„Európa versenyképessége veszélyben, ha nem skálázódunk gyorsan”

A mintegy 320 oldalas Draghi-jelentés 400 alkalommal említi az "innováció" szót. Úgy tűnik, mintha az innovációt varázsszóként kezelnék. Hogyan válhat ez többé, mint egy divatszó, és hogyan lehet valóban Európa versenyképességének motorja?

Igaza van; az innováció néha a jövőbeli megoldások egyfajta mindent átfogó jelszavává válik, különösen a versenyképességről szóló vitákban. Ugyanakkor az is világos, hogy innováció nélkül Európa nem válhat versenyképesebbé. Ahhoz, hogy ezzel foglalkozzunk, alaposabban meg kell vizsgálnunk a Draghi-jelentés ajánlásait. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetben (EIT) négy kulcsfontosságú javaslatra összpontosítunk, amelyek összhangban vannak a küldetésünkkel.

Először is, a Draghi-jelentés kiemeli az innováció kereskedelmi hasznosításának fontosságát – a kutatás innovatív termékekké és szolgáltatásokká történő átalakítását. Ez az EIT tevékenységének középpontjában áll.

Másodszor, a jelentés hangsúlyozza az egyetemek, különösen a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti szorosabb együttműködést. Innovációs projektjeink elősegítik az ilyen együttműködéseket, felgyorsítva és ésszerűsítve az induló vállalkozások létrehozásának, a technológiaátadásnak, valamint a felsőoktatás és az ipar összekapcsolásának folyamatát.

Harmadszor, nagy hangsúlyt fektetünk a startupok támogatására. Az olyan rendezvények, mint a mai EIT Jumpstarter, tökéletes példái ennek, mivel ötletekkel rendelkező egyéneket vezetnek az üzleti startupok elindításához vezető úton. Később díjakat adnak át néhány ilyen sikeres vállalkozásnak.

Végül pedig a Draghi-jelentés egyik fő ajánlása az európai szakképzettségi hiányosságok megszüntetése.

Miközben az új technológiák gyorsan jelennek meg, az oktatási rendszer gyakran nem tud elég gyorsan alkalmazkodni a kereslethez. Az EIT-nél az oktatásra, a vállalkozói készségekre és a készségfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt e probléma megoldása érdekében.

InnoStars: az egészségügyi innováció előmozdítása a Nyugat-Balkánon és azon túl
A budapesti központtal működő EIT Health InnoStars az EIT egészségügyre és egészséges életmódra fókuszáló innovációs hálózata, az EIT Health fontos regionális szervezete. Az InnoStars 2025-ben kiemelten igyekszik ösztönözni az egészségügyi ökoszisztémákat a nyugat-balkáni régióban. Ennek érdekében a tervek szerint a szervezet együttműködésre lép a Bolgár Digitális Egészségügyi Innovációs Klaszterrel, amely támogatja a bolgár vállalatokat, és hidat képez a helyi egészségügyi ökoszisztéma, valamint az európai uniós innovációs közeg között. Az InnoStars emellett egy jelentős hackathont is tervez Szarajevóban, amelynek témája az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) lesz. Stratégiai bővítésének jegyében az InnoStars új partnerek bevonására is törekszik Törökországból, Albániából, Boszniából, Szerbiából, Csehországból, Szlovákiából és Romániából, megcélozva a legfontosabb közép- és kelet-európai piacokat. Ezzel párhuzamosan az InnoStars továbbra is kiemelt figyelmet fordít a Debreceni Egyetem regionális innovációs központként való pozicionálására.

Mi a fő probléma az európai innovációs környezetben? Az EU a világ legnagyobb befektetője a nem katonai célű K+F projektekbe (ha a hadi fejlesztési kiadásokat is figyelembe vesszük, csak akkor vezet az USA). A közös költségvetésen keresztül több milliárd eurót fordítanak K+F-re, és a tagállamok is támogatják az innovációt és a kutatást különböző területeken. Mi tehát a fő kihívás?

