Brexit: magának is megtiltja Johnson a további halasztást

Mit jelent ez a megkötés?

Ez azt jelenti, hogy a múlt heti választásokon jelentősen megerősödött Boris Johnson miniszterelnök saját magát is beszorítja egy rendkívül feszes, mindössze 11 hónapos időintervallumba, ameddig meg kellene egyezni az EU többi tagállamával a 2021-től induló kereskedelmi viszonyrendszer minden részletéről.

Ez minimális esélyűnek tűnik, ráadásul a további halasztást 2020. június végéig kellene kérnie Johnsonnak, így mindez növeli az esélyét annak, hogy az átmeneti időszak lejárta után (ameddig az Egyesült Királyság a vámunió és a közös piac tagja marad, befizet az EU közös költségvetésébe és az uniós bíróság joghatálya kiterjed rá) hirtelen harmadik külső félként találja magát az Egyesült Királyság. Azaz a normál WTO-tagság szintjén kereskedhetnek csak vele az uniós szereplők, ami olyan, mintha kereskedelmi megállapodás nélkül zuhanna ki az ország az unióból 2020 végén.

Az átmeneti időszak kinyújtásának szükségességéről, a vele járó dilemmákról és lényeges következményekről külön elemzést és videóelemzést is készítettünk:

Mi a potenciális menetrend?

Boris Johnson miniszterelnök sokszor hangoztatott célja az, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján kilépjen az Európai Unióból, és addig a kormány végig akarja vinni a feltételekről szóló megállapodás ratifikációs folyamatát.

A kormányfő a pénteki alsóházi vita előtti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a törvényhozók januárban, "az új évtized és az ország új hajnalának" kezdetén be is fejezik a Brexit-megállapodás ratifikációjának munkálatait és így az Egyesült Királyság január 31-én kiléphet az EU-ból.

A Downing Street a pénteki alsóházi vitanap és szavazás előtt ismertetett programtervezetében megerősítette: a kormány a Brexit-megállapodás ratifikálása mellett jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek a Brexit után tervezett átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét.

A brit alsóházi képviselők várhatóan szavaznak is már pénteken a Brexit feltételeit rögzítő egyezményről, de ez még csak az első lépés lesz a ratifikálás felé. Alsóházi jóváhagyás esetén a tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül, és ha e kamara tagjai módosításokat fűznek az indítványhoz, akkor ismét az alsóház tárgyalja a törvénytervezetet.  

A képviselők a pénteki - várhatóan az idei utolsó - vitanap után január 7-én, 8-án és 9-én is tárgyalják a Brexit-megállapodás ratifikálását célzó indítványt.

Mi ez az átmeneti időszak?

Az átmeneti időszak - amely csak akkor lép életbe, ha a londoni parlament a Brexit napjáig ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást - 2020. december 31-ig tartana, és ennek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyrendszerben.

Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

A Brexit-megállapodásban szerepel is egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról 2020. június végéig kellene dönteni. Boris Johnson londoni hivatalának péntek hajnali tájékoztatása szerint azonban a kormány ezt akarja törvényben megtiltani.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.