
Az Európai Unió pénzügyi piacainak sarokkövei a benchmarkok – azok az indexek, amelyek referenciapontként szolgálnak hitelezéshez, tőzsdei kereskedéshez és egyéb pénzügyi tranzakciókhoz – eddig visszaélésre adtak lehetőséget. Az EU-ban emiatt különösen fontos a referenciamutatók szabályozása, hiszen ezek segítik a pénzügyi piacok átláthatóságát és megbízhatóságát.
Az elmúlt évben jelentős lépéseket tettek a benchmark-szabályozás átalakításában. 2023-ban az Európai Tanács elfogadta tárgyalási mandátumát, amelynek célja a szabályok egyszerűsítése volt, főként a nem jelentős referenciakamatok esetében.
Most, 2024 decemberében, a magyar elnökség utolsó napjaiban az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott a reformjavaslat végső formájáról, amely tovább egyszerűsíti a szabályokat és költségcsökkentést eredményezhet.
Nem toldozgatás, átszabás lett a felülvizsgálat vége
Bár már az előző szabályozói rendszer lényege is az lett volna, hogy javítsa a hatékonyságot, valójában az eddigi szabályozáshoz nem nőtt fel a feladathoz, hogy referenciakamatok a pénzügyi piacok működésének olyan kulcsfontosságú elemei legyen, amelyek biztosítják a különböző eszközök átlátható és megbízható értékelését, miközben gyorsítják az értékelési folyamatokat, anélkül hogy valójában torzítanák a piacokat.
Most viszont a Tanács és a Parlament megállapodása segítheti, hogy a pénzügyi eszközök ára és teljesítése megfelelően mérhető és összehasonlítható legyen.
Például a hitelezésben a kamatlábak meghatározásában (EURIBOR, SOFR), tőzsdei befektetéseknél pedig a piacok teljesítésének értékelésére szolgálnak (pl. STOXX Europe 600, DAX index). A referenciamutatók manipulációja – a nem is olyan rég múltban, 2010-es években – komoly gazdasági károkat okozhat, így ezek szigorú szabályozása elengedhetetlen. Ez végül 2016 június 30-án lépett hatályba és 2018 januártól kellett alkalmazni.
Túl bonyolult, túl költséges rendszertől szenvedtünk
A korábbi benchmark-szabályozás egyik legnagyobb hibája az volt, hogy az adminisztratív terhek aránytalanul nagyok voltak a nem jelentős referenciakamatok esetében. Ez különösen a kkv-kat sújtotta, amelyeknek gyakran kellett magas költségeket kellett, hogy kivizessenek, miközben bonyolult előírásoknak kellett megfelelniük. Emellett a nem EU-s benchmarkok alkalmazása is rendkívül nehezen volt biztosítható, mivel az unió aránytalanul szigorú elvárásokat írt elő a harmadik országbeli adminisztrátorok számára.
További probléma volt a régi rendszerben a fenntarthatósági szempontok hiánya. Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) kritériumokat sokszor nem vették figyelembe, ami akadályozta a zöld befektetések terjedését. Ez ellentmondott az EU klíma- és fenntarthatósági céljainak.
Végül, a referenciakamatok manipulációjának lehetősége – mint a híres LIBOR-botány rámutatott – bizalomvesztést okozott a piacokon. Az ilyen manipulációk nemcsak a befektetők számára jelentettek veszteséget, hanem aláásták a pénzügyi rendszer stabilitását is.
Az új szabályozás legfontosabb elemei a benchmarkok rendszerszintű jelentősége alapján határozzák meg, hogy melyek maradnak a szigorú felügyelet hatálya alatt.
Különbséget tesznek a
- nem jelentős, jelentős (évi átlagosan legalább 50 milliárd euró értékű tranzakcióban használt)
- és kritikus benchmarkok (legalább 500 milliárd euró értékű) között.
A reformok a nem jelentős referenciamutatók adminisztrátorait mentesítik a jelenlegi szabályozás alól. Ez a változás különösen a kkv-k számára fontos, amelyeknek így olcsóbb lehet a compliance előírások teljesítése, miközben jóval kevesebb adminisztratív terhet kapnak a nyakukba.
Az új szabályozás azonban mentesíti a nem jelentős referenciamutató az ilyen terhektől, ami lehetővé teszi, hogy a bank olcsóbb hiteleket nyújtson, miközben a rendszerszinten fontos benchmarkok, mint az EURIBOR, továbbra is szigorú ellenőrzés alatt maradnak a piacok stabilitásának megőrzése érdekében.
Ez egyensúlyt teremthet a pénzügyi rendszer biztonsága és a gazdaság számára fontos rugalmasság között.