Először is, úgy gondolom, hogy Európa jelentős előrelépést tett. Ma már sokkal több innovatív startup van, és az ökoszisztémák is megerősödtek. Ha bármelyik mutatót megnézzük, a tagállamok innovációs kapacitása nőtt.

De vajon elégséges ez? Nem. Ezért a Draghi-jelentés a méretnövelésre szólít fel – sokkal nagyobb mértékű támogatásnyújtásra.

Ez részben lépték, számok és költségvetés kérdése. Még az EU jelenlegi 100 milliárd eurós keretprogramja is soknak hangzik, de a tagállamok között elosztva nem elegendő. Az EIT költségvetése például 3 milliárd euró.

A jelenlegi költségvetési ciklus hét évére?

Kevesebb mint hét évre. Ha a 3 milliárd eurót elosztjuk hét évre, majd elosztjuk a 10 tudás- és innovációs közösségünk (TIK) között - például az éghajlat, az energia, az egészségügy és az élelmiszer -, és tovább osztjuk a 27 ország között, akkor témánként évente körülbelül 1 millió eurót kapunk. Át tudja-e alakítani a fenntartható energiaszektort Lengyelországban vagy Németországban 1 millió euróból? Nem, de fontos impulzusokat adhat és irányt mutathat, hogy a közpénzek felhasználásával több magántőkét biztosíthassanak, beruházást ösztönözzenek.

Ezeket a számokat az általuk támogatott tevékenységek széles skálájával összefüggésben kell értelmezni. A Draghi-jelentés egyik fő következtetése az, hogy az európai innováció megközelítése nem éri el az Egyesült Államokban tapasztalható mértéket. Míg a vállalatok és a startupok számára elérhető az állami finanszírozás, a magánfinanszírozás sokkal kevésbé hozzáférhető. Ráadásul az európai vállalatoknak lényegesen nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a tőzsdére jutás terén, mint amerikai társaiknak.

Hogyan segítheti az EIT a startupok növekedését, és hogyan biztosíthatja, hogy Európában maradjanak, ahelyett, hogy az Egyesült Államokba költöznének? Tekintettel az EIT korlátozott befektetési forrásaira, hogyan támogatja ezeket a vállalatokat?

Az EIT korlátozott mértékű befektetéseket nyújt a vállalatoknak. Más programok, például az Európai Innovációs Tanács (EIC) sokkal nagyobb összegű közvetlen befektetéseket tudnak biztosítani az innovatív vállalatoknak, hogy segítsék a méretnövelést és a növekedést. De amint arra Ön is helyesen rámutatott, ez nem lehet kizárólag európai erőfeszítés. Az állami finanszírozást ki kell egészíteni a magánfinanszírozással, különösen a kockázati tőkével, amelyet mozgósítani kell.

Bár a magánbefektetések növekednek, még mindig nem érik el azt a szintet, amit az Egyesült Államokban látunk, ahogyan azt Ön is említette.

Amit az EIT tehet, az a korai fázisú startupok felkutatásának, fejlesztésének és támogatásának felgyorsítása. Segítünk nekik kapcsolatot teremteni az ügyfelekkel és a befektetőkkel. Az innováció nem csupán egy egyszeri pénzügyi injekcióról szól, hanem a tehetség, az ügyfelek és a piacra jutás biztosításáról is. Ez az, amiben ökoszisztémánk kiemelkedő.

Minden uniós tagállamnak egyenlő esélye van a startupok támogatására? A közép- és kelet-európai startupok számára nehezebb a finanszírozáshoz való hozzáférés vagy ötleteik népszerűsítése, mint a nyugat-európaiak számára?

Az Európai Bizottság innovációs eredménytáblája (Innovation scoreboard – a szerk.) foglalkozik ezzel a kérdéssel, bemutatva a tagállamok innovációs kapacitását. Jelentős különbségek vannak, ezért használjuk ezt az eredménytáblát arra, hogy azonosítsuk az EIT regionális innovációs rendszerének (RIS) keretében extra támogatásra jogosult államokat.

Az olyan programok, mint az EIT Jumpstarter és a hub-hálózataink célja, hogy növeljék a kapacitásokat ezekben a régiókban.

