GettyImages-1180652372
Uniós források

Kiskapukat hagyott magának a kormány a 2050-es klímacél vállalásánál

Portfolio
Kiszivárogtatott a magyar kormány az MTI-nek egy olyan anyagot a mai klímavédelmi EU-csúcsra időzítve, amely négy feltételhez köti a 2050-es karbonsemlegességi vállalás támogatását, de ebből kettő gyakorlatilag teljesíthetetlen, illetve politikai kampányszövegnek tűnik. Az anyag egyúttal azt is tisztázza, hogy Magyarország hogyan áll jelenleg klímavédelmi téren és mi felé halad.

Kifarolásnak tűnik

A magyar kormány készen áll a klímaegyezmény aláírására, négy feltétel teljesülése esetén: akkor, ha nem az emberekkel fizettetik meg a klímavédelem árát, nem emelkednek a családok számára az energia- és az élelmiszerárak, ha megmaradnak a kohéziós pénzek és támogatják az atomenergia használatát - derül ki az MTI birtokába jutott kormányzati előterjesztésből.

Az anyagot azután szivárogtatták ki, hogy tegnap Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök egy nagyon ambiciózus zöld megállapodási csomagot tett le az asztalra és Európa Holdra szállásának pillanata kifejezéssel címkézte azt.

Ma pedig az uniós állam- és kormányfők tanácskozása foglalkozik azzal, hogy 2050-re a kontinens üvegházhatású gázkibocsátása annyi legyen, amennyit el is tud nyelni az ökoszisztéma, azaz klímasemlegessé válik a kontinens. Ehhez Magyarország esetén is rengeteg forrás kell, sokkal több, mint amit a tegnapi bizottsági terv vázolt és

részben éppen az anyagi eszközök hiányára, az ebből eredő költségvetési erőfeszítésekre hivatkozik a magyar kormány négy feltétele közül három és így végülis a 2050-es klímacél bevállalásának elutasítását keretezi meg.

A négy feltétel bővebben:

A dokumentum szerint Magyarország készen áll a klímaegyezmény aláírására, amennyiben

  • nem az emberekkel, hanem a "legnagyobb klímarongálókkal", azaz a nagyvállalatokkal és a nagy szennyező országokkal fizettetik meg a klímavédelem árát, hiszen ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid-kibocsátásból.
  • nem emelkedik a családok által fizetett energia és élelmiszer ára.
  • az uniós kohéziós pénzeket megmaradnak (úgy fogalmaz az anyag, hogy „a kormány ragaszkodik a kohéziós pénzek megtartásához”), mert álláspontja szerint nem a szegényebb országoktól, hanem a gazdagabb, nagyobb szennyezőktől kell elvenni a pénzt.
  • az atomenergiát támogatják, mert a magyar kormány véleménye szerint e nélkül nem létezik hatékony kibocsátáscsökkentés.

Az eddigi magyar eredmények

A dokumentum leszögezi: Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent. Emlékeztet rá az anyag, hogy 2018-ban a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg az üvegházhatású gáz-kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent (igaz ez valójában a népességcsökkenés és az enyhe tél következménye volt kizárólag – a szerk.).

A kormányzati előterjesztésben hangsúlyozzák: Magyarország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források. A magyar kormány vállalta, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90 százalékra emelkedjen, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kíván elérni.

Ezzel szemben - mutat rá a dokumentum - az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai. Az előterjesztés szerint ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, mintegy 50 ezer milliárd forintra lenne szükség, ami éves szinten a GDP mintegy 2-2,5 százalékát jelenti. Ezek a számok egy őszi európai bizottsági rendezvényen már elhangzottak a magyar kormány képviselőjétől:

Az anyag készítői felhívják a figyelmet arra: Magyarországon az egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátás továbbra is messze az EU átlaga alatt van, egy főre vetítve az EU-ban a 6. legjobb kibocsátási mutató a magyar: 6,3 tonna/fő/év. Ehhez képest a német például 10,94 tonna, a holland pedig 11,51 tonna. Az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna ugyanez a mutató.

Kitérnek arra is: Magyarországon az áramtermelés 60 százaléka szén-dioxid-kibocsátásmentes, 50 százaléka származik nukleáris, 10 százaléka megújuló energiából, ebből következően

hazánk gond nélkül tudja teljesíteni az Unión belüli 2030-as klímacéljait.

Ezzel szemben - fejtik ki az előterjesztésben - a nemzeti energia- és klímatervek előzetes bizottsági értékelése szerint a jelenlegi trendek és előrejelzések alapján egyes nyugat-európai tagállamok - mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország - a meglévő intézkedésekkel nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátáscsökkentési céljaikat.

Címlapkép forrása: Laszlo Balogh/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
termeloi piac unios tamogatas200125
takarekbank
bulgária város létkép
GettyImages-1191804678(1)
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
termeloi piac unios tamogatas200125