
Az adókedvezmények számítanak az Európai Unió leggyakoribb állami támogatási eszközeinek, mivel viszonylag alacsony adminisztratív költséggel járnak a vállalatok megsegítésére. Emellett társadalmi szinten segíthetik az újraelosztást, és segíthetnek a szociálisan fontos célok elérésében, például a legkiszolgáltatottabb háztartások jólétének védelmében.
Azonban az adókedvezmények sokszor bonyolultabbá teszik az adórendszert, ami csökkentheti átláthatóságukat és hatékonyságukat.
Eközben viszont az Európai Unió versenyképességi reformjainak középpontjában pont az adóharmonizáció és a belső piac különbségeinek megszüntetése került az Enrico Letta és Mario Draghi által kidolgozott reformcsomagokban. A cél az adórendszer egyszerűsítése és a -kedvezmények átláthatóságának növelése.
Az adókedvezmények pénzügyi hatása nehezen mérhető, de az Európai Bizottság friss becslései szerint
a személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó adókedvezmények az EU27-ben az szja-bevételek 16%-át teszik ki, ami átlagosan a GDP 1,2%-ának felel meg.
Hasonló mértékű hatása van a csökkentett áfa-kulcsoknak is, amelyek a háztartások által fizetett áfa-bevételek mintegy 16%-át jelentik.
Új jelentésében a Bizottság azonban arra jutott, hogy a hatékonysági problémák megoldása érdekében egyes tagállamokban javasolt bizonyos torzító áfa-kedvezmények megszüntetése vagy csökkentése,
amely révén felszabaduló fiskális tér más, növekedésbarát adóáthelyezéseket is lehetővé tehetne, például a munkaerő-adók mérséklését.
A Bizottság konklúziója szerint az adókedvezmények újraelosztási hatása a tervezésüktől és célcsoportjuktól függően lehet progresszív vagy regresszív. Bár egyes országokban a kedvezmények összességében progresszívnek bizonyulnak, gyakran előfordul, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások arányosan kevesebbet profitálnak belőlük.
A brüsszeli elemzés javaslatai szerint éppen ezért a 27 tagállamnak újra kell gondolnia a kedvezményrendszereit, nagyobb hangsúlyt fektetve az újraelosztást jobban támogató adóvisszatérítésekre. Ennek költsége ugyan magasabb, és bonyolult adminisztrációt tesz szükségessé, de a vállalatok működését jobban támogathatja, míg az alacsonyabb keresetű háztartásoknál növelné a szabadon elkölthető jövedelmek arányát.
Hangsúlyozzák, hogy a célzott szociális támogatások hatékonyabban célozzák meg a rászorulókat, azonban ezek jelentős adminisztratív terhekkel járhatnak, és bizonyos esetekben negatív ösztönző hatásokat is kiválthatnak. Az adókedvezmények okozta bevételkiesés akár korlátozhatja is a kormányzati kapacitást az egyenlőtlenségeket csökkentő programok finanszírozásában.
Milyen különbségek látszanak az EU-s adókedvezményekben?
Az EU-ban leggyakrabban a személyi jövedelemadó (szja), az általános forgalmi adó (áfa), valamint a társasági adó kedvezményeivel találkozunk, amelyek különböző társadalmi csoportok bevételeit befolyásolják. Az EU-ban az szja-kedvezmények bevételkiesése átlagosan 16%-os az egyes tagállamokban, bár jelentős eltérések vannak az országok között.
Míg Cipruson és Máltán a bevételkiesés 5% alatt marad, addig Szlovákiában és Görögországban ez az arány meghaladja a 25%-ot.
Magyarország az uniós alsó harmadban van, az szja-hoz kapcsolódó adókedvezmények 10%-kal csökkentik a magyar jövedelemadó-bevételeket. A hazai rendszer kifejezetten komplex, ami árnyalja is azt a képet, hogy egykulcsosnak mondott az szja-rezsim: rengeteg kedvezmény érhető el, ami sok szempontból progresszív megoldáshoz közelíti a magyar struktúrát.