Ezek az erőfeszítések elismerik, hogy az alacsonyabb kapacitású régiókból származó startupoknak és tehetségeknek gyakran további erőforrásokra van szükségük a sikerhez.

Hogyan tudja az EIT elősegíteni a startupok jobb határokon átnyúló együttműködését? Még nagyobb kihívást jelent a különböző országok vállalatai és kutatói közötti együttműködés ösztönzése?

Ez nem mindig könnyű, még egy országon belül sem. A határokon átnyúló együttműködés még nagyobb kihívást jelenthet. Pontosan ezért fejlesztettünk ki egy ökoszisztémát a Horizon Europe alapokból, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot, és segítsük a vállalatokat abban, hogy megtalálják a szükséges támogatást – legyen szó akár befektetésekről, tehetségekről vagy ügyfelekről.

Az uniós K+F-finanszírozással, különösen a Horizont programmal kapcsolatban gyakran elhangzik az a kritika, hogy az aránytalanul nagy egyetemeknek és gazdagabb országoknak kedvez. Hogyan tudnak a kisebb intézmények, például a magyarországi egyetemek versenyezni az olyan jól finanszírozott társaikkal, mint a Leuveni Egyetem vagy a Sorbonne? Segíthet-e az EIT kiegyenlíteni a versenyfeltételeket?

Ez a kihívás széles körben létezik az EU K+F keretrendszerében, de az ETI-n belül nem ez a helyzet. A finanszírozásunk, az eredményeink és a készségfejlesztési erőfeszítéseink mintegy fele az alacsonyabb innovációs kapacitással rendelkező országokra irányul - azokra, amelyeket bővülő országoknak vagy az EIT regionális innovációs rendszerében (RIS) szereplő országoknak nevezünk. Ez a hangsúly szándékos.

Az elmúlt évtizedben olyan mechanizmusokat építettünk ki, amelyek Európa-szerte biztosítják az igazságos lefedettséget.

Ma az EIT tevékenységeinek csaknem fele ezekben a régiókban zajlik, és büszkék vagyunk erre az eredményre. Ez mutatja elkötelezettségünket a szakadék áthidalása, valamint a kutatók és induló vállalkozások támogatása iránt azokon a területeken, ahol az innovációs kapacitás hagyományosan alacsonyabb.

Az EU-n belüli együttműködés nehézségekbe ütközhet, de hogyan kezeli az EIT az EU-n kívüli országokkal, például a nyugat-balkáni országokkal való együttműködést? Segíthetik-e az innovációs és K+F partnerségek e régiók csatlakozási folyamatát?

A Nyugat-Balkán kulcsfontosságú terület számunkra. A regionális innovációs programon keresztül célzott támogatást kezdtünk nyújtani ezekben a régiókban, és máris láthatunk néhány kezdeti sikert. Az elmúlt néhány évben 5 millió eurót különítettünk el kifejezetten a Nyugat-Balkánon folytatott innovációs tevékenységekre, és külön központokat hoztunk létre Szerbiában, Montenegróban és Észak-Macedóniában.

Jelenleg tervezzük, hogy ezeket az erőfeszítéseket Albániára és Bosznia-Hercegovinára is kiterjesztjük.

Az ezekben a régiókban alkalmazott megközelítésünk tükrözi azt, ami a kisebb innovációs kapacitással rendelkező uniós tagállamokban jól bevált. A legjobb gyakorlatok átadásával és személyre szabott támogatási struktúrák létrehozásával a Nyugat-Balkánon és más tagjelölt országokban egy erősebb innovációs ökoszisztéma kiépítése a célunk.

Az EIT előtt főként az EU-s bővítési folyamatokkal foglalkozott. A tapasztalatai alapján hogyan látja az intézményfejlesztés szerepét az innováció előmozdításában az olyan tagjelölt országokban, mint a Nyugat-Balkán?

Korábbi munkám az országok EU-csatlakozásra való felkészítésére, különösen az intézményépítésre összpontosított. Ez nemcsak az uniós jogszabályok elfogadásához, hanem az uniós forrásokhoz való hozzáférés és azok hatékony felhasználásának képességéhez is elengedhetetlen – legyen szó akár előcsatlakozási, akár regionális vagy kutatási alapokról, mint például a Horizont Európa keretében nyújtott támogatásokról.

