Boris Johnson Brexit parlament nagy dolgok dolnek el
Uniós források

Brexit: nagy dolgok dőlnek el hétfőn és kedden

Portfolio
A 37 éve példátlan szombati brit alsóházi ülés után e hétfőn és kedden is rendkívül fontos fejlemények zajlanak a brit parlamentben, amelyek alapvetően befolyásolják azt, hogy a Brexit megállapodással, vagy esetleg anélkül történik-e meg a hónap végén, illetve akár harmadszorra is későbbre csúszik.

Miután szombaton a brit alsóház úgy döntött, hogy előbb kell végrehajtani a Brexit parlamenti ratifikációs folyamatát és utána mondanak majd véleményt magáról a múlt héten kiharcolt módosított megállapodásról, Boris Johnson kénytelen volt 3 hónapos Brexit-halasztást kérni az EU-tól. Ezután az alábbi potenciális menetrend mutatkozik:

  • Az EU vezetői egyelőre kivárnak, hogy hogyan forrja ki magát a helyzet brit oldalon és közben az Európai Parlamentben már készülnek a friss kilépési megállapodás ratifikációjára. Az viszont biztos, hogy bár Johnson nem írta alá a 2020. január 31-ig szóló Brexit-halasztási kezdeményezést, az EU vezetői igenis érvényesnek fogadják el a levelet.
  • Boris Johnson brit kormányfő stratégiájának lényege az, hogy ma, azaz hétfőn már a brit alsóház elé viszi a kilépési megállapodást, kedden pedig már a kilépési törvényről szavaztatná meg a képviselőket.
  • Erősen kérdéses, hogy ez a stratégiája ezzel a menetrenddel zajlik majd, hiszen ma már másodszorra kellene a brit képviselőknek ugyanarról az indítványról ugyanazon parlamenti ülésszak során szavaznia, amit John Bercow alsóházi elnök elutasíthat (szombaton egyszer már beterjesztette Johnson a kilépési megállapodást, de végül nem jutott el a jóváhagyásig a folyamata, mivel egy módosító indítvány ment át előbb és ezért kellett megcserélni a ratifikációt és a megállapodás véleményezését.)
  • Ha tehát nem jön be Johnson stratégiája és hétfőn nem tudnak a képviselők szavazni a kilépési megállapodásról (a kormány számításai szerint meg van a többség a képviselők között a megállapodás támogatására), akkor a keddi szavazás lesz a kulcsfontosságú, amikor Johnson már magát a kilépési törvényt viszi szavazásra.
  • Holnap is esélyes, hogy kisiklik majd a folyamat, mert ellenzéki képviselők várhatóan „szétbombázzák” majd módosító indítványokkal a törvénytervezetet. Például mégis a vámunióban javasolnák hagyni az egész országot, ami viszont jócskán eltérne attól a megállapodástól, mint amit Johnson letárgyalt a EU-val és éppen ez a cél, hogy kisiklassák a jóváhagyást. Így tehát az a cél, hogy ne legyen meg október 31-ig a parlamenti ratifikáció (ez jelenleg a Johnson-kormány elsőszámú célja, hogy ne kelljen ténylegesen elhalasztani a Brexitet) és így ne tudjon kilépni az ország addig az EU-ból. A terv további része, hogy miután az EU majd megadja a 3 hónapos (?) halasztást, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják Johnsont és előrehozott választások felé viszik el a folyamatot.
  • Egy másik lehetséges út, hogy a Johnson által szorgalmazott parlamenti ratifikációt (magát a kilépési törvényt) azzal egészítik ki a képviselők (legalábbis megpróbálják ezt a módosítót átnyomni), hogy a kilépési megállapodást népszavazással kell megerősíteni. Efelé a hétvégi sok százezres újabb londoni tüntetés is vinné a folyamatot és az ellenzék egyre bátrabban követeli ezt az utat.
  • Mára volt várható, de bizonytalan időre elhalasztotta a Skót Legfelsőbb Bíróság annak megítélését, hogy Johnson a hétvégi lépésével (kérte írásban az EU vezetőitől a halasztást, de nem írta alá a levelet, illetve egy másik levélben azt magyarázta el, hogy mennyire káros lenne a halasztás jóváhagyása) mennyiben tartotta be a Benn-törvény szellemét. Ha ugyanis a bíróság azt állapítaná meg, hogy törvényt sértette Johnson, akkor ezzel további lépésekre is kényszeríthetnék a kormányfőt, ami a Brexit folyamatát is befolyásolhatná.

A következő két napban tehát akár választ kaphatunk arra, hogy van-e esély október 31-ig „lezavarni” a parlament két házában a ratifikációs folyamatot, vagy esetleg teljesen gellert kap ez a folyamat és így az ország a Brexit tényleges halasztására kényszerül, aminek időintervallumát az EU határozza majd meg (1 hónaptól legalább 6 hónapig terjednek a pletykák) attól függően, hogy brit oldalon előrehozott választások, vagy népszavazás felé mennek a folyamatok. Előrehozott választásokat elvileg még karácsony előtt is lehetne tartani, a népszavazás viszont legalább 7-8 hónapos időtávon tartható csak meg leghamarabb.

Címlapkép forrása: Peter Summers/Getty Images

Veszélyben a K&H ügyfelei: itt a csalók új módszere
DLAPE20190501316
csapatépítő_greenfield hr
digitalis jolet tokeprogram GettyImages-1048727098
Frankfurti tőzsde
shutterstock_239067772
kutatas fejlesztesi tamogatas hatasa GettyImages-1124557272
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
digitalis jolet tokeprogram GettyImages-1048727098