Von der Leyen: év végéig nem lesz brit kereskedelmi megállapodás

Ursula von der Leyen a London School of Economics (LSE) nevű patinás közgazdasági egyetemen tartott előadását követően kijelentette, hogy kemény tárgyalásokra kell készülni a felek közötti jövőbeli kapcsolatrendszer feltételeiről, és "minden egyes döntés következményekkel fog járni".

Mint mondta, egyenlő feltételeket kell teremteni egyebek mellett a környezetvédelmi, a munkajogi, az adózási és állami támogatási szabályok terén, enélkül csak korlátozott piaci hozzáférés képzelhető el.

Mindazonáltal leszögezte: "készek vagyunk éjt nappallá téve dolgozni, hogy a lehető legtöbbet elérjük a jelenlegi időkeretben."

Délután Ursula von der Leyen és Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója Boris Johnson brit kormányfővel fog tárgyalni, elsősorban a brit kiválás állásáról és az iráni helyzetről.

A szigetország EU-tagsága január 31-én szűnik meg, amennyiben addig mindkét oldal ratifikálja a hosszú tárgyalások során megszületett kiválási egyezményt, ami meglehetősen valószínű. Ezt követően az átmeneti időszak 2020. december 31-ig tartana, mialatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben az Egyesült Királyság és az Európai Unió kétoldalú viszonyrendszerében. Amennyiben ezen idő alatt nem sikerül szabadkereskedelmi szerződést kötni, és nem kerül sor hosszabbításra sem, annak szakértők szerint ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az ország rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.

Johnson egyelőre ragaszkodni látszik ahhoz, hogy nem fogja kérelmezni az átmeneti időszak meghosszabbítását.

Az Európai Parlament (EP) várhatóan állásfoglalást fog megszavazni jövő héten, amelyben kimondja, hogy a jövőbeli kereskedelmi kapcsolat mélysége nagyban függ attól, hogy az Egyesült Királyság milyen jogokat biztosít majd az uniós állampolgárok számára, például a munkaerő szabad mozgása terén.

Arról, hogy a brit választások eredményeként előállt helyzetben várhatóan ki kell nyújtani a 2020. január 31-től 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakot a jogi kilépés és a gazdasági kilépés között, egy helyzetelemző videónkban és cikkünkben is összefoglaltunk december közepén:

Címlapkép: Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.