Megszólalt a kormány a gigantikus brüsszeli büntetésről

Utóbbit egyébként a Portfolio a tegnapi értelmező anyagában direkt nem is írta le, hiszen tudtuk, hogy szó sincs nettó forrásvesztésről, vagy annak közvetlen veszélyéről. A közel 700 milliárdos büntetésről szóló értesülést elsőként megíró Jávor Benedek volt EP-képviselő viszont beleírta ezt a blog bejegyzésébe. Úgy fogalmazott: ezek a pénzügyi büntetések "veszélyeztetik a Magyarország rendelkezésére álló keretösszeg 100 százalékának lehívását is, azaz tényleges, elérhető EU-s források elvesztését jelentheti".

Az ITM mai heves reakciója csak ez utóbbi megjegyzést támadja, és így lényegében elismeri az értesülés érdemi részét.

Amint tegnap és az ügyet szeptember elején elsőként megírva hangsúlyoztuk: a pénzügyi korrekció (büntetés) bevállalása tényleg nem jelenti azt, hogy nettó forrásvesztést szenvedne el az ország. Mindössze annyi történik, hogy az idehaza már végrehajtott uniós fejlesztések számláinak egy részét nem fogadja be az Európai Bizottság (pl. a 10%-os átalánykorrekcióval érintett számlacsomagot), így az a magyar költségvetés, azaz az adófizetők nyakába hullik. Közben pedig idehaza további fejlesztéseket kell szabályosan megcsinálni ahhoz, hogy az eredetileg Brüsszelből megígért fejlesztési forrásokat tényleg le tudja hívni az ország.

Ezt nevezik a szakzsargonban túlvállalásnak, amelyről már évekkel ezelőtt döntést hozott a kormány, hogy a 7 évre szóló keretet legalább 10%-kal túl kell vállalni, azaz eleve több nyertes pályázatot kell kihirdetni, mint amennyi forrás Brüsszelből a 2014-2020-as ciklusban várható. Ezt nyilván részben az motiválhatta, hogy a kormányban is számíthattak rá: bizonyos fejlesztési számlák fennakadnak a brüsszeli ellenőrzési rendszerben (óvatossági ok), másrészt érthető módon lehetnek olyan fejlesztések is, amelyeknél megakad a végrehajtás, vagy egyéb technikai okok miatt végül nem lehet elszámolni rájuk a brüsszeli forrást (racionális ok). Utóbbi racionális ok miatt egyébként maga az Európai Bizottság is bátorítja a tagállamokat, hogy legalább 2-3%-kal vállalják túl az általuk Brüsszelből 7 évre várt támogatási keretet. Magyarország tehát ennél érdemben nagyobb túlvállalásról döntött és ennek egy részét legfrissebb adataink szerint mostanra már lényegében el is érte (a 7 éves keret 102,6%-át osztotta el, igaz többek között az euró/forint árfolyamtól sok függ a számításoknál).

Éppen a korábbi 110%-os túlvállalási döntés és az ahhoz való közeledés miatt nincs oka most aggódni azon a magyar hatóságoknak, hogy a 7 éves keret bő 7%-át érintő pénzügyi büntetés bevállalása mellett nettó értelemben, véglegesen EU-forrásokat veszítene a 2014-2020-as ciklus terhére.

Az ITM rövid közleménye a fentiek fényében értelmezendő és szó sincs benne arról, hogy a közel 700 milliárdos (kb. 590 milliárd forintnyi EU-támogatást érintő) pénzügyi büntetés bevállalása nem történt volna meg:

"Magyarországot semmilyen kár nem éri, hazánk egyetlen uniós forrást sem veszít el, hiszen a forrásokat 110%-kal túlvállaltuk. Ezt azért tettük, mert tisztában voltunk vele, hogy Brüsszelnek minden egyes tagállamban vannak kifogásai. A Brüsszel által kifogásolt programokat a magyar kormány magyar költségvetési forrásból finanszírozza. Ez az eredeti terveknek megfelelően a 110%-os költségvetés 10%-os keretén belül marad. A többi programra az uniós költségvetés 100%-ban lehívásra kerül. Az ellenzéki képviselők vádaskodása csak a szokásos politikai hisztériakeltés."

Címlapkép forrása: © Mario Salerno, Európai Tanács médiatár, 2019. október 17-i EU-csúcs, Brüsszel

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.