Figyelmeztetés az Európai Bizottságtól: A status quo nem opció - radikális változások jönnek

Európa történelmi fordulóponthoz érkezett, és ebben a helyzetben különösen fontos az együttműködés, a tapasztalatok megosztása – kezdte előadását Sofia Alves, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának igazgatója „A kohéziós politika jövője” című konferencián.

Mint mondta, az elmúlt évtized válságokkal teli időszaka megmutatta, mennyire szükséges, hogy a szakpolitikai szereplők közösen keressenek megoldásokat: „Szükségünk van arra, hogy megosszuk egymással a tapasztalatokat – mi működik, mi nem – és hogyan tudunk a legjobban segíteni a tagállamoknak a terepen.”

Alves kiemelte, hogy a kohéziós politika az európai gazdasági és társadalmi átalakulás egyik kulcseleme, amely hozzájárul a stratégiai ellenállóképesség megerősítéséhez is. Mint fogalmazott, ez „rendkívüli feladat, és senki nem képes egyedül elvégezni”.

A Bizottság a közelmúltban tette közzé a kohéziós politika félidős felülvizsgálatára vonatkozó javaslatát, amelynek célja, hogy rugalmasabban tudjon reagálni a változó globális környezetre, és új prioritásokat határozzon meg.

A felülvizsgálat során különös figyelmet fordítottak az érintettek véleményére: „Konzultáltunk veletek, konzultáltunk a Régiók Bizottságával – és amit hallottunk, az egyértelmű: a kohéziós politikának új prioritásokra kell koncentrálnia.”

A kiemelt területek között említette az energiaátmenetet, a megfizethető lakhatást, a vízgazdálkodás megerősítését, valamint a klímaváltozás hatásaira – például árvizekre, aszályokra, erdőtüzekre – való reagálást. Hangsúlyozta: „Most van itt az idő és a lehetőség arra, hogy egyszerűsített szabályokkal és ösztönzőkkel könnyebbé tegyük a beruházásokat.” Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a félidős felülvizsgálat csupán a kezdet:

Sokkal nagyobb kihívás előtt állunk: ez a következő többéves pénzügyi keret.

Beszédében kitért arra is, hogy a jövőbeli kohéziós politikának szerves részévé kell válnia Európa ipar- és technológiai stratégiájának, és a régióknak vezető szerepet kell vállalniuk a kritikus ágazatokban, mint például a hidrogénenergia vagy a mikroelektronika. Különös fontosságot tulajdonított az innovatív vállalatok támogatásának, valamint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a magas hozzáadott értékű termelés elősegítésének. „Ha azt akarjuk, hogy az Európai Unió erős ipari bázissal rendelkezzen, és kevésbé függjön a globális értékláncoktól, akkor ezekbe kell fektetnünk.”

Alves emlékeztetett arra, hogy a Bizottság nemrég elfogadta a versenyképességi iránytűt („competitiveness compass”), amely meghatározza azokat az irányvonalakat, amelyek mentén Európa gazdasági dinamizmusát újjá lehet éleszteni. A dokumentum négy fő pillért emel ki:

1. termelékenység,
2. ellenállóképesség,
3. méltányosság
4. és fenntarthatóság.

Mint mondta: „Nem csak gazdasági eredményeket akarunk – egy ellenállóképes, inkluzív és fenntartható európai gazdaságot akarunk építeni.”

A jövő kohéziós politikája – mondta – csak akkor lehet sikeres, ha célzott, technológia-vezérelt beruházásokra és magas szintű készségek fejlesztésére épül. Említést tett a „Stratégiai Technológiák Európáért Platformról” (STEP), amelyet egyre több tagállam és régió illeszt be programjaiba. Mint megjegyezte:

eddig több mint 7 milliárd eurót irányítottak át más területekről ezekre az új típusú beruházásokra.

Az új javaslatok még több forrást nyithatnak meg hasonló célokra, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kohéziós politika „helyalapú”, ezért a befektetéseknek illeszkedniük kell az európai stratégiához.

Az igazgató szerint kulcsfontosságú a különböző régiók közötti együttműködés, az európai szintű szinergiák kiépítése, valamint az olyan kezdeményezésekbe való bekapcsolódás, mint a Horizont Európa vagy az európai érdekeket szolgáló közös beruházási projektek. „Koordináció nélkülözhetetlen – akár Európa ipari kapacitásait építjük, akár a digitális átmenetet mozdítjuk elő, akár a klímacélokat akarjuk elérni.”

Zárásként hangsúlyozta, hogy a jövő kohéziós politikája nem lehet olyan, mint eddig.

A Bizottság célja, hogy egyszerűbb, rugalmasabb, hatékonyabb és jobban összehangolt rendszert alakítson ki. Mint idézte Johannes Hahn biztost: „A status quo nem opció.” Ezért már most együtt dolgoznak a tagállamokkal és a kezelő hatóságokkal azon, hogyan lehet egyszerűsíteni a szabályokat, például az elszámolható költségek vagy az auditálás terén. „Minél korábban kezdjük el ezt a munkát, annál jobb.”

Végezetül arra emlékeztetett, hogy a beruházások csak akkor lehetnek hatékonyak, ha megfelelő reformokkal társulnak.

Nincs értelme iskolát építeni, ha nincs, aki tanítson benne. Nincs értelme kórházat építeni, ha nincs orvos, aki ott dolgozzon.

Ezért fontos a befektetések és a reformok összehangolása regionális, helyi és nemzeti szinten. „Ti vagytok azok, akik a terepen dolgoztok – ti tudjátok a legjobban, mi működik, és mi nem.” A Bizottság – ígérte – nyitott a párbeszédre, és elkötelezett abban, hogy a következő szabályozási ciklus valóban megfeleljen a gyakorlati igényeknek.

Címlapkép forrása: Portfolio

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.