Az egyik legismertebb kedvezmény a családi adókedvezmény, amely a gyermekeket nevelő háztartások adóterheit csökkenti – ezt a kormány épp jövőre kezdi el a duplájára emelni két lépcsőben. A családi kedvezmény mértéke a gyermekek számával növekszik, így a többgyermekes családok számára jelentős jövedelmi előnyt biztosít. Ez a kedvezmény kiegészül a fiatal anyákra és a négy- vagy többgyermekes anyákra vonatkozó adókedvezményekkel, amelyek célja, hogy ösztönözzék a gyermekvállalást és támogassák a családokat anyagi szempontból is.
A foglalkoztatás ösztönzése érdekében Magyarország számos adókedvezményt kínál: 25 év alattiak, a 30 év alatti anyák, valamint a négygyermekes anyák teljes szja-mentességben részesülnek.
Ezzel együtt viszont az alacsonyabb keresetű háztartások támogatásában jelentős szerepe van a hazai rendszernek. Mint az alábbi grafikonon látható, a legalacsonyabb jövedelmi decilisek (1., 2. és 3. decilis) a legtöbb támogatást kapják, ezekben a jövedelmi kategóriákban a családi adókedvezmények hatása a rendelkezésre álló jövedelemre közel 4-6,2%-os növekedést eredményez. Ezzel szemben a magasabb jövedelmi decilisekben a kedvezmények aránya jelentősen alacsonyabb, ami a progresszív támogatási rendszerre utal.

Az uniós jelentés alapján Európa-szerte eltérő kép látszik az szja-kedvezmények hatásának eloszlásáról: a családtámogatási kedvezmények általában csökkentik a jövedelmi egyenlőtlenséget, mivel a gyermekeket nevelő háztartásoknak kedveznek.
Ugyanakkor a lakhatással kapcsolatos, gyereknevelés mellé adott adókedvezmények gyakran a magasabb jövedelmű háztartások számára előnyösebbek, ami növeli a vagyoni egyenlőtlenséget. Ennek oka, hogy sokszor csak a tehetősebb családok vállalnak több gyereket, viszont a magasabb gyerekszámhoz járnak magasabb támogatások.
Magyarországon hatalmas az áfarés
Az bizottsági jelentés szerint az áfa esetében a csökkentett kulcsok bevezetése segíthet mérsékelni az általános forgalmi adó regresszív hatását, amely különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat érinti hátrányosan, hiszen jövedelmükhöz képest arányosan nagyobb áfát fizetnek.
Bár az áfakedvezmények bizonyos fogyasztási minták alapján segítik az alacsonyabb jövedelmű családokat, ezek az intézkedések országonként eltérő hatást gyakorolnak a jövedelemeloszlásra.
Emellett a kedvezmények hatásai gyakran nehezen előre jelezhetők, mivel a fogyasztási szokások jelentős különbségeket mutatnak az egyes háztartások között.
Az áfa-rendszer Magyarországon különösen magas alapkulcsot alkalmaz, ami jelenleg 27%-on áll, az egyik legmagasabb az EU-ban. Az alapvető élelmiszerekre és szolgáltatásokra vonatkozó csökkentett és szuper-csökkentett áfakulcsok azonban segítenek mérsékelni az áfa regresszív hatását. Az élelmiszerek, gyógyszerek és egészségügyi termékek alacsonyabb áfakategóriába esnek, ami különösen előnyös az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára.
Az áfacsökkentés bár mérsékelt jövedelemnövekedést eredményez a háztartások számára, a fogyasztási szokások változatossága miatt a kedvezmények néha vegyes hatással járnak a jövedelmi újraelosztás szempontjából. Az EU-ban így is rengeteg hozzáadottérték-alapú adókedvezményt alkalmaznak a tagállamok, amely a Bizottság szerint 2021-ben a becsült ideális áfabevétel mintegy 16%-át tette ki.
