juncker bizottsági elnök még óvatosan optimistán nyilatkozott a brit tervről, igaz a nyilatkozatig nem volt még sok idő átnézni azt. Feltehetően az esti-éjjeli órákban tudták a szakértők alaposan átnézni/átgondolni a brit javaslatokat és ezért született meg reggelre ez az elutasító hangvétel. 

Ezzel párhuzamosan a hírügynökségnek megmutatták az Európai Parlament Brexit ügyében illetékes testülete készülő közleményét is, amit majd a nap során hoznak nyilvánosságra és ez szintén azt rögzíti, hogy a Johnson által tegnap küldött alternatív Brexit-javaslat nem működőképes, „nem szolgál egy megállapodás alapjául”.

Arra, hogy az EU felől esélyes Johnson végsőnek szánt javaslata elutasítása, már tegnap este felhívtuk a figyelmet éppen amiatt, mert ha Észak-Írországot is kiléptetik a vámunióból (miközben a közös piacban elvileg benne maradna, hogy egységes gazdasági térséget alkothasson Írországgal), akkor nem világos a határellenőrzés kérdése (a közös gazdasági térségnek egyszerre kellene megfelelnie az ír vámszabályoknak, amelyek a vámunióból következnek és a brit vámszabályoknak, amelyek viszont ettől eltérhetnek).

Így tehát igenis fel kellene állítani valamilyen határellenőrzést az északír-ír határon is Johnson hivatalos fogadkozása ellenére is, márpedig ez szembe menne a Nagypénteki megállapodással. Így tehát vagy a vámunióban kellene tartani Észak-Írországot (de akkor kemény határellenőrzés kellene az északír-nagy-britanniai határon, amit nem akar az északír kormány), vagy az egész Egyesült Királyságnak is benne kellene maradnia a vámunióban (amit viszont hevesen ellenez a londoni kormány, mert így nem tudna önálló kereskedelempolitikát vinni a világ többi részével).

Az EU felőli mai jelek tehát ismét afelé mutatnak - ha nem puhul tovább a londoni kormány álláspontja a következő másfél hétben - hogy végül a hónap végén vagy megállapodás nélkül szakad ki az Egyesült Királyság az EU-ból, vagy Johnson fogadkozása ellenére igenis szükség lesz a Brexit újabb halasztására legalább jövő január 31-ig vagy vele, vagy megbuktatása esetén egy másik miniszterelnökkel. Utóbbi egyébként azt is jelenti, hogy előrehozott választásokat kellene lezavarni november-decemberben (ez a legnagyobb esélyű forgatókönyv), így pedig új véleményt tudnának mondani az emberek a 3 éve húzódó Brexit kérdésében.

A legnagyobb pártok ugyanis a Brexit lehetséges kimenetelei mentén igyekeznek felsorakozni a kommunikációs stratégiájukkal, és ez elméletileg arra is jó lehet, hogy burkoltan második népszavazást tudjanak tartani előrehozott választásokba csomagolva. Mindez persze nem ennyire tiszta és egyértelmű, mert a két legnagyobb párt, a Konzervatív Párt és a Munkáspárt belső megosztottsága (szavazótáborának eltérő preferenciái) miatt nem tud markánsan beleállni egyetlen erős Brexit-kimenetbe.

Ezt a részleges "bénultságot" igyekszik kihasználni a Liberális Demokrata Párt, amely világosan tudja kommunikálni, hogy az egész Brexitet lefújná és ezzel az üzenettel már a második-harmadik legnépszerűbb párttá vált, a gyengülő Munkáspárt nyomában jár. A Munkáspártnál a nagyvárosi Brexit-ellenes és a vidéki Brexit-párti elvárásokat kellene összehangolni, ami láthatóan nem megy, ezért egyelőre "csak" azt szorgalmazzák, hogy a Brexitet újra el kell halasztani és esetleg majd második népszavazást kell tartani.

A Konzervatív Párt a Brexit mielőbbi végrehajtását ígéri a szavak szintjén, de a pártot szintén bénítja a szavazótáborának nagy belső megosztottsága. A Brexit Párt a mielőbbi, megállapodás nélküli kilépést szorgalmazza. E kétirányú (Liberális Demokraták és Brexit Párt szélsőséges kommunikációja) nyomás miatt mindkét nagy párt nehéz helyzetben van és mindkettőjük számára nagy politikai kockázat az előrehozott választás és annak kimenetele. Jó eséllyel előállhat ugyanis az, hogy az új parlamenti erőviszonyok is teljes megosztottságot mutatnak a Brexit kérdésében és így megint nem lehetne ratifikálni egy Brüsszellel kialkudott módosított kilépési megállapodást sem, mert nincs meg a szükséges politikai többség az adott alternatíva mögött. Mindezt előre végiggondolva viszont az is kérdéses az EU27 szemszögéből, hogy egyáltalán miért halassza még el most októberben harmadszorra is a Brexitet, ha a brit politikai huza-vona belátható időn belül úgysem ér véget. Ez pedig ismét csak afelé mutat, hogy e hónap végén megállapodás nélkül zuhan ki az Egyesült Királyság az EU-ból.

Címlapkép forrása: Francisco Seco - Pool/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.