Egyre nehezebb az EU-s pénzek felhasználása - vallott az állami fejlesztési központ főigazgatója

Bár a kohéziós politika célja az egyszerűsítés, a gyakorlatban az adminisztráció egyre bonyolultabbá válik – mondta el Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója „A kohéziós politika jövője” című konferencián tartott előadásának legelején. Mint fogalmazott, „mindig igyekszünk egyszerűsíteni, de a megvalósítás oldaláról nézve a helyzet egyre bonyolultabb, és egyre több az adminisztratív teher”. Reményét fejezte ki, hogy a következő programozási időszakban valódi egyszerűsítést lehet majd elérni.

Visszatekintve a jelenlegi, 2021–2027-es ciklus eddigi tapasztalataira, elmondta, hogy a programok elindítása több szempontból is lassabban haladt, mint a korábbi időszakban. Ennek oka részben az egymásra rakódó válságokban keresendő – például a pandémia, az energiaválság és a háborús környezet hatásaiban –, részben pedig abban, hogy a jogi keretek és az operatív programok elfogadása is jelentős késéssel történt meg Magyarország esetében. „Csak a legkockázatmentesebb konstrukciókat tudtuk elindítani a ciklus elején” – mondta.

Hozzátette, hogy a különböző új szabályozások, például az alapvető jogokkal kapcsolatos feltételrendszer bevezetése, szintén komoly kapacitásokat kötött le a kezelő hatóságoknál.

A főigazgató részletesen beszélt az operatív program félidős módosításairól is, kiemelve, hogy az egyik legfontosabb változás a kohéziós politikai szabályok közötti rugalmasság bevezetése volt. A közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet (CPR) új lehetőséget biztosít a prioritások közötti átcsoportosításra akár a program teljes összegének 8%-áig, anélkül, hogy ehhez külön jóváhagyási eljárásra lenne szükség. „Ez nagy segítség lehet a kisebb lépésekben való alkalmazkodásban, és javíthatja a forrásfelhasználás hatékonyságát” – hangsúlyozta.

Greinstetter kitért arra is, hogy Magyarország él az Európai Bizottság STEP-kezdeményezésével, és 300 millió euró átcsoportosítását javasolták olyan területekre, mint a zöldgazdaság, a mesterséges intelligencia, a félvezetők, a mélytechnológia vagy a gyógyszeripar.

Elmondása szerint már számos projekt előkészítése előrehaladott állapotban van, sőt, több esetben a Bizottság jóváhagyása is megszületett. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a STEP-projektek is szoros határidőhöz kötöttek: „Még ha egy projekt már el is indult, a teljesítési határidő továbbra is 2028 vége – tehát az időfaktor változatlanul kulcsszerepet játszik.”

Az előadásban külön kitért a területi kiegyenlítést célzó intézkedésekre is. Beszámolt arról, hogy a program forrásainak 65%-át kevésbé fejlett régiókban tervezik felhasználni, amit dedikált felhívásokkal, értékelési többletpontokkal és célzott pénzügyi keretekkel biztosítanak.

Eddig sikerült tartani ezt a célt, a szerződött források aránya meghaladja a 65%-ot

– közölte.

A jövő kihívásai kapcsán Greinstetter négy fő területet emelt ki, de különösen két tényezőt hangsúlyozott. Az egyik a kedvezményezettek helyzete: a háborús konfliktus és a globális gazdasági bizonytalanság miatt a kis- és középvállalkozások nehezen tudnak kapacitást és forrást biztosítani az innovációhoz és a kutatás-fejlesztéshez. A másik probléma a végrehajtás oldalán jelentkezik, ahol a kapacitások egy része folyamatosan adminisztratív és ellenőrzési feladatokban van lekötve. „Továbbra is zajlik a 2014–2020-as időszak zárása, miközben már a következő ciklus előkészítését is el kell kezdenünk” – figyelmeztetett.

Zárásként Greinstetter egy személyes hangvételű megjegyzéssel búcsúzott:

Nagyon jó lenne, ha legalább egy kicsit lélegzethez jutnánk a Covid utáni feladatok közepette.

Címlapkép: Greinstetter Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Központ gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelõs fõigazgatója beszédet mond A demográfiai kihívások kezelése a hátrányos helyzetû csoportok mobilizálásán keresztül címû szakmai konferencia megnyitóján az Ensana Thermal Margitsziget Hotelben 2024. december 4-én. A fotó forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.