A 2023-ban megfogalmazott tárgyalási mandátum részeként a piacok egyszerűbb működésére tettek javaslatot. Az EU felismerte, hogy a pénzügyi rendszer szabályozása csak akkor lehet hatékony, ha minimalizálja a bürokratikus terheket, miközben garantálja a piacok biztonságát.
Emellett az Európai Tanács és az Európai Parlament úgy döntött, hogy a szabályokban megtartja az azonnali devizapiaci referenciamutatókra vonatkozó különleges mentességi rendszert.
Az Európai Bizottság célja egy 25%-os adminisztratív tehercsökkentés volt, anélkül, hogy ez a politikai célkitűzéseket veszélyeztetné.
Az új szabályozás egyszerűsíti a nem EU-s benchmarkok alkalmazását is. Jelenleg csak akkor lehet ilyen benchmarkokat használni, ha az EU-val ekvivalens szabályozási keret áll rendelkezésre, vagy ha az EU-ban elismerté válnak. Az új rendszer szerint az ESMA lesz az egyetlen belépési pont a harmadik országbeli adminisztrátorok számára, ami egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a folyamatot.
A fenntarthatósági és klímacélok egyre nagyobb szerepet kapnak. Az új szabályok szerint csak olyan benchmarkokat lehet majd használni, amelyek ESG-szempontokat figyelembe vevő módszertannal rendelkeznek, és ezt az adminisztrátorok nyilvánosan ismertetik.
Fontos lehet az új döntés a tőkepiaci unió (Capital Markets Union, CMU) bevezetésében is, amely azzal a céllal indult, hogy erősítse a pénzügyi piacok egységességét és növelje a közvetlen tőkepiaci finanszírozás szerepét. A benchmark-szabályozás reformja szorosan illeszkedik ehhez a stratégiához, mivel a piaci referenciapontok átláthatóbbá és megbízhatóbbá tétele alapfeltétele a hatékony tőkepiaci működésnek.
Az új szabályok csökkentik az adminisztratív terheket, ezáltal elősegítik a közép- és küső vállalkozások tőkepiaci részvételét, miközben biztosítják a piac stabilitását. Az ESG-kritériumok kiemelt szerepe szintén hozzájárul a fenntartható befektetési lehetőségek bővítéséhez, amely a CMU egyik kulcsfontosságú célkitűzése.
A reformok várhatóan 2026. január 1-jén lépnek hatályba, miután az Európai Tanács és az Európai Parlament formálisan is elfogadta a mostani, egyelőre ideiglenes megállapodást.
Címlapkép forrása: EU
Drónok miatt leállt a közlekedés egy nyugat-európai reptéren
Egyelőre nem teljesen világos, mi áll a háttérben.
Reagált a Fehér Ház Putyin meglepő ajánlatára: „meglehetősen jól hangzik”
Egyetért a két hatalom a kérdésben.
Nagy változás jön a magyar egészségügyben: a szakemberek szerint nőni fognak a várólisták több vizsgálat esetén is
Különösen az onkológiai vizsgálatok esetén.
Egyre forróbb a helyzet: a NATO kész szembeszállni az orosz légtérsértésekkel!
Veszélyben Európa biztonsága.
A NATO vezetőjével tárgyalt Zelenszkij: elmondta, milyen fegyverekre lenne sürgősen szükség Ukrajnában
Részletes listát adott át az elnök.
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

Személyi kölcsön vagy szabad felhasználású jelzáloghitel? Összehasonlítottuk őket
Nagyobb váratlan kiadás? Új tervek, megvalósítandó álmok? A finanszírozás kapcsán gyakran merül fel a kérdés: elég egy személyi kölcsön, vagy érdemes ingatlanfedezetet bevonni és szabad
Az AI nyertesei és vesztesei: Magyarország hátulról az ötödik
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban formálja át a gazdasági növekedésről szóló várakozásokat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AI milyen csatornákon keresztül járulhat ho

Végre egy komoly grafikon
Máris hiányoznak a habkönnyű témák. Nyáron a klímagyilkos Buksiról, a pisztáciáról, a metánt pöfögő marhákról szóltak a hírleveleink - kis cuki témákról, amik nem kavarják... The po

Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..

Zöld szállodák: így formálja át a technológia a jövő utazásait
Képzeljünk el egy hotelt, ahol a zuhany pontosan jelzi, mennyi vizet használunk, az esővíz rögtön a medencébe kerül, a reggelinél pedig pontosan annyit főznek, amennyit val

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