A Nyugat-Balkánon kettős szükséglet van: a közigazgatás, az innovációs ügynökségek és hasonló intézmények kapacitásának kiépítése, ugyanakkor a magánszektor befektetéseinek vonzása. Ennek eléréséhez olyan ökoszisztémát kell létrehozni, amely nemcsak működőképes, hanem vonzó is a befektetők számára.

Említette, hogy az EIT hét évre szóló költségvetése 3 milliárd euró. Mekkor részt kötöttek már le ebből és milyen előrelépés történt ezek felhaszanálásval az EIT céljainak eléréséhez?

Ebből a 3 milliárd euróból körülbelül 1 milliárd eurót már befektettek az alacsonyabb innovációs kapacitással rendelkező országokban, köztük néhány nyugat-balkáni országban. Bár ez jó kezdet, az elkövetkező években jelentősen növelni szeretnénk ezeket a számokat. Ennek egyik módja az új lehetőségek kihasználása, például az Európai Bizottságtól kapott megbízás, hogy készségfejlesztő akadémiákat működtessünk olyan kulcsfontosságú területeken, mint az akkumulátorok, a napenergia, a fejlett anyagok és a nyersanyagok.

E programok célja a tehetségek képzése és a készséghiány megszüntetése, ami kulcsfontosságú az innovációs ökoszisztémák megerősítése szempontjából.

A nyugat-balkáni országok számára ez jelentős lehetőséget jelent. A tudás- és innovációs közösségeinkkel kötött együttműködési megállapodás aláírásával hozzáférhetnek ezekhez a képzési programokhoz, és biztosíthatják, hogy helyi munkaerőjük élvonalbeli készségekkel rendelkezzen.

Az Európai Bizottság és az EIT számos olyan projektet működtet, amelyek konkrét területekre, például a kritikus nyersanyagokra összpontosítanak. Meg tudna osztani néhány sikertörténetet ezekből a programokból vagy más, az EIT által támogatott kezdeményezésekből?

Néhány ilyen újabb kezdeményezés, mint például a Raw Minerals Academy, még csak most kezdődik, de az EIT szélesebb körű tevékenységeiből már számos sikertörténetet tudunk felmutatni az elmúlt 15 év során.

Az EIT például több mint 10 000 induló vállalkozást támogatott, amelyek közül kilenc vált unicorns vállalkozássá – több mint 1 milliárd eurós értékben.

Az egyik figyelemre méltó példa a Verkor, egy francia akkumulátorgyártó vállalat, amely az EIT korai támogatásában részesült. A Verkor a közelmúltban jelentős befektetést biztosított egy fejlett akkumulátorokat gyártó gigagyár felépítéséhez Dunkerque-ben, ami munkahelyeket teremt és felgyorsítja Európa zöld átállását. Az ehhez hasonló sikertörténetek rávilágítanak az EIT korai szakaszban nyújtott támogatásának értékére az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésében.

A Draghi-jelentés kiemeli a tőkepiaci unió létrehozásának fontosságát a határokon átnyúló befektetések megkönnyítése és az induló vállalkozások finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése érdekében. Hogyan segítené ez az európai innovációs ökoszisztéma megerősítését?

A CMU kritikus keretfeltétel az európai innovációs ökoszisztéma számára.

A könnyebb tőkemozgás több határokon átnyúló befektetést tenne lehetővé a startupokba és innovatív vállalatokba, ami erősítené Európa versenyképességét. Bár az EIT nem közvetlenül ezzel foglalkozik, az egységes piac kiteljesedése és az olyan kezdeményezések, mint a CMU, létfontosságúak egy olyan környezet megteremtéséhez, amelyben az innováció virágozhat.

Ezek a strukturális fejlesztések a Draghi-jelentés kulcsfontosságú ajánlásai, és elengedhetetlenek Európa hosszú távú sikere szempontjából.

Címlapkép forrása: EU

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.