Magyarországon az áfarés, vagyis a költségvetési bevételkiesés a rendszerben, az EU egyik legmagasabb értékét mutatja: 2021-ben elérte a 14,7%-ot, míg ebből 7,5 százalék a rosszul újraelosztott adókedvezmény.

Az áfarés oka részben a csökkentett áfakulcsok gyakorlata, valamint az adóelkerülési kísérletek. Az állam az áfarés csökkentése érdekében különböző intézkedéseket vezetett be, például az online számlázás és az elektronikus pénztárgépek kötelező használatát, amelyek segítenek az adóelkerülés visszaszorításában.
Összességében az Európai Bizottság jelentése arra a megállapításra jut, hogy a tagállamok magas adóbevétel-kiesése miatt inkább az adóvisszatérítések rendszerét javasolja a tagállamoknak, mivel az szabadabb fiskális mozgásteret biztosít a kormányoknak, valamint az újraelosztásnál is célzottabban jut el a szegényebb háztartásokhoz. Mindez pedig különösen azért is lehet fontos, mert a kohéziós politika mellett egyre inkább szükség lesz az állami támogatások bevonására az uniós versenyképesség javításához – például az innováció ösztönzésére, vagy az energiaátmenet segítésére.
A fontos uniós prioritások finanszírozásához pedig szükséges, hogy a tagállami költségvetések a leghatékonyabb módon kezelhessék a társadalmi egyenlőtlenségeket, miközben kellő pénzügyi erejük marad a gazdaságösztönzésre.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Mélyen a front mögött változtatták nappallá az éjszakát az ukrán drónok
Újabb kényes célpontot találtak el a filléres fegyverek.
Az EP szerint Ursula von der Leyen új terve gyakorlatilag megtapossa az uniós alapelveket
Éles bírálatok és nyílt elégedetlenség fogadta az unió új költségvetését.
Mi az a Tomahawk és miért retteg tőle egész Oroszország?
Nagy vihart kavart egy kiszivárgott ötlet.
Hatalmas szerződéscsomaggal próbálják levenni Trumpot a lábáról a bahreiniek
Boeing repülőket és amerikai szervereket vásárolnak.
Növekedéssel zárták az első félévet a magyar alapok, sok pénz ment abszolút hozamú befektetésekbe
Közzétette júniusi statisztikáit a BAMOSZ.
Vasököllel venne revansot Trumpon az Európai Unió bővülő országhada
Egyre többen borítanák az asztalt a vámháború miatt a legfájdalmasabb gazdasági csapással.
Lázár János bejelentette: helytállási pénzt kapnak azok, akik a vihar elhárításán dolgoztak
"Most már csak a hétköznapokban kell ugyanígy helytállni."
Szíria az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását kéri az izraeli légicsapások miatt
Megvitatnák a következményeket.
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé
SPB: Szigorító intézkedések és növekvő infláció határozhatja meg a román kötvénypiacot a közeljövőben
A román kötvénypiacot a közeljövőben várhatóan egyrészt a növekvő infláció, másrészt a költségvetési hiány csökkentésére irányuló szigorító intézkedések határozzák meg. A kis
Végre kimondták: nem kell tovább fenntartani a projekteket
Miközben sok pályázó már túl van a projektje fenntartásán, a Hatóság csak most tisztázta a legfontosabb kérdést.
Miért nem emelkedik mindig az infláció, ha vámot emelnek?
Súlyos inflációt jósoltak az elemzők, amikor Donald Trump áprilisban bedurrantotta a vámháborút, és jogosan: a vámok növelik az importált termékek árát, ami végső soron a... The post Mié
Szegény, de szexi...
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Top 10 osztalék részvény - 2025. július
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón

Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Vége a pénzesőnek? Fájni fog a kiszivárgott EU-s agrárreform
Teljesen más világ jöhet, ha megvalósulnak a brüsszeli tervek.
Pokoli hónapok után vérszegény időket várnak az elemzők
Érkeznek a második negyedév amerikai vállalati beszámolói.
