Komoly mérföldkövet értek el Brüsszelben, egyre közelebb az 1200 milliárd eurós paktum

A tőkepiaci unió (Capital Markets Union) egyik legfontosabb mérföldkövéhez érkezett, miután az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés szabályozásáról szóló javaslatról – jelentette be az Európai Tanács.

A magyar elnökség egyik legnagyobb eredménye lehet, hogy a tagállamok megállapodtak a szabályozási keretről, amelyet röviden FiDA-nak neveznek, lehetőséget teremt a pénzügyi intézmények közötti adatmegosztás egységesítésére, ezáltal hozzájárulva a pénzügyi szektor hatékonyságának növeléséhez és a fogyasztói érdekek jobb érvényesítéséhez.

Az adatjogi szabályozás tisztázása, valamint a keretrendszer elfogadása az egyik legnagyobb kihívást jelentette, mivel a Bizottság 2023-as javaslata még az Európai Központi Bank jogkörét bővítette volna, hogy fogyasztóvédelmi és adatbiztonsági ellenőrként is eljárhasson, a harmonizált keretrendszer azonban ezt nem teszi szükségessé, hogy új szervet jelöljenek ki, hanem a GDPR-rendszerbe integrálhatják a pénzügyi adatcserékre vonatkozó szabályokat is.

Most már csak arra van szükség, hogy az Európai Parlament megszavazza a szabályozás végső formáját ölthesse, és életbe léphessen.

A FiDA-szabályozás célja, hogy megteremtse a harmonizált keretet a pénzügyi szolgáltatásokban használt ügyféladatokhoz való hozzáféréshez, azok megosztásához és felhasználásához. Az Európai Bizottság által 2023 júniusában közzétett javaslat alapvető problémát céloz megoldani: az EU pénzügyi adatgazdasága jelenleg széttagolt, az adatok megosztása akadályokba ütközik, és az érintettek vonakodnak az adatok megosztásától.

Ez különösen hátrányosan érinti a kis- és középvállalkozásokat (KKV-ket) és a magánfogyasztókat, akik nem tudnak hozzáférni személyre szabott, adatvezérelt pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz.

A FiDA bevezetésével:

• Egységes szabályok vonatkoznak majd arra, hogy milyen adatokat kell megosztani és hogyan.
• Az átláthatóság és összehasonlíthatóság javulhat, ami elősegíti a piaci versenyt.
• Az adatok megosztását lehetővé tevő adatbirtokosok megfelelő kompenzációban részesülnek.
• A fogyasztók megőrzik ellenőrzésüket saját adataik felett.

Mit szabályoz a FiDA?

A FiDA szabályozása számos olyan ügyféladatra kiterjed, amelyek kulcsfontosságúak a pénzügyi szektor működése szempontjából. Ide tartoznak a jelzáloghitel-szerződések, kölcsönök és számlák adatai, kivéve a fizetési számlák adatait.

Ezek magukban foglalják az egyenlegekre, feltételekre és tranzakciókra vonatkozó információkat.

Emellett a megtakarítások, pénzügyi eszközökbe történő befektetések, biztosításalapú befektetési termékek, kriptoeszközök, ingatlanok, valamint a foglalkozási nyugdíjprogramok és a pán-európai személyes nyugdíjtermékekre vonatkozó jogok is a szabályozás hatálya alá tartoznak. Fontos részt képeznek a hitelképességi értékeléshez kapcsolódó adatok is, amelyeket például hitelkérelmi folyamatok során gyűjtenek.

A szabályozás nem csupán az adatokat érinti, hanem azokat az intézményeket is, amelyek adatbirtokosként vagy adatfelhasználóként vesznek részt a rendszerben.

Ide tartoznak a bankok, biztosítók, befektetési alapkezelők, kriptoeszköz-szolgáltatók és az alternatív befektetési alapok kezelői is, amelyek mind szigorú szabályozási keretek között működhetnek majd.

A FiDA bevezetése gyakorlati szempontból jelentős előnyöket hozhat mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára. A magánszemélyek és cégek személyre szabott pénzügyi termékeket vehetnek majd igénybe, például egyedi befektetési lehetőségeket vagy alacsonyabb kamatozású hiteleket. Ezen felül egyszerűsödnek a kölcsönfelvételi folyamatok, és könnyebben hozzáférhetővé válnak a modern pénzügyi tanácsadási szolgáltatások.

A kis- és középvállalkozások számára is megnyílik a lehetőség korszerű, automatizált pénzügyi szolgáltatások igénybevételére, ami jelentősen javíthatja versenyképességüket.

Mindezek mellett a FiDA kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelem biztosítására is. A szabályozás elősegíti, hogy a fogyasztók megőrizzék az ellenőrzést saját adataik felett, és ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az adatmegosztás miatt. Az európai felügyeleti hatóságok – így az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) – iránymutatásokat dolgoznak majd ki annak érdekében, hogy megelőzzék a tisztességtelen bánásmódot vagy a fogyasztók kizárását, és garantálják, hogy a rendszer valóban a felhasználók érdekeit szolgálja.

A FiDA nemcsak a tőkepiaci unió alapvető építőköve lesz, hanem része az EU szélesebb körű adatstratégiájának is. A szabályozás szorosan illeszkedik a GDPR, a Digitális Piacok Törvénye és a Data Governance Act által meghatározott irányelvekhez, elősegítve a digitális gazdaság fejlődését Európában. Ez egy új korszakot nyithat a pénzügyi szolgáltatások piacán, ahol az adatok valóban a fogyasztók és a vállalkozások szolgálatába állnak.

Miért lesz ez jó?

A november elején, a magyar elnökség által tartott csúcstalálkozón elfogadott Budapesti Nyilatkozatban az uniós versenyképességjavító intézkedések között kiemelten említették a tőkepiaci unió bevezetésének felgyorsítását. A mostani, FiDA-ról szóló döntés ennek első kézzel fogható eredménye egy majdnem másfél éves vita után.

A CMU az EU titkos reménye, hogy fokozza a magántőke beáramlását és plusz forrásokkal pörgesse fel a beruházásokat.

Az IMF szerint az EU-n belüli piaci integráció elmélyítése 10 százalékponttal csökkenthetné a jövedelemkülönbséget az Egyesült Államokhoz képest. Ez a konvergencia valószínűleg ösztönözné a beruházási áramlások növekedését az EU-n belül, mivel az új tagállamok gyorsabb növekedést tapasztalnak, a meglévő tagok pedig profitálnak a nagyobb egységes piac előnyeiből.

Az uniós remény az, hogy a bizottsági vizsgálatok szerint, ha az európai tőkepiacok ugyanolyan fejlettek lennének, mint az Egyesült Államoké,

a becslések szerint az uniós vállalkozások évente akár 1200 milliárd euró többletfinanszírozáshoz is hozzáférhetnének a kohéziós és állami támogatások mellett.

Így nem meglepő, hogy az Európai Parlament hatásvizsgálata szerint egy teljes mértékben működő CMU hosszú távon akár 1%-kal is növelhetné az EU GDP-jét, ami jelentős gazdasági növekedést jelentene a tagállamokban. 

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.